Gyilkos az ebédlőasztalnál !!
Minden évben százezrek halnak meg szívroham következtében – a nyilvánosság, a sajtó vagy a
kormányhivatalok részéről megnyilatkozó tiltakozás moraja nélkül. Pedig a nemzet első számú pusztítója könnyen fellelhető az ebédlőasztalnál.
Az okoz szívrohamot, amit megeszünk?
Nem minden. A fő vádlott a nagy mennyiségű zsír és koleszterin. Az alapvető probléma a szívet oxigénnel ellátó, életfontosságú artériák megkeményedés eltömődése, tehát az atherosclerosisként ismert folyamat.
Tiszta, rugalmas artériákkal születünk, s ezeknek ilyeneknek kellene maradniuk egész életünkön át.
A mai kor emberének artériáit azonban koleszterin, zsír és kalcium dugítja el, egy olyan kotyvalék, amely fokozatosan megkeményíti és végül elzárja a szükséges oxigén-utánpótlás útját.
A második világháború idején a legtöbb európai arra kényszerült, hogy változtasson étkezési, táplálkozási szokásain, s a húsból, tojásból és tejtermékekből álló megszokott étrendről átálljon a burgonya, gabonamagvak, gyökerek és zöldségfélék alkotta étrendre.
Az eredmény az atherosclerosis területén bekövetkezett drámai csökkenés volt, amely jó néhány évig tartott.
Azóta állatokat és embereket vizsgáló kutatások alapján óriási mennyiségű adatot halmoztak fel ezzel
kapcsolatban szerte a világon. Az eredmény lényegileg ugyanaz: a zsírban és koleszterinben gazdag táplálék igen megemeli a vérkoleszterinszintet és szívbetegséget okoz. A koleszterinben és zsiradékban szegény étrend pedig visszaszorítja a vér koleszterinszintjét és lecsökkenti a szívbaj kockázatát, sőt a plakkok (lerakódások) visszafejlődését is lehetővé teszi.
Hogyan tudhatjuk meg, hogy atherosclerosisunk van?
Melyek a kockázati tényezők?
Amíg artériáink nem szűkültek be igen komoly mértékig, semmi sem utal a problémára. Néhányan akkor kezdik érzékelni az anginás fájdalmakat, ha erőfeszítést kell tenniük. Sok ember esetében a szívroham a baj első jele.
A szívrohamok körülbelül egyharmada viszont azonnali halált okoz.
A kockázati tényező fogalma kiválóan alkalmas arra, hogy segítsünk megérteni, milyen is a szívkoszorúér- betegség:
• A legsúlyosabb kockázati tényező a megnövekedett vérkoleszterinszint. Annál az ötvenéves férfinél, akinek a vérkoleszterinszintje 295 mg/százalék (7,6 mmol/liter), kilencszer nagyobb valószínűséggel alakul ki atherosclerosis, mint az ugyanolyan életkorú férfi esetében, akinél ez a szint 200 mg/százalék (vagy 5,1 mmol/liter) alatt van. Ha valakinél a vérkoleszterinszint 20 százalékkal csökken, ez 40-50 százalékkal csökkenti a szívkoszorúér-
megbetegedés kockázatát.
• A nem dohányzókhoz képest a dohányosoknál tízszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy 60 éves korukra szívbajban halnak meg. Évente több mint 160 000 szívkoszorúér-megbetegedés okozta halál függ össze a dohányzással. Ez az összes haláleset 30 százaléka.
• Amerikában minden harmadik felnőttnek magas a vérnyomása, és náluk háromszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívbaj következtében halnak meg – azokhoz képest, akiknek rendben van a vérnyomásuk.
• Az elhízott emberek esetében ötször nagyobb az eshetősége, hogy 60 éves korukra szívbajban halnak meg – azokhoz képest, akiknek normális a testsúlyuk.
• További kockázati tényezők a cukorbaj, a felszaporodott trygliceridek, a mozgásszegény életmód és a stressz.
Az említett összes rizikótényezőt irányítás, ellenőrzés alá lehet vonni az étrend és életmód területén veghezvitt változtatásokkal. Az átöröklést és az életkort mint kockázati tényezőket nem tudjuk befolyásolni, de ezek szerencsére csak kevéssé fontosak.
Mit kell tudnunk a gyógyszeres kezelésekről és sebészeti beavatkozásokról?
Azok esetében, akiknél a koleszterinszint veszélyes értéket ér el és nem reagálnak kedvezően az étrendi változtatásokra, gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A gyógyszerek azonban drágák, és többségüknek komoly mellékhatásaik is vannak. Szedésük gyakori laboratóriumi teszteket és orvosi vizsgálatokat igényel.
Még igézőbbek a sebészeti beavatkozások: bypassműtétek, forgókatéteres tisztítások, felfúvással történő tágítás.
Voltak igazán látványos és elbűvölő eredmények, az idő múlásával azonban a statisztikákból nyilvánvaló lesz, hogy e műtéti beavatkozások többsége nem hosszabbítja meg az életet, de még csak nem is javít rajta. A gyógyászati kezelés a legjobb esetben is ideiglenes. Az egyetlen hosszú távú megoldás az életmód-változtatás.
Mi tehát a legjobb megközelítési mód?
A lehető legjobb megoldás a megelőzés, és ezt sohasem túl késő elkezdeni. Ha a szívbetegség már kialakult – ahogy a szívkoszorúér-kockázati tényező jelenléte is feltételezi, a diagnosztikai tesztek pedig dokumentálják –, még akkor sem késő változtatni az életvitelünkön. Tényleg kitisztíthatjuk az artériáinkat, csökkenthetjük az atherosclerosisból eredő halál kockázatát és meghosszabbíthatjuk aktív, tevékeny éveink számát. Nem számít, mennyi idősek vagyunk, jelentős mértékben változtathatunk kockázati tényezőinken, gyakran éppen az utolsó néhány hétben.
Kezdjük egészséges, otthon készült ételekkel, amelyek zsír- és koleszterintartalma alacsony, viszont bőségesen vannak bennük finomítatlan komplex szénhidrátok és rostok. Az ilyen étrend 20-30 százalékkal csökkenti a koleszterinszintet, és a legtöbb esetben a felnőttkorban kialakult cukorbajt is meggyógyítja négy héten belül. Amikor sóelvonással egészítjük ki, ez az étrend a vérnyomást is normalizálja, és még a súlyfölöslegen is segít.
Fogjunk hozzá egy aktív, naponkénti testgyakorló programhoz!
Ha az amerikaiak felhagynának a dohányzással és csökkentenék a koleszterinszintjüket és a vérnyomásukat, becslések szerint a 65 éves kor előtt bekövetkező szívrohamok 82 százaléka megelőzhető lenne. Ezek az egyszerű életmód-változtatások többet jelentenének nemzetünk egészségének javításában, mint az összes kórház, sebészeti beavatkozás és gyógyszer együttvéve.
