ăcs, ecs, nyilt: lik-acs, ur-acs, köv-ecs, szěg-ecs(ke);

acs, ěcs, zárt: tál-acs, ház-acs(ka), kert-ěcs(ke), üveg-ěcs(ke);

ocs, öcs: bod-ocs, húr-ocs(ka), tőr-öcs(ke).

Ide tartozik ics, mely mind vastag, mind vékonyhangu törzsekhez járul, mint: kav-ics, kak-ics, géb-ics;

ăcz, ecz, nyilt: kuk-acz, jeg-ecz;

acz, ěcz, zárt: a csangós ejtésű láb-acz(ka), ág-acz(ka) szókban, kert-ěcz = ketr-ěcz;

ocz, öcz: lib-ocz, gömb-öcz;

Ide tartozik icz: náp-icz, bíb-icz;

ăd, ed, nyilt: Lov-ad, Ölv-ed, Eb-ed, (helynevek);

ad, ěd, zárt: Láb-ad, Vár-ad, Pěr-ěd, (helynevek);

od, öd: Bok-od, Tok-od, Bög-öd, Döms-öd, (helynevek);

ăg, eg, nyilt: lov-ag, héz-ag, mel-eg, szőny-eg;

ag, ěg, zárt: hály-ag (og), tály-ag (og): fér-ěg, kér-ěg;

og, ög: bal-og, gyal-og, üsz-ög, örd-ög;

ăk, ek, nyilt: kob-ak, kup-ak, tel-ek, tör-ek;

ak, ěk, zárt: vakond-ak (ok), vét-ěk, ét-ěk;

ok, ök: mar-ok, bur-ok, kölyök, bűr-ök;

ăm, em, nyilt: foly-am, ir-am, kell-em, tet-em;

am, ěm, zárt: áll-am, ver-ěm, sely-ěm;

om, öm: ál-om, ól-om, kör-öm, ür-öm;

ăr, er, nyilt: agy-ar, czud-ar, megy-er, sik-er;

ar, ěr, zárt: paz-ar (or), czucz-ar (or), éb-ěr, emb-ěr;

or, ör: gond-or, und-or, gönd-ör, sünd-ör;

ăs, es, nyilt: fal-as, lik-as, fel-es, öl-es, fül-es;

as, ěs, zárt: ház-as, tág-as, tér-ěs, üveg-ěs;

os, ös: kor-os, túr-os, kör-ös, szőr-ös.

Ez utolsók néha is us alakot vesznek föl: har-is, ham-is (régen: ham-os), lap-is (lap-os), máj-us (máj-as hurka);

ăl, el, nyilt: forr-al, hizl-al, érl-el, fül-el;

al, ěl, zárt: ház-al, árny-al, bér-ěl, szěm-ěl, szěr-ěl;

ol, öl: karm-ol, gond-ol, őr-öl, bűz-öl;

ăr, er, nyilt: tak-ar, kav-ar, tek-er, kev-er;

ar, ěr, zárt: kap-ar (kop-or), sěp-ěr, pěd-ěr;

or, ör: kot-or, tip-or, gyöt-ör, pöd-ör;

ăs, es, nyilt: olv-as, ker-es;

as, ěs, zárt: hág-as, lép-ěs, tip-ěs, reb-ěs(get);

os, ös: tap-os, foly-os, röp-ös, köpd-ös;

ăz, ez, nyilt: fal-az, hid-az, fel-ez, köny-ez;

az, ěz, zárt: háj-az, ágy-az, ér-ěz, bélyeg-éz;

oz, öz: bot-oz, arany-oz, őr-öz (iz), nyűg-öz.

Jegyzet. A legközelebbi példákból látszik, hogy a mássalhangzóval végződő nevek tárgyeseti

és birtokragi hangzója ugyanaz. Továbbá nyelvünk rendszeréből ez is kitünik, hogy a nevekhez járuló

hárompáros képzők és ragok általán az illető név többesszámának önhangzóját veszik fel, péld.

nyak-ak, nyak-at, nyak-am, nyak-ad, nyak-as, nyak-astul,

nyak-al, nyak-az, nyak-acska; lov-ak, lov-at, lov-am,

lov-ad, lov-as, lov-astul, lov-al, lov-ag, lov-ar,

lov-az, lov-acska; bot-ok, bot-ot, bot-om, bot-od,

bot-os, bot-ostul, bot-ol, bot-oz, bot-or, bot-ocs-ka;

szěm-ék, szěm-ét, szěm-ěm, szěm-ěd, szěm-ěl, szěm-ěz,

szěm-ěstül, szěm-ěr, szěm-ěnként, szěm-ěcs-ke; körm-ök, körm-öt,

körm-ön, körm-öd, körm-öl, körm-ös, körm-östül, körm-öcs-ke.

Miután ezeknek mintegy iránytőül a többesszám önhangzója szolgál, helyén leszen itt ennek szabályait

kimutatni.