Ima a Magyar Nemzetért 

Áldásod kísérje Isten a népemet, 

Óvd meg minden rossztól szegény Nemzetemet! 

Szabadítsd meg, Atyám, zsarnoknak jármából, 

És rázd fel az országot átkozott álmából! 

Mutass nekünk utat, hogy visszataláljunk,

Őseinknek földjén ne leljük halálunk. 

Adj kardot kezünkbe, régi dicsőséggel, 

Hadd vethessünk számot minden ellenséggel! 

Árpád magzatait ne hagyd így elveszni, 

Turulmadár szálljon, bennünket vezetni! 

Adj erőt karunkba, bátor szívhez lelket, 

Cselre okosságot, gyengéhez türelmet. 

Csak egyet ne adj már, Nagy Isten, a népnek, 

Nyitott fület, s szívet a HAZUG beszédnek! 

Engedd, és bocsásd meg, ha végre megtesszük; 

Hogy árulóknak hadát el- s szélnek eresszük! 

Népnyúzó zsarnokok, áruló pribékek 

Veszik vérét Isten, ennek a kis népnek!

Bűnhődött a Magyar, százszor megalázták, 

Címerét leköpték, zászlaját gyalázták! 

A Szent Koronát róla keleti barbárok, 

- oroszok, mongolok, kegyetlen tatárok - 

Sárba lökték Isten! …de adtak helyette 

Sarlót, kalapácsot, és ez lett a selyemre! 

Bocsásd meg hát vétkünk, Nálad a Kegyelem, 

Áradjon áldásod a Magyar Nemzeten. 

Adj Hitet szívünkbe, hogy erős kitartással 

Le tudjunk számolni az árulók hadával! 

Mert legyen Magyar, aki magát annak vallja, 

Magyar szíve legyen, magyar szót meghallja! 

De soha ne szólhasson szája hazugságot, 

És csak a Te Nevedben vezessen Országot! 

Mert Tiéd az is Atyánk, mint minden Hatalom, 

Dicsőség Nevednek, Mi követünk utadon! 

Ámen!

Rajnai Cordon (2007. március 15.)