Te vagy az életem - Debreceni Zoltán


Te vagy az életem - Debreceni Zoltán
Nagyon szeretek a patak partján bolyongva
céltalanul sétálni,
a nap sütésbe magas hegyek felé nézni.
A világ csodáit mind a lelkembe szívni.

Rég elszökött a szívemből a szomorú bánat.
Amerre mi járunk
csak boldog,derűs napok járnak.
Mert megtaláltam hegyekben a társam.
Igen téged,
hűséges kedvesem kicsi párom.
Te vagy nekem ebben az igazságtalan,
gonosz világban minden boldogságom.

Te vagy nekem minden jó,
minden szép és az egész élet.
Nem is tudom mi lenne
ha nem lennél te nékem.

Mikor felhőket látok a magas égen,
hogy keletre vonulnak.
Rá gondolok mindig Hajdúbagos kicsi kis falumra.
Kedvesem olyan jó sétálni veled,
a sík vadvirágos rónán.
Ahol minden madár kettőnknek dalol,
a hűs Rókás tónál.

Szerkesztés dátuma: kedd, 2014. június 24. Szerkesztette: Debreceni Zoltán Író
Nézettség: 644


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: