Jöttödet mint a nyarat úgy várom,
A hegyekben boldogan kelünk minden reggel a napppal.
Éjszaka együtt játszunk a holddal
és a sok-sok fényes csillagokkal.
Nevetve futunk szembe,
mindén viharos széllel.
Megbirkózunk együtt,
a kegyetlen élettel.
Már elfeledtetted velem a szomorú múltam,
és arcomról letörölted a keserű könnyem.
Melletted merek mindenről álmodni,
tervezni a szépet.
És az álmomból most már,
felébredni sem félek.
1972