Pocsaj Téglavető telep - Debreceni Zoltán (Loló)


Loló

Kisvejke. Debreceni Zoltán író  
Debreceni Zoltán Cigány író

Debreceni Zoltán író tollából

Pocsajban a Téglavető ott hevert a tó partján
valamikor régen.
A temető kert is ott volt nem messze a közelében.
A hideg szél sokszor az arcomba nevetett,
amikor a havas úton iskolába mentem.

Egy félárva lány fogta a kezemet Ő vigasztalt engem.

Itt tanított szerelemre,
csókolózni Seres Kati engem, 

De már ő lehet elfelejtett engem.

 

Ott felejtett szép emlékek fel idézik őtet,
ott ragyognak a titkaink örökre,
Pocsajba a Téglavető felett,
fent a magas égben..

 

Kisvejke. Debreceni Zoltán író  
Kisvejke. Debreceni Zoltán író



Pocsaj jelene és múltja


Pocsaj egy több századot át élt régi település,a 14-századba már beszéltek róla.

Pocsaj az álmosdi Chyre család pocsaji ágának ősi fészke volt. 1415-ben Pocsaji Péter és László, valamint Álmosdi János és László birtoka volt, mely utóbbi Zsigmond király engedélyével itt kastélyt is építtetett.

1514-es parasztlázadás-kor Pocsaji Lászlót is megölték, birtokai nagy részét Bajoni János és Benedek nyerte el, a többi birtokrészt Tahy Ferenc, Dobó István erdélyi vajda, majd szécsényi Németh Ferenc kapta meg.

1552-ben Pocsaj birtokosa Korlatovics Péter és a váradi püspök volt, majd a Rákócziaké lett.

1732-ben ismét a váradi püspöké és gróf Ditischein birtoka volt.

A 18. század elején gróf Steinberg Ádám és gróf Zichy Ferenc volt birtokosa. A 20. század elején pedig gróf
Zichy Ágoston és a nagyváradi 1. sz. püspökség volt itt a nagyobb birtokos.

 Pocsaj Téglavető telep

A falutól távolabb az út mellett Pocsaj és Nagyléta között lévő régi Cigány lakta település volt.
A Református temető és egy tó mellett helyezkedett el.
Itt alul iskolázott,analfabéta cigány származású emberek éltek.
Kisebb házakba kunyhókba.
A cigánytelep a 20-század végén teljes egészében megszűnt.
Szemét telepként használták,a 21-század elejéig.

2001-ben a település lakosságának 84%-a magyar, 14%-a többsége alul iskolázott cigány és 2%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Pocsaj várai

A községben az Ér és a Berettyó folyó között valamikor egy földvár állt, amelynek helyére később egy újabb vár épült. A község melletti hídnál egy nagy emeletes vámház állt, amely régen a vár belsejébe esett. 1750-ben házépítés alkalmával az omladékok közül egy kőtábla került elő, melybe Lorántffy Zsuzsanna neve volt belevésve. Ez az épület lehetett az elővára II. Rákóczi György várának, melyet 1641-ben építtetett a régi földvár helyébe. 1653-ban itt tartotta lakodalmát Apafi Mihály, a későbbi fejedelem Bornemisza Annával. 1660-ban Szejdi basa a várat bevette és leromboltatta. 1661-ben, egy évvel később Szinán váradi basa ismét felépíttette.

Pocsajnak e váron kívül még 3 kisebb váracskája is volt: Leányvár, a Hosszúzugi vár és a Hídközi vár, melyeknek azonban mára már nyoma veszett.

A Leányvár elnevezéshez a hagyomány érdekes magyarázatot fűz, mely szerint Marót fejedelem ezt a várat adta Hanza leányával menyasszonyi ajándékul Árpád fiának, Zoltának.
2010-ben a falu lakossága 2586 fő volt


www.zoltand.eoldal.hu

 

Loló /Debreceni Zoltán író 

Kisvejke. Debreceni Zoltán író  
Pocsaj-Debreceni Zoltán cigány író

 Pocsaji író


Szerkesztés dátuma: szombat, 2014. március 15. Szerkesztette: Cigány Író Író
Nézettség: 635


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: