Mindennapi mérgeink


Mindennapi mérgeink

Mindennapi mérgeink 1. rész

Feltettem az életemet valamire, méghozzá a saját példámon keresztül.
Nekem van egy nagyon érdekes születési betegségem: szintetikum
allergiával születtem. Ami azt jelenti, hogy semmiféle szintetikus
anyag nem juthat be a szervezetembe, mert az végzetes lenne számomra.
Azt, hogy ez valójában szintetikum allergia, csak 18 éves koromban
derült ki, egészen addig gyógyszerallergiákat állapítottak meg nálam.
Gyakorlatilag minden gyógyszerre allergiás vagyok. Nyilvánvalóvá akkor
vált ez számomra, amikor a kozmetikus pályát választottam és könyékig
ekcémás lettem. Ekkor elvégeztek egy allergiatesztet és kiderült, hogy
a szintetikumokra vagyok allergiás, egészen pontosan "kőolaj
intoleranciám" van. Nagyon kevesen tudják, hogy a létező összes
szintetikus anyag kőolajból van. Még a "szívbarát" margarin is
kőolajból van, egy az egyben kőolaj hulladékból. Amikor ezzel
szembesültem, elkezdtem ennek utána tanulni. A fő szakterületem a
kémián belül a kőolaj kémia lett. 2005-ben végeztem el egy
professzornál egy kozmetikai hatóanyag elemző tanfolyamot és azóta
ezzel foglalkozok, illetve ebben a témakörben tartok előadásokat úgy,
hogy valahogy a saját példámat is megpróbálom belevenni. Arra nagyon
vigyáztam, hogy ne jusson semmiféle szintetikum a szervezetembe
olyannyira, hogy még a tinédzserkori italozásomat is mindig házi
borból és pálinkából kellett megoldanom. Én sosem ittam whisky-kólát.
Aki volt velem bulizni az tudja, hogy soha nem látott engem
koktélokkal a kezemben, hiszen az számomra katasztrófa lett volna. El
kellett gondolkoznom azon, hogy vajon van-e összefüggés aközött, hogy
nekem soha nem jutott szintetikum a szervezetembe és aközött, hogy
soha életemben nem voltam beteg (de olyannyira, hogy egy náthám sem
volt), illetve aközött, hogy nem hízok, ehetek bármennyit, bármit. Ez
pedig nem genetika, mert a családomban mindenki kövér, mindenki
hízásra hajlamos. Engem agyon vizsgálgattak – Nők lapja által
hirdetett módszerekkel mindenféle eszközzel és szerszámmal és
kiderült, hogy a biológiai korom a fele, mint ami a
személyigazolványomba be van írva. Egyre jobban érzem azt, hogy
aközött, hogy nekem ilyen megszorításokkal kellett élnem az életemet,
hogy nem juthat be szintetikum a szervezetembe, és a leírtak között
biztos, hogy kell legyen összefüggés. Na, ennyit elöljáróban.

Ez az előadási anyagom, a Kékgolyó utcai onkológián, egy onkológus
orvos-továbbképzésen mondtam el (a "túl orvosi" részeket természetesen
átugrom). Nekem gyakorlatilag onkológus orvosokat kellett meggyőznöm
arról, hogy a ráknak mekkora köze van ahhoz, hogy ha bármilyen
szintetikum - vagyis kőolaj - bejut az emberi szervezetbe. Az
köztudott, hogy a kőolaj a világ egyik legnehezebben lebomló
molekulafajtája, már csak azért is, mert ha évmilliárdokon át ott tud
maradni a természetben és nem bomlik le, akkor valószínű, hogy a
szervezetünkből sem tud rövid időn belül kiürülni. Erre épül fel az
előadási anyag.

Amikor a rákról vagy a betegségekről beszélünk, akkor először mindig
azt szokták mondani, hogy melyek a rizikó faktorok. ITAL! CIGARETTA!
Ugye? Ezt a kettőt emlegetik. Hozzáteszem, jómagam is dohányzok és nem
akarok a cigaretta mellett kampányt csinálni, tehát véletlenül sem
azért hoztam elő, de azt azért tudni kell, hogy bár a cigaretta és az
alkohol valahol a 10-es skála végén állnak, azért vannak olyan dolgok,
amelyek lényegesebben nagyobb súllyal szerepelnek a lehetséges
veszélyforrások között.

Cigaretta! Tudjuk, hogy a cigaretta mennyire káros, ezzel mindenki
tisztában van. Nagyon korrekt azonban, hogy a törvény megszabja azt,
hogy ha te dohányos, akarsz venni egy doboz cigarettát, akkor a fekete
keretben bármerre forgatod, mindenhol látható valami nagyon csúnya
véget és halált idéző történet, pl. "A dohányzás halálos tüdőrákot
okozhat", "a dohányzás lassíthatja a vér áramlását és impotenciát
okozhat", " A dohányzás öregíti a bőrt", "A dohányzás lassíthatja a
véráramot", "A dohányzás halált okoz", "Védje gyermekeit, ne tegye ki
őket a dohányfüst belégzésének a veszélyének." Teljesen korrekt
eljárást. Azért korrekt eljárás, mert ha te dohányzol tudjál róla,
hogy milyen veszélyeknek teszed ki magad és a környezetedet. Tehát úgy
veszed meg a doboz cigarettát, hogy nagyon jól tudod, hogy ha ezt most
elszívod, akkor ez neked öregíteni fogja a bőrödet. Abszolút korrekt.
Kérdezem én, hogy valaha az életetekben fogtatok-e a kezetekben olyan
krémet, amin fekete keretben figyelmeztetnek benneteket, hogy a krém
használata öregíti a bőrt. Ugye nem?! Pedig ez az igazság. Ugyanis
olyan anyagok vannak benne (adott esetben egy népszerű és széles
körben ismert márkájú krémet elemeztem), amik lényegesebben jobban
öregítik a bőrt. Egy tégely annyi káros összetevőt tartalmaz, mintha
te elszívsz egy doboz cigarettát egyszerre. Ennek ellenére nem
figyelmeztetnek rá minket. Mondok egy durvábbat: "Védje a gyermekeket,
ne tegye ki őket a dohányfüst belélegzésének a veszélyének." Láttál
már egyetlen TV-ben is reklámozott és igen népszerű, már az újszülött
osztályokon is alkalmazott babaápolási terméken feltüntetve olyan
feliratot, hogy védje gyermekét, és ne tegye ki ennek a kozmetikumnak
a veszélyének. Ugye nem? Azt is kevesen tudják, hogy már több mint 6
éve szintén a fenti gyártó ellen emberélet veszélyeztetése miatt
folyik egy per, de olyan ügyvédi gárdájuk van, hogy mindig
"megússzák", viszont mindig, amikor épp jön egy következő tárgyalás,
akkor pánikszerűen le van árazva az összes termékük (hangsúlyozom:
babaápolási termékek!). Egészen addig nem fogják kivonni őket a
forgalomból, amíg nem lesz jogerős ítélet. Ennek a cégnek a termékei
jelenleg a világ legmérgezőbb vegyületeit tartalmazzák. Sokkal kevésbé
ártasz a gyerekednek, ha mondjuk mosogatószerben fürdeted meg, mintha
az ő tusfürdőjükben. Kevesebb a méreganyag benne. Kevesebb a
méreganyag egy kenőolajban, amit az autódba raksz, mint a
babaolajukban. Teljes statisztikailag bizonyított történet. Nagyon
durva. Csak a babaolajat kifinomították, megillatosították és
megszínezték. Ennyi a különbség, meg szép tégelyben van, meg jó a
reklámja.

Soha nem olvastunk olyan feliratot egy tusfürdőn sem, hogy: "A
tusfürdő lassíthatja a vér áramlását és impotenciát okozhat".
Megdöbbentő, de a kozmetikai termékek nagy részében van olyan anyag,
ami mineralokortikói (?) hatású és bizonyítottan impotenciát okoz, ez
a tartósítószereknek a nagy része, ami bennük van. És ugye, sok kicsi
sokra megy. Mert azt szokták mondani, hogy: -Jó, jó, de milyen kevés
van benne! Igen ám, de mindennap használjuk. Tehát egy 15-20 éves
használat után, ha neked naponta bejut a szervezetedbe egy ilyen
anyag, akkor garantáltan kimutatható belőle és erre is vannak
bizonyítékok. Nem mennék bele, hogy halálos tüdőrákot okozhat egy
egyszerű babahintőpor, ugyanis olyan magas szilika tartalma van. A
szilika adja azt a fehér porminőséget és nem véletlen, hogy a szilika
anyagról nevezték el a szilikózist, mint betegséget. És a szilika
tüdőrákot okoz. Ennek ellenére a babahintőporoknak a 90%-a ebből a
szilika porból van. Elkerülhetetlen, hogy a hintőporozás közben
bekerüljön a levegőbe és az ember belélegezze. Na de ebbe nem megyek
jobban bele.

Most bebizonyítom, hogy ennek a sok döbbenetes dolognak a mérgező
kozmetikumokról, van azért egy elég erőteljes múltja. Ez az egész ott
kezdődött, hogy az 1970-es évek végén már az egyik, a méltán
legnagyobb hírű egyetem, a pittsburg-i egyetem kutatói és kutatásai
bebizonyították, hogy a bőrön át kétszer annyi káros anyag tud
felszívódni, mint az emésztőrendszerünkön keresztül. Ami érdekes, hogy
ez egy 1970-es adat. Nagyon komoly kutatási eredmények állnak mögötte.
Ennek ellenére a mai napig nem tanítják az orvosi egyetemen. A mai
napig nem tanítják azt, hogy a bőrön át sokkal több méreganyag be tud
jutni, mint a tápcsatornán keresztül.

Miért van ez? A következők miatt: A "kezdet kezdetén" kialakult egy
komplett tökéletesen megalkotott - élő organikus világ és a mi
gyomrunk el lett látva egy olyan védekező anyaggal, amit úgy hívnak,
hogy gyomorsav. Ez egy nagyon erős ph-jú sav és azt a feladatot látja
el, hogy ha a gyomrodba bejut bármilyen anyag, ami neki nem tetszik,
azt azonnal bontja, marja. Abban az esetben, hogyha olyan anyaggal
találkozik a gyomorsav, ami számodra mérgező lehet, abban a
pillanatban rosszul leszel, vagyis ez egyben egy jelzőrendszer is.
Ilyenkor különböző módon reagál a gyomor- és bélrendszered. Tehát ez
egy védekezési mechanizmus, a szervezet öngyógyítási folyamataihoz
tartozik hozzá, ha te pl. hánysz. Ez azt jelzi, hogy valami olyan
jutott be a szervezetedbe, ami neki nem tetszik. És az a helyzet, hogy
a bőrünk viszont nincs ellátva ilyen védekezési rendszerrel, így
maradéktalanul be tud jutni mindenféle méreganyag, sőt mint látjuk
kétszer olyan gyorsan. Ezt az is alátámasztja, hogy ha az
orvostudományban valamilyen anyagot nagyon hirtelen be akarnak
juttatni a szervezetedbe, akkor nem lenyeletik veled, hanem bőr alá
injekciózzák vagy pedig vannak pl. a szívbetegeknél a nyelv alá való
kapszula, ami öt percen belül hat. A nyálkahártyán azonnal
felszívódik. Ha lenyelné, akkor lehet, hogy meghalna mire eljutna
odáig, hogy a gyomorsav kiválogatja, hogy tényleg jó, mehet – nem
mehet. Ez is egy bizonyíték, de ezt a tényt nem közlik senkivel. A
kutatásvezető, dr. Samuel Epstein alternatív Nobel-díjjal kitüntetett
tudós professzor, aki egyébként a rákmegelőző szövetség elnöke lett és
a következőt mondta a 70-es évek végén a kutatás után, hogy: "-
Biztonságosabb lenne kozmetikumainkat megenni, mint magunkra kenni."

Erre is van egy sztorim. Nekem már több mint két éve van egy olyan
információs honlapom, ami pontosan ilyen dolgokkal foglalkozik és
amikor indult a honlap 2006-ban, még a kezdetek kezdetén beírt
kétségbeesetten egy édesanya, hogy azonnal elemezzem egy fürdőgolyónak
az összetételét, mert lenyelte a három éves gyereke, és hogy van-e
benne mérgező anyag. Erre én annyit írtam neki vissza, hogy örüljön,
hogy csak lenyelte és nem fürdött meg benne. Mert a gyerekszervezet
okos, valószínűleg, ha nem tetszik neki, akkor ki fogja hányni, de ha
megfürdött volna benne, a bőr nem tud hányni, tehát azonnal bekerül a
véráramba a méreg. Ugyanis olyan anyagokat tartalmazott.

Mik voltak az előzmények? A 70-es éveknél járunk, amikor
megállapították ezt a döbbenetes tényt, majd 1988-ban az OSHA (hasonló
jellegű szervezet, mint nálunk az ÁNTSZ) laboratóriumában végeztek egy
olyan elemzést, ahol egészségbiztonsági szempontból bevizsgálták a
kozmetikumokban található 3000 leggyakrabban előforduló hatóanyagot.
Tehát 1988-ban, 20 évvel ezelőtt. Hozzáteszem ez a 3000 egy nagyon
nagy szám, Magyarországon szerintem 1500-nál több hatóanyaggal nem
dolgoznak a kozmetikai cégek, ill. nem lehet kapni. Ők a 3000
leggyakrabban használt hatóanyagot bevizsgálták, ami azért fontos,
mert azt jó ha tudjátok, hogy a világon semmilyen törvény nem
szabályozza, hogy mit rakjanak bele egy kozmetikumba. Nem kell
bebizonyítani, hogy az jó vagy rossz. Azt állítasz róla, amit akarsz.
Tehát nincs úgy, mint az élelmiszeriparnál, hogy megszabják, hogy
miből mennyi lehet benne. Ha rá van írva, akkor bármi kerülhet bele.
Ha rá van írva, akkor az van benne, ami rá van írva, csak Te azt nem
érted.

Felvetődhet a kérdés, hogy akkor ha rá van írva, hogy kutyaürülék,
akkor az is van benne?

Sajnos igen, tehet bele kutyaürüléket, csak kitalál valami hangzatos
latin nevet, amiről Te nem fogod tudni, hogy az valójában ugyanaz.

A lényeg a lényeg, hogy elkészült ez az elemzés, és a következő
eredmény született:
a 3000 anyagból:

* 884 volt súlyosan mérgező,
* 218 meddőséget okoz,
* 314 súlyos biológiai elváltozásokat okozhat és mutagén,
* 146 rosszindulatú daganatokat okozhat,
* 376 bőr- és szemirritációt okozhat.

Ha ezt összeadjuk, akkor közel 2000 anyag, ami azt jelenti, hogy 3000
anyagból 2000 bizonyítottan káros, tehát a 2/3-a.
Azóta persze ezeket a tényeket több oldalról és többször is
alátámasztották a világ több laboratóriumában is, egymástól független
laboratóriumok. Annyira hihetetlen volt ez az információ, hogy
képtelenségnek tartották, hogy tulajdonképpen konkrét mérgeket kenünk
magunkra, de mégis ugyanezek az eredmények jöttek ki mindegyiknél. Ami
érdekes, hogy 1988 óta mégsem történt semmi változás.

Ad 1: Nem tudunk róla, tehát soha egy újság meg nem írta ezeket az eredményeket

Ad 2: Semmilyen törvény nem született a mai napig, hogy mit rakhatnak
egy kozmetikumba. El lehet gondolkozni azon, hogy: Miért?

Tehát ezt rátok bízom, lesz még sok ilyen adat, mindig gondolkodjatok
el, hogy vajon miért nem tudunk erről. 20 éve tudják!


Mindennapi mérgeink 2. rész

Az üzlet


Megyünk tovább, lesz ennél durvább. Újabb 10 év eltelik, még mindig
nem történik semmi és 10 év után Edward Kennedy szenátor 1997-ben úgy
dönt, hogy ez nem mehet így tovább, hogy mérgez minket a kozmetikai
ipar és arra gondolt, hogy a világ legnagyobb emberének, konkrétan az
amerikai elnöknek fog írni erről egy levelet. Na, most ebből a
levélből én egyetlen egy mondatot ragadtam ki, egyébként ez az
Interneten olvasható volt nagyon sokáig. Érdekes módon most eltűnt
róla az utóbbi egy-két évben(Még 2006-ban megvolt.)

Kenedy-nek a saját személyes honlapján, mint szenátor honlapján az
összes interpretációs és mindenféle egyéb ilyen hivatalos papír fönt
van és azok között fönt volt ez a levél is. Én még olvastam és láttam,
de most egy fél éve kerestem, hogy belinkeljem és akkor már nem volt
fönt az Ő honlapján sem. A lényeg, hogy megvan a levél másolata
nekünk, melyből egy mondatot ragadtam ki. Tehát 1995. szeptember 5-ről
beszélünk. Edward Kennedy szenátor Bill Clintonnak írt egy levelet,
amelynek az volt a lényege, hogy: "Már 10 éve tudjuk, hogy
kozmetikumaink minden harmadik alkotó eleme mérgező, mégsem tettünk
eddig semmit". És a levélben tulajdonképpen megkéri az amerikai
elnököt, hogy hasson rá a világ kormányaira, hogy itt valami központi
szabályozást kéne hozni. Történt valami? Nem. Egy az egyben
bevándorolt egy fióknak a mélyére és azóta semmi nem történt. Miért
nem volt érdeke Bill Clintonnak, hogy Ő ezzel foglalkozzon? Nagyon
egyszerű dolog. Bill Clintonnak van a legnagyobb része az olajiparban.
Miből gyártják a kozmetikumokat? Kőolajból. Ha belegondoltok, nézzünk
egy nagyon csúnya aránypárt - szoktam mondani-, mert a valóságban nem
így van, de az arányai körülbelül így vannak. Tételezzük fel, hogy 1
liter kőolajból tudnak csinálni 1 liter benzint. Azt az 1 liter
benzint mondjuk eladják 300 forintért. Marad hátra egy kőolaj
hulladék, amit úgy hívnak, hogy pakura. Erről általános iskolában
tanultuk, hogy egy ragacsos, gusztustalan, semmire nem jó, mérgező,
büdös maradványtermék. Mindent tudunk róla. Most képzeljétek el, hogy
ezt a pakurát elkezdik feldolgozni kocsizsírnak vagy kenőolajnak és
ennek is lesz egy hulladéka, tehát ami már kocsizsírnak meg
kenőolajnak sem jó, na abból gyártják a kozmetikumokat. Sajnos
döbbenetes, de ez az igazság!

Frei Tamás - a népszerű műsorvezető - egyik dokumentum filmjében is
foglalkoztak ezzel (Frei-dosszié), abból is konkrétan kiderült. Tehát
abból gyártják. Most úgy képzeljétek el, hogy 1 liter kőolajból
legyártanak 1 liter benzint, amit eladnak 300 forintért, majd ebből a
maradék kocsizsírból, ebből a kenőanyagból, ebből a hulladékból le
tudnak gyártani legalább 4 db testápolóra való anyagot. Na, most 4 db
testápolót, ha most csak egy olcsóbb árkategóriát nézünk, eladnak 500
forintért, akkor máris látszik, hogy mi éri meg jobban, hogyha kétezer
forintot keres rajta, vagy háromszázat. És akkor ezzel még nincs vége,
mert azt nem tudom, hogy tudjátok-e, hogy egy ilyen kőolajhulladék
maradékból, ami 1 liter benzin legyártása után marad, abból 40 darab
kemoterápiára való anyagot le tudnak gyártani, ugyanis a kemoterápia
egy az egyben kőolajhulladékból készül. Jelenleg a Magyar Állam -
utána lehet nézni az OEP-nél -, egy kemoterápiáért a gyártó cégnek 4
millió forintot fizet ki. 40 x 4 MFt az 160 MFt. Ennyit keres 1 liter
kőolajon. Akkor szerintetek miért folynak a kőolajháborúk az
üzemanyagért, meg az energiahordozókért vagy a gyógyszeriparért. Ő
ebből él. Tehát az egész kőolajharc azért megy, mert a gyógyszeripar
egy az egyben kőolajból szintetizálja az összes létező gyógyszert.
Ezért van ennyi mellékhatásuk. Mert a szervezetnek idegen anyag, nem
tud vele mit kezdeni. Na, most, ha egy liter kőolajon ő nyer 160
milliót, akkor mi az érdeke? Hát hogy minél több kemot eladjon. Mikor
tudja eladni a kemot?

Akkor, ha van rákos. És ha nincs rákos? Akkor csinál. Mivel tud rákost
csinálni? A kajával meg a kozmetikummal. Teljesen logikus. Tehát eleve
gyerekkorod óta folyamatosan mérgez téged azért, hogy te garantáltan
40 éves korod fölött rákos legyél és vegyed meg a kemoterápiát, ami
most az orvostudomány szerint az egy szem dolog, ami gyógyítja a
rákot. Holott nem igaz, mert 1914 óta , amióta Otto Walburg
felfedezte, tudják a rák ellenszerét csak hamvába fojtják. Ennek is
utána lehet nézni.

Menjünk tovább. A zöld szervezetek nyomása kapcsán indult egy REACH
rendelet-tervezet. (REACH=vegyi anyagok bevizsgálása és engedélyezése)
Ezt a zöld szervezetek megírták. Több ezer oldalas volt, amiben
leírták, hogy milyen alapon kéne elbírálni, hogy mi kerülhet bele egy
kozmetikumba. Az egésznek az volt a lényege, hogy ha kihoz egy cég
valamilyen új vegyi anyagot, akkor ne a hatóságnak kelljen azt
bizonyítani, hogy a hatóanyag esetleg káros, hanem az előállítónak
keljen azt bizonyítania, hogy se egészségre, se környezetre semmiféle
káros hatása nincs az előállított vegyületnek. Egyelőre semmiféle
bizonyítékot nem kérnek a cégektől. Soha senki nem ellenőrzi le, hogy
valóban az van-e benne a krémben, amit mond, illetve valóban az-e a
hatása, amit ráír a dobozára. És ez a rendelet azért született, hogy a
cég előbb bizonyítsa be, hogy az egészségre ártalmatlan és ha ezt
bebizonyította, akkor majd engedélyezik, hogy forgalomba hozza. A
rendelet a mai napig nem született meg. (1997-ben volt.) A mai napig
nem született meg. Elkezdtek vele foglalkozni, mindig kihúztak belőle
bekezdéseket, és a végére megmaradt alig 20 oldal. Ami úgy maradt meg,
hogy már természetesen az érdekszervezetek azokat a dolgokat kezdték
el kihúzkodni, ami az ő érdekeiket sérti, de az a pár oldal, ami
megmaradt az sem lépett jogerőre és azt sem szavazta meg senki. De nem
elég, hogy nem szavazták meg, nem is tudunk róla. Tehát mi, akik
használjuk a kozmetikumokat és esszük a gyógyszereket a mai napig nem
tudunk róla, hogy ez így van. Tudnunk kell még azt is, hogy a
kutatások szerint több mint 100ezer olyan szintetikus vegyület
létezik, amiről semmiféle hatásvizsgálat nincs. Erről a 3000-ről
legalább már van. Tudjuk, hogy mérgező, de van 100ezer, amiről nincs.


2005-öt írunk, még mindig nincs vége. A WWF (zöld szervezet),
Brüsszelben, Belgiumban elvégezte Európa egyik legszélesebb körű
felmérését. A következőt találta ki: Ha nem tudnak nagy embereknél
elindulni, és nem tudják a kormányokkal elfogadtatni a rendeletet,
akkor megcsinálják azt, hogy több ezer kisember vérét megvizsgálják,
tehát kérnek önkéntes mintaadóktól vérmintát. Amennyiben több ezer
ember véréből ki tudják mutatni, hogy bent vannak ezek az anyagok
abban az esetben lehet, hogy egy kicsit felfigyelnek rá, így alulról
kezdik el a kezdeményezést és nem felülről. Mert ha több ezer, több
tízezer ember véréből kiderült, hogy agyon van mérgezve, akkor azt
azért már egy Európa Parlamentnek nem szabad figyelmen kívül hagyni.
(Ezek a mérgek mindenki vérében ott keringenek, ezért nem mindegy a
méregtelenítés!)

Kiválasztottak ebből a háromezerből 103 mérgező vegyi anyagot és csak
azokra élezték ki a vizsgálatot, tehát azt a 103-at megnézték, hogy
benne van-e a mintaadók vérében vagy sem. A következő eredmények
születtek:

A vizsgált vérmintákban átlagosan 37 vegyi anyag benne volt. A
legmagasabb szám 43, de még a legkevésbé szennyezett vérű mintaadóban
is 33-at találtak. Nagyon nagy szám! A 103-nál a 33 a legkevesebb és
az 1/3-a bent volt a mérgező anyagoknak. 25 olyan káros vegyi anyagot
azonosítottak, amelyek kivétel nélkül mindegyikőjükben benne voltak. A
vizsgált anyagok nagy hányada a kozmetikumokban is megtalálható
vegyületek, mint pl. a ftálsavak, flour-vegyületek, antibakteriális
vegyületek és szintetikus illatanyagok. Ezekről még később lesz szó,
hogy mi mennyire káros. A slusszpoén: a vizsgált személyeknél 14
önkéntes véradásra vállalkozó miniszter is volt, 14 országnak a
környezetvédelmi vagy egészségügyi minisztere és plusz ezen kívül
egyéb befolyásos személyiségek. Magyarországról a következő személyek
adtak vérmintát: Persányi Miklós az akkori környezetvédelmi miniszter,
Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, Márkus Ferenc a WWF
magyarországi igazgatója , Dr. Zacher Gábor toxikológus főorvos, és
Dr. Gurmai Zita Európa Parlamenti megfigyelő. Ők ugyanúgy adtak
vérmintát, de itt van pl. a finn környezetvédelmi miniszter, az olasz
környezetvédelmi miniszter, a litván egészségügyi miniszter, a szlovák
környezetvédelmi miniszter, tehát 14 ország környezetvédelmi
minisztere. Azt gondolta a WWF, ha az egészségügyi miniszter, vagy a
környezetvédelmi miniszter a saját vérén, bőrén érzi, hogy nagyon nagy
gond van, akkor majd hazamegy és valamit tesz az ügy érdekében. Nézzük
meg, hogy a Magyarországról delegált emberek miket nyilatkoztak
közvetlenül a véreredményeik kézhez vétele után.

"Megdöbbentő volt számomra, hogy mekkora számban és mennyiségben
mutattak ki vegyszereket az én véremből is. Mindenkinél, aki részt
vett a kísérletben, találtak káros vegyszereket, teljesen függetlenül
attól, Európa mely országában élnek." - mondta Dr. Gurmai Zita.

"Elfogadhatatlan, hogy egyre növekvő koncentrációban vannak jelen
bennünk, emberekben és az állatokban is vegyi anyagok. Olyanok,
melyeket már régen betiltottak és olyanok, melyeket ma is használnak.
Bennem például a DDT bomlástermékéből a DDT a 70-es években
betiltották 2700 egységnyi mennyiséget találtak, holott az átlag
"csak" 590 egység volt. (A DDT-ről tudni kell, hogy 200 év a lebomlási
ideje és a köldökzsinóron keresztül örökíthető tovább, ami azt
jelenti, hogy még a dédunokáinkban is lesz. Nem lehet lebontani a
szervezetből és konkrétan rákkeltő, hát azért tiltották be a 70-es
években.) "Az egyik legnagyobb gond az, hogy nem tudjuk, hosszú távon
milyen egészségügyi kockázatot jelentenek ezek az anyagok" - mondta
Márkus Ferenc.

"Számítottam rá, hogy több tucat mesterséges, természetidegen anyag
van a véremben, hiszen tudom, hogy mennyire nem természetes a mi
életünk. Mégis váratlan volt, hogy az európai átlagot jóval meghaladja
a bennem talált ftálsav és DDT-származék mennyisége. Hogy bennem mit
okoznak ezek az anyagok - nem tudhatom. Pedig tudni kellene minden
mesterséges anyagról, hogy mire számíthatunk, ha a közelünkbe engedjük
őket." - kommentálta az eredményeit Persányi Miklós.

"A bennem talált kemikáliáktól feltehetően én már sohasem tudok
megszabadulni. Viszont remélem, a fiamban és az unokáimban már nem
lesznek ezek a vegyületek. Egy szigorú jogszabály lehet az egyetlen
lehetőség, hogy részben magunkon segítsünk, nagyobbrészt, hogy
gyermekeink egészségesebb életét elősegítsük." - nyilatkozta Dr.
Zacher Gábor, toxikológus. Az összes magyar résztvevő nyilatkozatát el
lehet olvasni a www.wwf.hu sajtóközlemények rovatában.

Kérdezem én, egyetlen egy újság lehozta ezeket a közleményeket? A
Fókusz, a TV híradó bemondta valaha is, hogy volt Európában,
Brüsszelben, az Európa Parlamentben egy ilyen vizsgálat és mik lettek
az eredmények? Tudunk arról, hogy mi lett a vége ennek az európai
vizsgálatnak több tízezer ember vérelemzése alapján? Nem. Miért? Miért
nem tudunk róla? Ezek közül ül valaki a posztján? A miniszteri
posztokon már egyik sincs. Pánikszerűen eltűntették őket. Csak Zacher
Gábor toxikológus és Gurmai Zita maradtak. Az összes többi érdekes
módon a vizsgálat után hirtelen eltűnt a köztudatból.

Tehát el kell ezen is gondolkodni, hogy: Miért?



Mindennapi mérgeink 3. rész

A kozmetikumokban előforduló legveszélyesebb vegyületek, vegyületcsoportok
Nézzük meg ezeket a legveszélyesebb vegyületcsoportokat, amiket
vizsgáltak és nézzük meg, hogy miben vannak benne. A sorrendiség nem
számít, teljesen egyformán ártalmas mindegyik. Tehát nincs az, hogy ez
"jobban", az "kevésbé". Ezek a "legjobban"…

Ilyenek az alumíniumszármazékok, alumínium-vegyületek: Nagyon kevesen
gondolnák, hogy mit keres az alumínium a kozmetikumokban. Hát ezt én
is meg szoktam kérdezni. Ennek ellenére minden dezodorban,
izzadásgátlóban, borotválkozás és -utáni készítményben benne van.

Aki jár kozmetikába, vagy fodrászatot vagy kozmetikát tanult az az
alumínium vegyületetekről, tudja, hogy erőteljes pórusösszehúzóak,
ezáltal verejtékcsökkentő hatásuk van. Tény és való, hogy így van.
Csak azt felejtjük el, hogy már a 70-es években a közkonyhákon és a
közétkeztetésben betiltották az összes alumínium edényt meg evőeszközt
a gyerekeknél, mert bebizonyosodott, hogy egy egyszerű nyállal való
érintkezés kiold belőlük egy mérgező anyagot. Ennek ellenére a
kozmetikában, azt az apró molekulát, ami aztán bejut neked a
véráramodig, azt simán bent hagyták.

A statisztika a következő: a mellrákosok száma a 70-es évektől
szaporodott fel. Azt hitték, hogy ez egy női betegség. Majd kiderült,
egy 2008-as, friss adat szerint ezt Dr. Ládi Szabolcstól tudom, aki az
egyik leghíresebb rákkutató orvos jelenleg a világon -, hogy
Magyarországon jelenleg minden 4. mellrákos férfi. Ami azt jelenti,
hogy ez nem női betegség. És elkezdtek statisztikákban utána nézni,
hogy mivel lehet összefüggésben a mellrák. Először azt hitték, hogy
ösztrogén-probléma, később azt, hogy egy tipikus női betegség, majd
feltűnt, hogy pontosan onnantól kezdett el a mellrákosok száma
felszaporodni, amióta alumíniumsó tartalmú dezodorokat használunk.
Ezek a 70-es években jöttek divatba. Ami érdekes, hogy akkor férfi
mellrákos még nem volt, de ha belegondolunk, akkor a férfiak napi
szinten sokkal később kezdtek el használni dezodort, tehát a 80-as
évek végén és a 90-es évek elejétől jelentek meg az első férfi
mellrákosok. A történet logikus: a kiválasztó rendszer a verejték. Hol
verejtékezünk a legjobban? Az endokrin-mirigyek környékén, amelyek
ugye, ott vannak a hónaljban, a hónaljmirigyek. Hogy ha valaki használ
egy 24 órás dezodort, ami 24 óráig nem engedi izzadni, akkor hol
választ ki a verejtéke? Hol tud távozni belőle a méreganyag? Nem tud,
ott gyűlik. Ott van bent az alumíniumdugó és ott gyűlik, gyűlik.
Valahol ki kell jönnie, tehát valahol a szervezetnek ezt raktároznia
kell. A szervezet öngyógyítási folyamata pedig olyan, hogy ha talál
egy idegen anyagot, ami neki nem tetszik, akkor azonnal betokozza egy
szövetszaporulattal. Ugye egyértelmű, hogy hová vezet. Mik vannak a
hónaljmirigyekhez közel, hova tudja raktározni, mit talál? Ott talál
zsírszövetet, ott találja a mell mirigyállományát, ami a férfiaknál
ugyanúgy megvan, csak kevesebb zsírszövettel és abban a pillanatban
oda kezdi felhalmozni a méreganyagot.

A lényeg, hogy ha megnézed a dezodorodat, izzadásgátlódat, stiftedet,
spricnidet, golyósodat, teljesen mindegy hogy hívjuk és találkozol
bármilyen olyan szóösszetétellel a sok latin közt, amely úgy kezdődik,
hogy alu-, tehát az lehet alumin, vagy alumínium, alumed, csak alu-val
kezdődik, akkor kuka. Életveszélyes!

Felmerülhet a kérdés, hogy van-e egyáltalán olyan kozmetikum, ami nem
tartalmaz alumíniumszármazékot. Természetesen van, de sajnos elég
kevés cég van, aki ma ilyen termékeket forgalmaz.
A másik, ami ezzel kapcsolatban borzalom, az a reklámoknak a nagyon
rossz hatása. Tehát megpróbálják velünk elhitetni, hogy izzadni ciki.
Pedig, nem izzadni ciki, büdösnek lenni ciki. Izzadni abszolút nem
ciki. Ugyanis az izzadás ugyanúgy hozzátartozik az emberi szervezet
egészséges működéséhez. Ha neked elkötnék a húgycsövedet, akkor
belehalnál. Ugyanez vonatkozik a verejtékmirigyekre is, amiről van egy
külön előadásom és kiderül belőle, hogyan is működik az egész bőrnek a
kiválasztása, meg a hőháztartása és mi mindent ártunk azzal, amit
rákenünk.

Habképző tenzidek és mosóképző anyagok: Ide tartozik minden olyan
dolog, ami habzik, vagyis: sampon, habfürdő, tusfürdő, fogkrém,
arctisztító, hajbalzsam, stb. Tehát ami bármilyen habot tud képezni,
abban kell legyen valamilyen habképző tenzid. Nagyon sokféle habképző
tenzid van, de egyetlen egyet favorizál nagyon a kozmetikai ipar. Nem
véletlenül, mivel nagyon olcsó az előállítása és nagyon könnyű vele
bánni. Ezt a habképző tenzidet úgy hívják, hogy Sodium Lauryl Sulfate.
Ennek van egy alkoholos változata: a Sodium Laureth Sulfate.
Gyakorlatilag mindenben benne vannak. Ha bárki otthon megnézi a
legdrágább Dior vagy Clinic tusfürdőjét ez az anyag benne van. Mi ez
az anyag? Tulajdonképpen egy nem ionos foszfát tenzid. Ugyanaz, ami a
Persil mosóporokban benne van. Van egy magyar származású professzor,
Dr. Rózsa Sándor, aki Németországban tanított egy egyetemen még a
70-es években. Összeállított egy testápoló kislexikont, amelyben
ezeket taglalja. Az Ő specialitása volt a habképző tenzidek és úgy
ment be előadást tartani, hogy: "Ugye Uraim és Hölgyeim, Önök
Persillel mosnak hajat." és mindenki tiltakozott, hogy ők ugyan nem…,
hát hogy képzeli, az egy méreg. Ők samponnal mosnak hajat. És
kémiailag levezette, hogy nézzék meg, teljesen ugyanaz a két anyag.
Csak a mosóporra más néven írják rá, mint a samponra. És a
kutyasamponban is ugyanez van, sőt az autósamponban is ugyanez az
anyag van benne. Sőt a mosogatószerekben is ugyanez az anyag van
benne, meg a padlófelmosóban is ugyanez az anyag van benne. Ugyanaz az
összetétele, csak a kozmetikai termékeknek szebb a színe meg jobb az
illata. Ennyi a különbség, legalábbis a habképző tenzidek terén.

Nézzük meg, hogy mit kell tudni a Sodium Lauryl Sulfate-ról és
alkoholos társáról a Sodium Laureth Sulfate-ról, illetve most már ezek
másik két változatáról, az Ammonium Lauryl Sulfate-ról (ALS) és az
Ammónium Laureth Sulfate-ról. Ha bárki bemegy a gyógyszertárba
(ugyanis ez egy nagyon súlyos méreganyag), és kikéri a biztonsági
adatlapját, akkor teljesen le fog döbbenni. Egyébként lekérhető, a
KÖJÁL-nak az oldaláról is. A legveszélyesebb kémiai anyagnak
nyilvánítják, felhívják a kedves vásárlók figyelmét, hogy csak
védőfelszerelésben nyúlhat hozzá ehhez a SLS-hez. Néhány "apróbb"
hatása: bőrkárosító, vakságot okoz, szemirritációt okoz,
nyálkahártyakárosító, sejtméreg, vesetoxikus, májtoxikus, mutagén,
stb. Ezek az apróbbak, de például elhullik tőle a hajad vagy teljesen
tönkrevágja a bőrt, ugyanis olyan erős zsíroldó hatású, hogy a
bőrünket védő természetes bőrfelszíni emulziót teljesen leoldja. Ezért
van az, hogy manapság a legtöbb nő arról panaszkodik, hogy fürdés után
húzódik a bőre. Nem kellene. Csak amióta tusfürdőt használunk. Az én
nagymamámnak, aki szappannal mosdott miért nem húzódott soha a bőre.
Nem hallottuk panaszkodni a nagymamákat a 60-as években, hogy nekik
húzódna a bőrük és nem is használtak krémet. Ez egy tudatos történet!
Ez bent van a fogkrémben is, amit még a gyerek le is nyel, pedig
nyálkahártyakárosító. Ott van benne.

Emulgeátorok és felületaktív anyagok: Aki tanult kozmetikát meg
kémiát, az tudja, hogy a vizes és a zsíros fázis nem elegyedik. Ahhoz,
hogy elegyedni tudjon, ahhoz kell egy emulgeátor bele. Az egyik ilyen
legdurvább emulgeátor a Triethanolamine, meg a dietanolamin, ami
jelenleg minden krémben benne van. (Itt megint a legmárkásabbakat is
mondom) Ráadásul még vannak olyan gátlástalanok, hogy miután kirobbant
a trietanolamin botrány 10 évvel ezelőtt, ma ugyanúgy belerakják a
krémekbe, csak rövidítik = TEA. És a krém összetételén a laikus azt
olvassa, hogy tea és megnyugszik a lelke, hogy ez biztos valami jó
anyag. Holott ez csak a trietanolamin rövidítése. Hozzáteszem, hogy a
mai napig a kozmetikus tankönyvekben anyagismeretként egy kiváló
bőrbarát emulgeátorként tanítják. A mai napig egy 1952-es kiadású
tankönyv átdolgozott változatából tanulnak a kozmetikusok. Az a
tankönyv úgy ahogy van tűzrevaló. Abból egy sor sem igaz már és ezt
tanítják meg a kozmetikusoknak meg a fodrászoknak. És szegények (nem
hibáztatom őket), azt hiszik, hogy ők tudják jól, hisz ezt tanulták.
Holott nem.

Szintetikus illatanyagok: Szintetikus illatanyagok szinte minden
kozmetikumban megtalálhatók. Ez egy pszichológiai behatás, hogy az
embereknek így adják el a készítményt. Gondoljunk csak bele! Bemegy a
vevő a boltba, meglátja a terméket, megtetszik neki, mivel vizuális,
ezért azonnal meg is szagolja. Ha az illata is jó, berakja a kosarába
és egyáltalán nem kíváncsi rá hogy mi van benne. Ha ide van írva
hangzatosan, hogy kamilla tartalmú elhiszi és nem is veszi a
fáradtságot, hogy megnézze, hogy az összetételben szerepel-e az a szó,
hogy kamilla. Legtöbbször nem. Az az érdekes, hogyha szerepel is,
legtöbbször csak az összetétel legvégén, ami azt jelenti, hogy egy
tonnához egy cseppet raknak, csak azért, hogy ráírhassák, hogy kamilla
tartalma van.

A szintetikus illatanyagokkal azért kell vigyázni, mert szintén
kőolajból vannak. Benne van a nevükben, hogy szintetikus. A kőolajat
olyan apró molekulára bontják le, hogy a levegőben terpinként meg tud
jelenni, úgy mint a valódi illatanyagok, amit aztán az orrunkon
keresztül beszívunk. Tudjátok, hogy az illatot nem az ember orra érzi,
hanem az agya, a limbikus rendszer, ami azt jelenti, hogy
kőolajmolekulák tömkelege landol az agyunkban. Mikor fog az onnan
lebomlani? Soha. Elgondolkoztunk azon, hogy miért van ennyi
szklerózisos, alzheimeres beteg és egyéb demenciális betegségek,
szenilitás, autizmus, diszlexiások, diszgráfiások. Ha belegondolunk,
már a csecsemőket elkezdik illatoztatni, mert a reklámokból is
közismert neves cég, a JandJ behozta a köztudatba a "babaszagot". Van
egy nagyon kedves vendégem a kozmetikában, Mahlerné Köfner Anikó, aki
a Magyar Autista Szövetség elnöke. Nagyon komoly leiratokat tud arról
hozni, hogy az autizmus, ami ennyire elszaporodott és 4-5 éves
gyerekeknél jön ki, mire vezethető vissza. Szintetikus illatanyagok,
gyerekkori védőoltások. Ez a kettő. Mert az autizmus eddig nem volt,
azóta van amióta kötelező védőoltások vannak, meg amióta ennyi
szintetikus illattal ellátjuk magunkat. És ha belegondoltok minden
illatosítva van, még a toalettpapír is illatosítva van. Minden.
Gondoljatok bele, hogy a 3 az 1-ben instantkávéban és a pickwik teában
is ugyanolyan szintetikus aroma van, illatanyag. A Danone joghurt
isteni meggy meg eper illatát is a szintetikus illatanyagok adják.
Tehát nem elég, hogy parfüm, krém, tusfürdő, mosogatószer, mosószer,
felmosószer, a kocsiban lógó illatosító, stb., az élelmiszerekbe is
direkt belerakják az aromaanyagokat, ami ugyanúgy egy illatanyag.
Azért aromaanyag, mert illatanyag. Ugyanattól teszi kívánatossá magát
az a szörp, az üdítő, az a bármi.

Megyünk tovább. Ezek alapján mindenki gondolkodjon el a saját kis
szintetikus életén!

Tartósítószerek: Nem mennék bele. Azt ma már mindenki tudja, hogy a
tartósítószerek mennyire károsak. Általában mindegyik sejtméreg vagy
allergén. Na nem mind, de nagy részük.
Van egy temetkezési vállalkozó ismerősöm. Tőle tudom, hogy az utóbbi
10-15 évben kb. 5-7 nappal később kezdenek el bomlani a tetemek, mint
korábban, annyira tele vagyunk tartósítószerrel.
A kérdés, hogy ki tudunk még tisztulni? Igen. Meg van a módja a helyes
méregtelenítésnek, de erről majd később beszélünk.

Felvetődhet az is, hogy mi a helyzet azokkal a tartósítószerekkel,
amelyekkel még nagyanyáink rakták el a befőtteket. Azoknál a szalicil
teljesen jó, de megfelelő technikával a tartósítószer ki is hagyható
az eltevéseknél. Nagyon egyszerű módszerrel lehet a mai csavaros tetős
világban elrakni a lekvárt. Töltés után fejre fordítjuk, vákuum
képződik, és ahol nincs levegő ott nincs bomlás. Az oxigén indítja el
a bomlást.

Tudni kell, hogy még a cukor is szintetikus. Persze nem mindegyik. Ami
szép fehér színű, az mind. Ami szabálytalan kristályformájú, csúnya
barna színe van és érdekes íze az nem. A cukorral más baj van, de ez
egy következő előadási téma.

Menjünk tovább.



Kőolaj származékok: Minden kozmetikumnak a zsíranyag részét kőolaj
származékok adják. Sorolom: vazelin, paraffinolaj,
paraffinum-liquidum, mineral oil, ezek az elnevezések mind kőolajra
utalnak. A kőolajról tudni kell, hogy egy lég át nem eresztő anyag.
Ami azt jelenti, hogy ha ezt a bőrödre kened, akkor leblokkolja a
bőrödnek a teljes munkáját, vagyis nem lesz bőrlégzésed, nem lesz
bőrkiválasztásod és nem fog a bőröd természetes bőrfelszíni emulziót
termelni, márpedig a bőrnek egyetlen immunrendszere van, az a
bőrfelszíni emulzió. Amit, ha kőolajas terméket használsz nem termel
ki. Néhány kivételtől eltekintve szinte mindegyik kereskedelmi
forgalomban lévő krém tartalmaz kőolaj összetevőt. Visszatérek a JandJ
babaolajra. Az összetételében ez szerepel: paraffinum-liquidum,
illatanyag és színezék. Ez a három van benne, semmi más, tehát tömény
kőolajat kensz a gyerekedre. A popsikenőcsökről ne is beszéljünk és a
gyógyszertári krémekről se, mert az mind vazelin alapanyagúak, azt
pedig tudjuk, hogy a vazelin a pakurából készül. Tehát a letisztított
pakura a vazelin.

Sokan kérdezték, hogy az olívaolaj jó-e. Az igen. Mivel az nem
kőolajszármazék, az növényi olaj.

Arra is nagyon vigyázni kell, hogy amikor bejött a kőolaj mizéria
nagyon sok cég, élén a Vichy-vel észbe kapott és most növényi olajat
tesznek a krémbe és ennyi szerepel a krémen, hogy: vegetable oil. Ami
azt jelenti, hogy növényi olaj. Ha vegetable olajat ír valaki, az azt
jelenti, hogy nem tudja, hogy milyen olaj. Ha olíva olaj van benne,
akkor azt fogja írni, hogy olívaolaj. Ha avokádó olaj van benne, akkor
azt írja, hogy avokádo olaj, ha napraforgó olaj van benne, akkor azt,
hogy napraforgó olaj, de az a krém, amin az van, hogy vegetable oil,
az egészen mást takar. Utána néztünk, hogy mit jelent: felvásárolták a
gyorséttermi láncolatok fáradt étolaját erről cikk is van amiben már
780 kg sült krumplit kisütöttek. Ezt utána ugyanúgy szőkítik, mint az
olajszőkítés idején és erre rámerik írni, hogy vegetable. Valóban
növényi olaj volt, de azóta már hogy néz ki és mi méreganyag van
benne. A McDonalds-ban például kókuszzsírral süthetnek. Stb.

Eljutottunk oda, hogy Ftálsavak, műanyagpalackokból kioldódó,
biszfenol-A (BPA) (A ftálsav a műanyag lágyításához és formázásához
használt szer, amelyet a magyar élelmiszerkönyv is engedélyez. Azonban
a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet is megállapítja, hogy "enyhén
toxikus". A legelterjedtebb formája a bifenol-A, amely a már több tíz
éve betiltott DDT-hez (egy szerves klórtartalmú rovarölő) hasonlóan
problémákat okoz a belső elválasztásban, s különösen a csecsemők
fejlődésére veszélyes. Kimosódhat egyes termékekből, éppen ezért
használatát betiltották több termék gyártásánál (pl. élelmiszeripari
csomagolóanyagok). Az EU-ban felhasználásuk tilos a 3 év alatti
gyermekek részére gyártott játékokban is.) Ezt már korábban a
vérmintáknál is emlegettük, hogy mik is egyáltalán a ftálsavak és hogy
kerülnek bele a kozmetikumokba. Ftálsavat egyetlen kozmetikum sem
tartalmaz. Tételezzük fel, hogy ha behozzák azt a szabályozást, hogy
nagyon szigorúan kell nézni, hogy mi van a kozmetikumban és azt
mondják, hogy ftálsavat sem tartalmazhat, befogják vizsgálni a
kozmetikumot és tényleg nem lesz benne ftálsav. Abban a pillanatban
azonban, ahogy becsomagolták lesz benne. Ugyanis a ftálsavat a
műanyagflakonok tartalmazzák. A biszfenol-A (BPA) az egyik
legelterjedtebb műanyagipari alapanyag, évente hárommillió tonnát
gyártanak belőle világszerte, évről évre öt százalékkal többet. Ebből
készül az összes polikarbonát és epoxi-gyanta. Ez mit jelent a
gyakorlatban? Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) listáján
a következők szerepelnek: cumisüvegek, műanyag tányérok, poharak,
kancsók, ételtároló dobozok, újratölthető vizes és üdítős palackok
(például kiránduló és sportpalackok), ivóvízvezetékek. Az
epoxi-gyantát pedig konzervek kibélelésére és a befőttes üvegek
fedelének bevonására használják, hogy ne rozsdásodjanak és a bennük
tárolt élelmiszer ne szennyeződjön. Ez borítja a fémdobozos üdítők
belsejét, az ivóvíztározókat és a fémből készült bortartályokat. De
van BPA még a fogtömésekben is.

Hogy a háztartásunkban van-e BPA-t tartalmazó műanyag, úgy
ellenőrizhetjük, ha megnézzük rajta a háromszögben lévő jelet: ha

·                      3-ast,

·                      7-es vagy

·                      PC-t látunk, akkor szivároghat belőle a biszfenol A.

A BPA-val az a gond, hogy hatása túlzottan hasonlít az
ösztrogénekéhez. A szervezetbe kerülve leköti az
ösztrogénreceptorokat, de valójában persze nem hormon, ettől a
szervezet összezavarodik. S mivel a nemi hormonok rengetegféleképpen
alakítják a folyamatokat a szervezetben, szinte feltérképezhetetlen,
hogyan torzítja fejlődésünket és működésünket. Az már biztos, hogy a
fiúknál például csökkentheti a spermiumtermelést, a lányoknál a saját
ösztrogén termelését, meddőséget és idő előtti pubertást okozhat,
gyermekkorban pedig befolyásolhatja a másodlagos nemi jellegek
kialakulását. A tudósok úgy gondolják, hogy szerepe lehet az
elhízásban is.

Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériumához tartozó Környezeti
Egészségügyi Tudományok Intézete (National Institute of Environmental
Health Sciences) – a téma temérdek kutatási anyagának átvizsgálása
után – arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet többé figyelmen
kívül hagyni azt a lehetőséget, hogy a BPA esetleg károsan
befolyásolhatja az emberi agy és más szervek fejlődését, valamint
növeli egyes ivarszervi rákfajták felnőttkori kockázatát.

Nagyjából itt ér véget a konszenzus. Innentől kezdve határértékek,
mennyiségek, módszertani kérdések talaján folyik a vita, laikusok
számára nehezen követhetően. A magyar kutatók sem értenek mindenben
egyet.

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI) nem tartja veszélyesnek a
BPA ipari használatát. Marcsek Zoltán, az OKBI molekurális és
sejtbiológiai osztályának vezetője szerint azért nem, mert a BPA
nagyságrendekkel gyengébb hatást fejt ki, mint maga az ösztrogén, s
távolról sem vagyunk kitéve akkora mennyiségnek, amennyi szignifikáns
hatást válthatna ki. Ráadásul a BPA-t viszonylag könnyen feldolgozza
és kiválasztja az emberi szervezet, elsősorban a máj, ellentétben más
hormonszerű vegyi anyagokkal, amelyek csak nehezen bomlanak le, és
hosszú időre elraktározódnak a zsírszövetekben (például a hírhedt, rég
betiltott DDT növényvédő szer). Az EFSA által elfogadott kutatások
szerint hat óra alatt kiürül a BPA az emberi szervezetből.

Zsarnovszky Attila, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi
Karának adjunktusa szerint zömmel az ipar által finanszírozott, s
ezáltal „irányított” kutatások érvelnek a biztonságosság mellett,
miközben az elmúlt években tudományos kutatások sora szolgált
„kőkemény” bizonyítékokkal, hogy a BPA-val súlyos gondok vannak. A
biszfenol A központi idegrendszerre gyakorolt hatását kutató magyar
tudós szerint a BPA hatása nem egyenes arányban növekszik a
koncentráció mértékével. Hatása az igen kicsi és a meglehetősen nagy
koncentrációkban jóval kifejezettebb, mint a közbülső tartományokba
eső mennyiségeknél. A már szignifikáns hatást kiváltó nagyon kicsi
koncentráció a kutatások szerint megfelel annak a nagyságrendnek,
amelynek az emberek ki vannak téve a mindennapokban – hangsúlyozza
Zsarnovszky Attila.

A mennyiségi problémák a kísérleti módszertanra is kiterjednek, a
kutatók erősen megosztottak abban, hogy a kísérleti állatok
megbetegedésével záruló vizsgálatokban jól lőtték-e be a mennyiségeket
a kutatók. Az egyik tábor fő érve, hogy ez nagyságrendekkel meghaladta
azt a szintet, amelynek az emberek ki vannak téve. A másik csapat
szerint széles körű vizeletvizsgálatok bizonyítják ennek az
ellenkezőjét.

Fred vom Saal, a Missouri-Columbia Egyetem biológusa szerint a hatéves
gyerekek vizeletében például több BPA-ra utaló mellékterméket
találtak, mint amennyi a laboregereknél később rákot és egyéb
egészségügyi problémákat okozott. Ráadásul az, hogy a felnőttek
képesek tolerálni a BPA-t, még nem zárja ki, hogy a csecsemőkre és a
gyermekekre káros lehet. Amúgy is a még meg nem született babák és a
gyerekek miatt aggódnak leginkább a tudósok, mivel ők találkoznak a
legtöbb olyan műanyag termékkel, amelyekből szivároghat a BPA.

(A szivárgás mértéke a használat módjától is függ. A Cincinatti
Egyetemen Scott Belcher és csapata – Zsarnovszky Attiláékkal közösen –
azt vizsgálta, hogy mi történik a használt és új, polikarbonátból
készült vizes palackokkal, ha normál használatnak vannak kitéve. A
régi és az új palackok között semmi különbséget nem találtak a
BPA-szivárgás mennyisége és sebessége között. Forró víz esetében
azonban rövid idő alatt is drasztikusan nagyobb, 15–55-szörös
BPA-szintet mértek.)

„Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az emberi szervezetnek, kezdve a
szójától az egyes szappanokban fellelhető antibakteriális
összetevőkig, számos egyéb hormonszerű vegyi anyag zűrzavarával kell
rendszeresen megbirkóznia” – magyarázza Zsarnovszky Attila. Ennek a
vegyi koktélnak a hatása még nem ismert, de a tudósok egy része amiatt
aggódik, hogy esetleg erősíthetik egymás egy-egy kedvezőtlen hatását.

A modern korunk velejárójának számító mindennapi vegyi koktél mellett
szinte eltörpül a BPA jelentősége – érvel Tompa Anna, a Semmelweis
Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatója. Európában mintegy
80-100 ezer vegyi anyag vesz körül bennünket állandóan, ebből alig
valamivel több mint négyezret vizsgáltak be toxikológiai szempontból.
Csak a cigarettában négyezerféle káros anyag van, nem beszélve a
magyarországi vizekben fellelhető arzénről, amely több mint egymillió
embert veszélyeztet. De a túl sokat és sokáig szedett fogamzásgátló
tabletták is rákkeltők, hiszen az ösztrogén a hatóanyaguk, amely maga
is karcinogén lehet, ha túl sok van belőle. „Semmi sem fekete-fehér.
Nagyon sok múlik a dózison és az egyéni érzékenységen” – hangsúlyozza
Tompa Anna.

Az ipar azzal érvel, hogy amíg nem bizonyítják be a biszfenol A
emberekre gyakorolt kedvezőtlen hatását, addig folytatják a gyártását
és a használatát, mert olcsó, könnyű, szilánkmentesen törik, és számos
egyéb olyan tulajdonsága van, amely miatt nehezen helyettesíthető.
Persze az ipar ilyenkor már rég felkészült, és van B terve – mondja
Iván Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjának
osztályvezetője. Léteznek alternatív anyagok, például az úgynevezett
alifás vegyületek (nyílt láncú szénhidrogének), ám az előállításuk
jóval drágább, ahogy az általában lenni szokott. Iván Béla azt is
lehetségesnek tartja, hogy éppen egy vagy több ilyen helyettesítő
terméket gyártó cég lobbitevékenysége áll a háttérben. A szakember
szerint ez már csak így működik: „Az ózonlyuk és az egész globális
felmelegedés is akkor lesz igazán téma, ha üzletileg kifizetődik.”

A kanadai törvényhozás által életbe léptetett tiltás a „jobb félni,
mint megijedni” elven alapul, a kanadai szakemberek ugyanis úgy
ítélték meg, hogy ha bármiféle kétely van azzal kapcsolatban, hogy egy
vegyszer ártalmas, akkor annak a veszélynek nem szabad a kitenni a
gyermekeket – mondja Kiss Katalin, a világ egyik legnagyobb
babatermékgyártójának számító MAM Baby magyar leányvállalatának
ügyvezetője. Az európai szakmai szervezetek és az EFSA sem osztja
azonban az amerikai véleményt, hanem megalapozatlan hisztériakeltésnek
tartja, amely fölösleges hadjáratot indított el egy amúgy mechanikai,
optikai és hőtűrő képességében páratlan műanyag ellen.

Ennek ellenére a Magyarországon is népszerű MAM 2006-ban elkezdte
fokozatosan lecserélni termékeinél a polikarbonátot polipropilénre –
mondja Kiss Katalin. Első körben azon termékek esetében történt meg az
átállás, amelyek valószínűsíthetően fokozott igénybevételnek vannak
kitéve, és élelmiszerrel kapcsolatba kerülhetnek. Így a cumisüvegek és
az etetőedények anyagait váltották ki először, majd 2007 közepétől a
cumitányérok és kupakok, majd 2008 közepétől – amerikai nyomásra – a
cumicsipesz alapanyagát is lecserélték.

A tengerentúlon népszerű Nalgene sportpalackok gyártója, a Nalge Nunc
International is bejelentette, hogy bár továbbra is biztonságosnak
tartja a polikarbonátot, a növekvő nyomásra az idén mégis fokozatosan
leállítja a gyártását, és más műanyagokkal, például az Eastman
vegyipari óriás egy új kopoliészterével helyettesíti, amely a
polikarbonát legtöbb tulajdonságával rendelkezik, biszfenol A nélkül.

A The New York Times beszámolója szerint egy kaliforniai anya már be
is perelte a Nalge Nuncot, azzal vádolva a céget, hogy tudott a BPA
veszélyeiről, mégis jelentéktelennek állította be. Ez az első, ám
valószínűleg nem az utolsó per, amellyel az iparnak szembe kell
néznie. A fogyasztói aggodalmak miatt a kereskedők is nyomás alá
helyezik a gyártókat: Kanadában a világ legnagyobb kiskereskedelmi
hálózatának számító Wal-Mart például azonnal száműzte polcairól a
BPA-t tartalmazó bébiflaskákat és egyéb termékeket, amerikai
boltjaiból pedig jövőre vonja ki őket.

A magyar kormányzati szervek és hatóságok nem nagyon foglalkoznak a
témával, legalábbis ez derült ki a zóna által befutott körökből. Az
Egészségügyi Minisztérium még csak nem is válaszolt a téma többszöri
felvetésére, honlapjának keresője egyetlen találatot sem ad a
biszfenol A-ra. A hazai élelmiszer-biztonság széles területét
koordináló szervezet, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem
foglalkozik BPA-val, mert nem élelmiszeripari anyag. Innen a Nemzeti
Fogyasztóvédelmi Hatósághoz irányították a zónát, ahol kiderült:
néhány évvel ezelőtt vizsgálták ugyan a csomagolóanyagok hatását az
élelmiszerekre, de mostanság már nem ők az illetékesek ebben a
témában, hanem a már említett OKBI. Az Országos Élelmezési és
Táplálkozástudományi Intézettől és a Központi Élelmiszer-tudományi
Kutatóintézettől is azt a választ kaptuk, hogy ők sem foglalkoznak a
szóban forgó vegyi anyaggal.

Magyarországnak egyébként sem járható a kanadai út, hiszen uniós
tagállamként nem dönthet önállóan ebben a ügyben, a BPA-t csak az EU
tilthatja be.

Tehát a BPA enyhe savhatásra és enyhe hőhatásra kioldódik. És a
legdurvábban mérgező anyag. Ami az érdekes, hogy ez nem csak a
kozmetikumokat veszélyezteti, hanem sokan nem gondolnak bele, hogy az
a szénsavas ásványvíz, ami ott áll abban a műanyagban az szénsav, egy
enyhe sav és ugyanúgy kioldja a ftálsavat. Ha valaki egészségtudatos,
és azt mondja, hogy nem iszik csapvizet, nem iszik kólát, hanem csak a
szénsavas ásványvizet issza, abban az ásványvízben ugyanúgy
kimutathatók a ftálsavak és az egyik legdurvább méreg. Nem véletlenül
került bele a WWF 103 vizsgált anyaga közé. (Bőrön át felszívódó anyag
miatt óvnak a pénztári papírtól is. Újabb, óvatosságra intő hírek
érkeztek az egyre veszélyesebbnek tartott biszfenol-A nevű anyagról. A
vegyület nemcsak a műanyagpalackokból, de a vásárláskor kapott blokkok
hőpapírjából is a szervezetünkbe juthat, méghozzá a bőrünkön
keresztül. A kutatók olyan terhes anyák vizeletében is megmérték a
biszfenol-A-szintet, akik pénztárgépeknél dolgoztak. Az emelkedett
koncentráció miatt azt javasolják a szakemberek, hogy a várandósok
inkább kerüljék a hőpapírból készült blokkokat.A főként
műanyagpalackokból kioldódó, biszfenol-A (BPA) nevű vegyületről már
több vizsgálat is leírta, hogy veszélyes lehet a szervezetre. Az egyik
legutóbbi egy múlt héten megjelent tanulmány, mely szerint a BPA káros
hatással lehet a férfiak hímivarsejtjeire. Két újabb kutatási erdemény
most arra hívja fel a figyelmet, hogy a vegyület a bőrünkön keresztül
is felszívódhat, méghozzá a pénztárnál kapott, hőpapírból készült
blokkokból.)



A szénsavmentes ásványvízben nincsenek, de ha az kint volt a napon,
(márpedig ezt nem tudhatjuk), 30 C fölött ugyanúgy kioldódik a
ftálsav. Elég, ha csak nyáron szállították és nem hűtőkamionban. A
lényeg, hogy nagyon veszélyesek a műanyag flakonok és a legtöbb
kozmetikum bizony abba van csomagolva. (A 2-es, 4-es és 5-ös számmal
jelölt csomagolások, azaz a polietilén és polipropilén alapanyagú
palackok esetében a kutatások döntő többsége azt mutatta ki, hogy
ezeket használva nem jutnak rákkeltő és a hormonháztartást károsan
befolyásoló anyagok az élelmiszerekbe.

 1: PET/PETE – Polietilén-tereftalát
termékek: üdítős, ásványvizes flakonok, poharak, néhány háztartási- és
tisztálkodószer flakonja

2: HDPE – Nagysűrűségű polietilén
termékek: játékok, tejes flakonok, mosószerek, tisztítószerek,
samponok, motorolaj flakonjai

3. V vagy PVC – Polivinilklorid
termékek: csövek, palackok, háztartási olaj palackja

4: LDPE – Kissűrűségű polietilén
termékek: fóliák, zacskók

5: PP – Polipropilén
termékek: palackok, joghurtos dobozok, krémsajtok, egyéb tejtermékek
dobozai, mustáros, ketchupos flakonok, műanyag edények, tálcák,
kulacsok, háztartási szerek flakonjai

6: PS – Polisztirol
termékek: kávéspoharak, élelmiszeres dobozok, joghurtok dobozai, egyéb
tejtermékek dobozai

A 2, 4, 5-ről tudjuk, hogy használható, a többi valószínűleg nem. )



Bőrsemlegesség: PH értékként azt írják rá, hogy 5.5, bőrsemleges. Az
egészséges bőr pH-ja 6 és 7 között van. Az 5.5ös pH, amire minden
kozmetikumot beállítanak, az a bőrrák előtti 5 perces állapot. Az
egész kozmetikai ipar nem véletlenül csinál mindent 5.5-re, és nem
véletlenül rakta be a JandJ a köztudatba, hogy ez a pH-semleges,
holott az a 7. Azért, hogy direkt elrongálja a bőrünket, hogy egy
olyan pH-ra hozza, ami már nem tud védekezni, aminek már legyen baja,
mert csak így tud megélni a kozmetikai ipar a gyógyszeriparon
keresztül belőlünk. Tehát az olyan kozmetikumokat, amelyekre az van
írva, hogy 5.5 pH-jú, vagy 5.6, vagy 5.8 azt nem szabad megvenni a
saját érdekünkben. Tehát csak 6 és 8 közti pH-jút szabad használni.
Alapjában az emberi szervezet lúgos.

Kérdezhetnénk, hogy miért akarnak bennünket ennyire elsavasítani
mindennel? A válasz nagyon egyszerű, mert ez megbetegít.

Megkérdeztem egy orvoskongresszuson, rákgyógyász, onkológus
orvosoktól, hogy mennyi a bőr pH-ja és kórusban rávágták, hogy 5.5.
aztán visszakérdeztem, hogy elnézést doktorurak, doktor hölgyek,
honnan az információ? És akkor kapaszkodtak a székbe, mert rájöttek,
hogy ezt ők a reklámból tudják. És ennyire be tudják tenni a
köztudatba. Megkérdeztem tőlük, hogy ne haragudjanak, de valaha
valamelyikük megmérte, hogy mennyi a bőr pH-ja? Egyik se. Elhitték a
JandJ-nak, az orvosok.

Tehát a ftalátok kioldódhatnak a műanyagokból. Hozzáteszem, hogy engem
meg szoktak vádolni, mert mindig viszem magammal a műanyag
flakonjaimat és viszem a meleg teát, de ezek ftálmentes műanyagok.
Tehát van ftál-mentes műanyag. Onnan ismerni meg, hogy vastag és egész
üvegszerű a fogása. Minél átlátszóbb egy műanyag, annál gyanúsabb,
annál több ftálsav van benne.

A következő a Fluoridok: A fogkrémekben benne vannak ezek a
legkárosabb vegyületek. Az általános iskola 8. osztályában tanultuk,
hogy a halogén elemek kivétel nélkül mind károsak. Meg lehet nézni egy
Mengyelejev-táblázatot, a Fluor a halogén elemek között van. Egész
Európában, konkrétan a Skandináv államokban be van tiltva. Tehát ez
olyan, mintha kábítószert csempésznénk. Vagyis Fluort, fluoridot nem
vihetsz be Skandináv államba. Elveszik a fogkrémedet, ha te nem vagy
elég szemfüles.

Nálunk meg ezt adják a gyerekeknek.

Skandináviából 30 éve ki van tiltva, mert tudják, hogy milyen káros.
Amerikából 30 éve ki van tiltva. Az oroszok soha nem használtak
fluoridos termékeket, ehhez képest egész Közép-kelet Európát
elárasztották a maradék fluoriddal, fluortabletta, fluoros iskolatej,
és fluoridos fogkrémek képében.

Azt mondják, hogy a fogak épségéhez szükség van fluoridra. Ez tény és
való! De a fogzománcon keresztül soha egy deka sem fog felszívódni. A
fogzománcon nem szívódik fel semmi. (Ez legalább olyan tévhit,
minthogy azt hiszik, hogy a hajon felszívódik bármi is. A hajon nem,
csak a fejbőrön.)

Képzeljük el, hogy a flouridot a fogad miatt beveszed a szádba, a
nyálkahártyán mint tudjuk, sokkal gyorsabban szívódnak a méreganyagok
- és az mindenhova megy, a véráramlatokba, mindenhova, de a fogadba
nem. A fogadba azért kell a fluorid, mert a fogadnak különböző kálcium
és kloridium típusú vegyületekből, amit te lenyelsz, abból kell
visszaépítenie a fluort, hogy neked erős legyen a fogad. Tehát te azt
kívülről nem tudod bejuttatni. Meg fluor tablettával sem tudod
bejuttatni, ha nem a szervezeted építi fel, akkor az neked ott nem fog
beépülni. Ha bekerül a véráramlatba akkor szanaszét fog mérgezni. Pl.
a herpeszeknek a nagy többsége is visszavezethető egy fluormérgezésre.

A szervezetbe került szilikonnal kapcsolatban a következő a véleményem
(bár ebbe nem szeretnék belemenni): Két verzió van: vagy felszívódik,
vagy betokozza a szervezet. Találkoztam már olyan 15-20 éve
szilikonoztatott nőkkel, akik azt sem tudják, hogy hogyan lábaljanak
ki abból a rengeteg mellékhatásból, ami 20-25, 15 év után jelentkezik.



A következők: a szintetikus színezékek: Ebbe nem megyek bele
túlzottan. A szintetikus színezékeknek a 99%-a konkrétan rákkeltő.
Ezeket CI hosszú számsorral jelölik, tehát nagyon nagyon durván
rákkeltőek. És megint mire apellálnak? A nőkre, hogy legyen szép
színe, mert az akkor fog nekik tetszeni. Tehát ezt semmi másra nem
alkalmazzák, csak marketingfogásból, hogy a dolgoknak színe van.
Vegyünk egy konkrét példát: Palmolive levendulás aromaterápiás
tusfürdő. A színe: lila, mert a levendulára fogsz asszociálni. Holott
abban egy gramm levendula nincsen. Szép lila, hasonlít az illata, mert
szintetikus levendula jellegű vegyületet raktak bele, tehát van benne
egy adag szintetikus illat, van benne egy adag rákkeltő szintetikus
lila színezék, van benne egy adag SLS, meg van benne egy kis
kőolajszármazék. Erről beszélek! És ebben mi megfürödtünk.


... Itt valami kimaradt! ...

Paraphenilediamin (ezt mindenképpen nézzétek meg, hogy jól
írtam-e!!!!! ) és származékai: Van egy rossz hírem: "para~" nélkül nem
lehet hajfestéket gyártani. Egyetlen egyféle színűt lehet: szőkét.
Tehát az tévhit, hogy a szőke a legkárosabb festék. Tényleg, a szőke
roncsolja legjobban a hajat, de legalább nem mérgez. A fekete
roncsolja legkevésbé a hajat, de olyan durván mérgező, hogy
kimutathatóan agykárosodást okoz, legjobb esetben is migrént.

Egyébként azt a megoldást szoktam javasolni, aki nem tudja bevállalni
a macerát a növényi hajfestékekkel, hogy ne kenesse a fejbőrére, csak
durva melírba.

És még egy vegyületcsoport van: a szintetikus antioxidánsok: Az elmúlt
5-10 év kutatásai bebizonyították, hogy az antioxidánsok mennyire jó
hatással vannak a szervezetre, de persze a kozmetikai ipar ebből is
pénzt akar csinálni. Tehát nem elégedett meg a természetes
antioxidánsokkal, hanem azonnal szintetizálta őket. Két nagyon híres
antioxidánsunk van a BHT és a BHA. Ez a butilhidroxitoluol és a
butilhidroxianizol, ami öregedésgátlókban, ránctalanítókban,
szemkörnyék ápolókban van benne. A legdurvább DNS károsító hatással
rendelkezik. A legszörnyűbb, hogy ezt a két vegyületet a legjobban
ellenőrzött biotermékekben is meg lehet találni. Tehát olyan
biotermékben, amiről azt hiszed, hogy biztos jót veszel le a polcról,
mert az van ráírva, hogy SLS mentes, kőolajmentes, stb. és benne van a
BHT és a BHA. Felsorolok néhányat, ami egyébként nagyon jó termékeket
gyárt, csak beletették a BHT-t, BHA-t. Ilyenek pl. a Nuskin-nek
Newskin-nek a kozmetikumai, a Nikken-nek a kozmetikumai. A Nuskin
Newskin nagyon durva, de benne van a Clinique termékekben és bent van
az Esteé Lauder termékekben, tehát azokban a sztártermékekben, amiről
eddig azt hittük, hogy azok valószínűleg jók.



Még egy felmérési eredményt szeretnék elmondani. 2005-ben amikor A ...
professzornál, tanultam, készítettünk egy elemzést. Akkor hozott ki a
kozmetikai ipar egy zseniálisnak szavazott csodálatos terméket, amit
még akkor Magyarországon nem lehetett kapni. (Ma már nálunk is van.)
60 euró volt az akkori ára. Azzal most nem foglalkoztunk, hogy van-e
benne méreganyag, csak arra voltunk kíváncsiak, hogy az a 60 euró
ténylegesen mennyit ér. Tehát megnéztük, hogy a benne lévő anyagok
konkrétan mennyibe kerülnek. A következő lett az eredmény: Az a
hatóanyag, ami a 60 eurós krémben benne volt az fél eurót ért, egész
pontosan. A tégely másfelet. (Ami azt jelenti, hogy a tégely háromszor
annyit ért, mint a krém, ami benne van.) Tehát van fél eurós krémünk,
másfél eurós tégellyel. Az összesen két euró. További 2 eurót kell a
cégnek tégelyenként ráköltenie a termékre, hogy kikerülhessenek a
polcokra. (Celofán, doboz, használati utasítás, engedélyeztetés, vám,
kihozatal, bevitel, stb., és még benne van a takarítónőnek a
rezsióradíja is.) Ez tehát további két euró tégelyenként. Ott tartunk,
hogy 4 euróból kész a krém és kint van a polcokon. 4 euróért a 60
eurós krém! További, tégelyenként 16 eurót költ reklámra, hogy
meggyőzzön bennünket nőket, hogy nekünk azt meg kell vennünk 60
euróért, mert az mennyire jó. Tehát mindössze 4 euróba kerül neki az a
fél eurós krém és a 16 eurót velünk fizetteti ki, mert ez bele van
kalkulálva az árába. Vagyis tégelyenként 16 eurót fizetünk azért, mert
elhisszük, hogy az 60 euróba kerül. Elmondom, hogy az a tégelyenkénti
16 euró reklámköltség hogyan oszlik meg: 6 eurót költ médiára, tv-re,
plakátra, újságra, szórólapra, szatyorra, stb., tehát 6 euró
tégelyenként, a fennmaradó 10 euróval lefizeti a gyógyszertárakat. A
termék neve Vichy. Ez a Vichy-nek a szemránckréme. A Vichy a világ
egyik leghazugabb cége, akivel valaha találkoztam. A Vichy ugye azt
mondja, hogy termálvízből készül a terméke. Ha elolvassuk a hátoldalán
a tájékoztatót az összetevők közül az első helyen az áll: Aqua. Az
aqua csapvizet jelent. Ha abban termálvíz lenne, kötelező lenne
feltüntetni, hogy milyen termálvíz (latinul). Erről ennyit.
Félelmetes, hogy gátlástalanul mit össze nem hazudoznak a cégek.

Szeretnék még három óriási tévhitet eloszlatni a kozmetikai iparról:

1)A kollagén bőrön keresztül nem szívódik fel! Nincs olyan
molekulaszerkezete, hogy fel tudjon szívódni. Tehát, ha valaki
kollagénes krémre költ, akkor megveszi a nagy semmit, mert nem fog
felszívódni. Még két ilyen van, ami nem szívódik fel a bőrön
keresztül: az elasztin, és a Q10. A Q10 quenzim lehetetlen, hogy
felszívódjon bőrön keresztül, azt a szervezetnek kell felépítenie. A
Q10 quenzim előanyagát kell bejuttatni a szervezetbe szájon keresztül,
vagy táplálékkal, ahhoz, hogy abból a szervezetünk a Q10-et fel tudja
építeni. Ezek bizonyított tények! Nem szívódik fel! A
molekulaszerkezete nagy, tehát nem fog bejutni. Az elhalt felhámba
bejut és lehet, hogy egy kicsit megnedvesíti azt a felhámot, ami már
egyébként is halott. Oda, ahol lennie kéne, oda nem szívódik fel soha.
Ez ugyanolyan, mintha vérátömlesztést bőrön át akarnánk csinálni.
Teljesen ugyanaz.
A bőrön keresztül vizet sem lehet bejuttatni a bőrbe! Nem lehet, csak belülről!
Most tisztázzunk néhány kérdést, amiket az előadásaimon szoktak nekem
feltenni: Kozmetikus be tudja-e vinni valamilyen módszerrel a
kollagént?

Nem. Sem a kollagént, sem a vizet. A kollagént injekcióval tudja
bevinni, de akkor sem ott fog hatni a kötőszöveti állományban, ahol a
kollagénrostok vannak, hanem beáll egy tokba és kinyomja a ráncokat.
Láttam már nagyon csúnya kollagénes arcokat, mert a beinjekciózott
kollagén egy kicsit máshol landolt. Nem egyet, nem kettőt. Mert
olyankor mindig megtalálnak a kozmetikában.

Lézerrel stimulálható-e a bőr azon rétege, amely a kollagént termeli?
Hiába stimulálják. Lehet lézerrel stimulálni a bőr azon rétegét, amely
kollagént termel, de ha a kollagénhez szükséges tápanyagok, ásványi
anyagok, vitaminok, egyebek nincsenek bent a szervezetben, akkor
stimulálhatjuk akár meddig, ott nem fog kollagén képződni. Ezért
nagyon fontos, hogy mit eszünk, mit iszunk, hogy méregtelenítsünk. (Az
egy következő előadás témája, hogy egyáltalán mit tudunk csinálni ez
ellen a sok szemét ellen - Mérgek helyett és mérgek nélkül - A valóban
hatékony méregtelenítés szabályai! címmel)

Sokan kérdezik tőlem, hogy ha tisztában vagyok ezzel a sok
méreganyaggal, akkor én mivel fürdök, mit használok. Hát vízzel
fürdök. A szappanok és a tusfürdők között is vannak méregmentesek,
amelyekkel nem ártunk a bőrünknek.

Egyébként van egy vendégem, ők már 5 vagy 6 éve csak vízzel fürdenek.
És nem mossa a gyerek haját, jön hozzám fodrászhoz és nem engedi, hogy
megmossam a haját, mégsem zsíros és nem koszos.
Az én hajamtól el van ájulva a fodrászom. Elárulom nektek, hogy én kb.
12 éve egyáltalán nem mosok samponnal hajat. Mosok hajat, de nem a
hagyományos samponokkal. Amíg nem volt méregmentes sampon, addig csak
tojássárgájával mostam hajat kéthavonta egyszer. Természetes
festékkel, hennával festem a hajamat és annyira gyönyörű, hogy
egyáltalán nem törik, tehát 10 éve egy darab törés nincs a hajamba és
azt képzeljétek el, hogy heti egy cm-t nő. Úgy nő, mint a bolondgomba,
állandóan vágni kell és rugalmas a fogása és gyönyörű és egészséges és
nem hullik. Pedig nekem is volt előtte problémám, míg festettem.



Mivel lehet ruhát mosni?

Van méregmentes mosópor, mosószer, ami úgy működik, hogy élő enzim van
benne ami megbontja a szintetikus anyagokat, tehát ki tudja szedni a
ruhából a szennyeződést, de van egy titka, hogy 30 C fölött nem lehet
vele mosni. Lehet kapni ilyen mosóport, sőt lehet kapni mosódiót. Ez
utóbbi egy növény, de lehet kapni szappangyökeret, amivel gyönyörűen
lehet mosni. Ha megveszel egy adag mosódiót 2 hónapig ugyanazzal a
mosódióval moshatsz. És gyönyörű fehér ruháid lesznek. Én otthon nem
mosódiót használok, mert nekem macerás. Van egy zseniális enzimes
mosószer, 30 C-on, energiatakarékos és valami csoda. Öblítőt sem
használok, tehát illóolaj és ecet, vagy lehet kapni illatmentes,
szintén enzimes öblítőt, ami természetes illóolajjal illatosított.

Nagyon nehéz elkezdeni a méregmentes életet. Mert aki már 25-30 éve
használ kozmetikumot, annak 25-30 éve gyűlik a szervezetében az a soha
le nem bomló méreg. Ha hirtelen megvonod a szervezetedtől azt, amire ő
megpróbál túlélésben ráállni és hirtelen nem kap mérgező kozmetikumot,
akkor az első reakció az lesz, hogy elkezd méregteleníteni. Ez azt
jelenti, hogy a méreganyag-mentes kozmetikum használata az első
időszakban olyanokat fog kihozni a bőrödön, hogy kiütés, ekcéma,
pattanás, büdös izzadás. Az első hónap ezzel jár.

Ha például leveszed a boltban a méregmentes dezodort a polcról, amiben
nincs alumínium és bekened vele magad, akkor az lesz a reakció, hogy
jobban izzadsz tőle, ráadásul büdöset ...

Fontos tudni, hogy aki váltani akar, az készüljön fel, hogy mindent
váltani kell. Tehát nem lehet az, hogy csak dezodort, mert ha csak
dezodort váltunk, akkor csak azon az egy területen ad szabad utat a
szervezetednek és minden ott próbál majd kijönni. Tehát, ha le akarjuk
rövidíteni a folyamatot, akkor az úgy indul, hogy méregtelenítő
program: személyre szabottan ebben nagyon szívesen segítek, mert most
már ez a fő szakterületem , és utána egész fürdőszoba szett. Tehát
tusfürdő, testápoló, kézmosószer, sampon, balzsam, smink szett, tehát
mindent le kell váltani mindent egy csomagban és úgy kell nekiállni.
Tehát nem úgy, hogy egy kicsit ebből, egy kicsit abból, akkor egyik
sem fog beválni.

Gondoljunk csak bele, hogy mi történik, hogyha megveszel egy
méregmentes dezodort és egy tusfürdőt, de ugyanúgy kened magadra a
sminket. Egyik helyen kinyitod a pórusaidat hogy végre tudjon működni
a szervezeted, nincs az a kőolajos védőréteg és napközben meg rárakod
a nehézfémekkel teli sminket, tehát azonnal vissza is mérgezed magad.
Ennek nincs értelme!

Én azt mondom, hogy olyankor a legjobb a váltás, ha az ember
szabadságra megy és magában tud lenni, úgy könnyebb elviselni az
esetleges kellemetlenségeket.


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2012. december 9. Szerkesztette: Georgiu Marianna
Nézettség: 1,525


   








Megjegyzések

Georgiu Marianna
vasárnap, 2012. december 9. 22:48
Ez az irás adta a fő lökést az életmódváltáshoz .....
Katona Annamária
szerda, 2013. május 22. 15:49
Engem is megerősített...
Georgiu Marianna
csütörtök, 2013. május 23. 09:33
Fiataloknak pláne érdemes:)



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: