Debreceni Zoltán - Tiszaparti szerelem Szegeden nagyon régen, hogy megtörtént azt nem tudom. A Tisza partján az erdő szélén, egy barna fiú és egy szőke kis lány együtt ültek egy padon. Felettük a sötét égen, láttak fényleni két csillagot. A szerelemtől a két szemük, mint a csillag úgy ragyogott. Ahogy ültek csókolóztak, egymás szemébe néztek. Lássuk csak meg közelebbről, milyen furcsa az élet. Csodálták az erdő csendjét, meg a vadvirágok illatát. Mind kettőjük egész testét, a nagy szerelem járta át. Nem csak egymás derekát fogták. Történt az erdőben más egyéb. Ha valaki ott járt volna, hallotta volna a fák lélegzetét. A meleg nyár után hűvös ősz jött, Érezte a szőke lány. Hogy az erdőben nem csak a hideg járta át a derekát. Szép karcsú szőke lányból lassan pocakos gyönyörű menyecske lett. Tél után az új tavaszra, a gólyával egy kis csomag érkezett. Mind ketten boldogan szemlélték a csomag tartalmát. Egymásra néztek kacsintottak, hogy milyen szép ajándékot küldött a múlt nyár. Csodálkozva nézegették a pici szempár, hogy ragyog. Megcsillanni látták benne a Tisza partján látott, ragyogó két csillagot. A szőke lány úgy hallatszik orvos lett. Egy szép nagy kórházban, belgyógyászként dolgozik. A csillag szemű szép kislánnyal boldogan éli az életét. A barna fiú megjárta a poklok-poklát, beteg lett és kioperálták a féltüdejét. (Debreceni Zoltán Hajdúbagosi háza)    Debreceni Zoltán - Buta szél... Megvadult a szél tegnap pedig olyan szelíd volt. Simogatta szellőkén az arcomat, s fülembe dudolta a régi dallamot. Most töri a kerítés a földön hempereg, hozza a nagy esőt hajtsa a felleget. Mi történt veled láthatatlan szél? Mennyi munkát adtál nekem,? minden itt hever szanaszét.! Nyugodj meg hagyd meg a háztetőt. Hagyd, hogy lássam még ahol anyám boldogan nevetgélt...                  (Debreceni Zoltán versíró)    Debreceni Zoltán - Augusztusi nyár. Veled jártam itt valamikor az augusztusi nyárban. Virág tengerben sétáltál a Hajdúbagosi pusztában. A bárányfellegek is gyönyörködtek benned. Csak lassan bandukoltak a fellegekkel tarkitott égen. Olyan volt a rét mint egy színes virág tenger. Most itt sétálok búsan két kisírt szemmel. A fák is halkan vigasztalnak, suttogják felejtselek el téged. Én mosolyogva igennel bólintok rájuk. Pedig a szívem majd megszakad bennem.       (Debreceni Zoltán konyha)    Debreceni Zoltán - Egyszerű kis szerény konyha... Egyszerű kis szerény konyha Nem kell ettől több nekem. Higgyétek el jó barátok, A sírba el semmit sem viszek. Szívemhez nőt itt minden Csak a jó Isten tudja, ennyire miért szeretem. Ezek nélkül búsabb lenne. a boldogtalan életem. A gáztűzhelyen tea főző. mellette egy régi kotyogó. Elférne még több is rajta, ha lenne több ennivalóm.

Debreceni Zoltán Zsidó cigány író 

Nagykereki

A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu.

Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A 16. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.

Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin révén kapja meg a várat. Az 1592-től váradi főkapitányi tisztet elnyert Bocskai több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat, ahol maga is hosszabb ideig lakott.

A Bocskait megtámadó császári csapatok 1604. október 3-án ostromolták meg a várat, de kapitánya, Örvendi Pál, háromszáz segítségül hívott köleséri hajdúval és a kereki lakosság segítségével, megvédte. Helytállásukat Bocskai azzal jutalmazta, hogy a falut mezővárosi rangra emelte, lakóit kivette a jobbágysorból. Örökös nélküli halála után a vár végrendelete értelmében unokaöccséé, Báthory Gábor erdélyi fejedelemé lett. Testvére, a rejtelmes és szomorú sorsú Báthori Anna hosszú évekig lakott a kereki várban. 1628-ban Bethlen Gábor adományozta öccsének, Istvánnak – az ő leánya hozományaként került a váruradalom Zólyomy Dávidhoz.

A várat 1660-ban Szejdi pasa ostroma során nagy pusztulás érte. A lakóépület is elhanyagolódott, birtokosai nem itt éltek. A váruradalom Perényi Gáborné Zólyomy Erzsébet és fia halála után az erdélyi fejedelmi kincstáré lett. A település fizette a hódoltsági adót és 1692-ben csak tizennégy család lakott benne.

Az 1720–30-as években a falu földesura Joseph Kiczing császári hadbiztos, aki a vár ép részében lakott. Katonaságnak és katolikus káplánnak is helyet adott 1749-ig. Ekkor vásárolta meg a birtokot a kastéllyal együtt id. Hodossy János, kunkapitány második felesége, özv. Mensáros Györgyné Magyary Kossa Judit részére. Férje halála után ő, majd leánya Klára és veje Csanády Sámuel, hajdúkerületi főkapitány a földesúr. Rendbe hozatták a kastélyrészt, de a várnak többé szerepe nem volt. A lepusztult lakóépület helyén 1752–84 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával.

Utoljára Csanády Sándor 1848–49-es megyebiztos, nemzetőrkapitány, később országgyűlési képviselő lakott itt. A klasszicista kocsifeljáró, délnyugati porticus és belső átalakítás 1850-ben, a romantikus neobarokk átépítés 1870-ben a nevükhöz fűződik.

A Csanádyak alatt a bihari középbirtokosok kúriáira jellemző élet folyt. A kastély 1878–1929 között a Lakatos családé. 1927-ben került nem helyi birtokosok kezére, azóta nem lakták. A háború alatti években már gazdasági célt szolgált.

A trianoni békeszerződést követően a Romániához csatolt Bors település Magyarországnál maradt Nagyzomlinpuszta nevű részét (275 magyar lakossal) Nagykerekihez csatolták.

A pusztulás 1945 után fokozódott. Elhordták a 17. századi körítő fal, a kapubejárat és a délnyugati sarokbástya maradványait is.

Az Országos Műemléki Felügyelőség helyi kezdeményezésre 1959–1962 között állított helyre. Benne más jellegű hasznosítás mellett könyvtár és állandó múzeumi kiállítás is helyet kapott.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

^{Debreceni Zoltán Emléklappal elismert cigány költő Nagykerekiben élt.}

 Hajdúbagos táj. Debreceni Zoltán író 

Hajdúbagos táj. Debreceni Zoltán

Nevezetességei

• Bocskai-vár vagy más néven Bocskai-várkastély
• Bocskai István Emlékkiállítás

• Itt született 1916. február 16-án Vindis Zoltán magyar költő.