A szelek más hangok hívnak,
ma már egy szép dal kísér.
Megismertelek téged
mostmár a sötétben is,
ragyog a fény.
Felnézek rád,
és látom a gyönyörű,
csillogó szemed.
Mikor szorosan átölelsz
érzem az őrülten dobog a szíved.
A napot is gyűlölöm
mert megsimogathat.
Az ezüstös holdfénytől is féltelek,
úgy szeretlek tégedet.
Mióta a szép termeted
a szívembe lépett.
Azóta nem vágyok senki mást,
csak egyedül téged.