«oó, csobány, csobolyó, csö6, csöbör, cíög, csögbog, fordítva: göcs, csök, csokor, csök =r tuskó,

ctom, csórna, csomó, csömör, csont, csombók, csombolék, csombor, csőm, csöineg (forradás a fán)

csömör, csőnk, csönköly (forgócsont), csömpöly, csombolék, csop, csopor, csoport, czom, czomb,

rzompó, dob (egyszersmind hangutánzó), dobasz, dobzó, dobosz, dobon, döL, dobon, döbörke,

doh, döhér, dől, dölmecz (dundi), dölf, dóm, domb, dombor, dombár, domó, döm, dömbicz, döme,

dümsödi, dömöszke, dun, dttny, dundi, dunna v. dunyha, dtiz, duzma, duzmati, tob, toboz, tok,

toka, tokiász, tokmány, töm, tombácz, tompa, tompor, tök, tök, töke, töm, tömlő, tömpe, tönk, tönkesz, tus, tuskó, tűd, tüdő, tügy, tüttös, zöm, zöm, zsom, zömök, zömök, zsombék.

De hogy a példák annál szembetűnőbbek legyenek, az ide tartozó szókat külön

osztályokra választva állítjuk elé.

1) Melyek az állatok és állati testek különféle gömbölyű, dudorú, kerekded, fölpuffadt alakjait, vagy kinövéseit, jelentik, ú. m.: bob, bóbita, boborcs, boborcsó, búb, boka, buczkó,

b

ponty, göbör, guga, golyva, gogyola, gög, göndör, gyomor, kondor, konya, göbe, gölye. gubó,

köldök, könyök, köpcz, kukó, kutyák, ököl, hupa, hoporty, hólyag, hályog, csont, czomb, csö-

mör, csőnk, csönköly, dobasz, döme, dömsödi, dömöczkös, dömbicz, dölmecz, döhér, dundi, duczi,

duzmati, zömök, tömpe, toka, tompor, tüdő, tügy, tüttös.

2) Növények, és terményeik, vagy r é s z e ik: bob v. bab, bodacs, bogy, bogya, bogyó>

lugya, bodza, bog, bogács, bőg, buga, bükk, ballá, bobor, bolyó, bölöke, bonibék, böngyöle,

bunkó, botk, bötk, bötyk, btUyk, fütyk, mag, inagyal, mogyoró, makk, pota, gomba, gomó, gömö,

gyümölcs, gyök, göcs, gubacs, kobak, komló, konkoly, kukoricza, csombor, csög tuskó, toboz.

3) Puffadt dudorú, töltelékes, vagy kerekded tésztanemünk, süt emény ek: kenyér

dúcza, domőja, púpja, gügüje, gyürkéje, bodok, bukta, dödölle, pompos, pampuska, pupa, puffancs, pánkó, pogács, goboncza, gombócz, gömbölyeg, gömbücz, kalács, kalinkó, kukori.

4) Edények, s holmi más körded, öblös üregü eszközök: bocska, bődön, bődön, dokin, döbörke, bokolyó, bogrács, bögre, bucsér, csobolyó, csobány, csöbör, dobosz, gog, gugora,

köböl, köcsög, kubucz, kópicz, köpü, köpücze, kulacs, kupa, kupak, tömlő.

5) Öszvegöngyölgetett, hajtogatott holmi, ököl, batyu, butyor, inotyó, motring, podgrasz, balázó, csokor, pólya, fodor, bodor, gomoly, gombolyag, pongyola, göngyöleg, gúzs, zsugor.

Egyébiránt, ha a más nyelvbeli ilynemü szókat is szemügyre veszszük, hasonló szó-

képzésekre és rokonitásokra akadunk, így a közelebb ismert l a t i n: glans, glandula, glóbus, glonut, glomero a magyar golyó, golyva szókkal ütnek öszve, a citmulus = gomoly, cucurbita =

kukó, kukoraforma növény, tűmet, tiimulus, tuber, tumidtts, tubus, a magyar domb, domó, tombácz, tutu-hoz, hasonlók; bacca = bogyó, bucca = pofa, bvfo = puffadó béka. A n éme t b e n:

Kwpf= gomb, Knöuel = gombolyag, ATíiödl = gombócz, Knoten = gomó, csomó, Knochen =

koncz, csont, Knie = könyö!:, Knopper =: gubacs, stb.