la v. lá, nézésre intő, figyelmeztető: lám, láé, lát, látszik.

lab, (1), = lap: laboda, lapulevelü, zöldség neme.

lab, (2), = lob: labda, lapdás, lapdázik.

lab, (3), hangut. = hab: labatol, habatol, habog.

láb, lábas, lábatlan, lábol, lábos (edény), lábad, lábadoz. Mint az állati test alsó tagját jelentő szónak elvont gyöke la, le (alá), honnan: láb v. láp = alacson fekvésü mocsáros, ingoványos hely.

lább, ige = uszkál, folydogál, lábbog, lábbó hajó. V. ö. leb, lebeg.

laf, (1), = lef: alálóggás: lafog, lafancz (fityegő rongy).

laf, (2), hangut, lafatol (habatol, habsol) a kutya, midőn iszik.

lagy v. lágy: lagymatag, lágyít, lágyság, lágyúl.

laj, lajha, lajhár, lajhó. V. ö. lej, lejt.

lak, 1) fn. és ige: lakik, lakás, lakható, lakos, lakosság, lakatlan; 2) evésivás: lakozik, lakozás, lakzi, lakoma, lakodalom; 3) = alak, báb, székely szó.

lam, = lom: lamos = hugyos, lampos, lompos.

lan, (1), aláhajlás: lank, lankad, lankaszt, lankatag. V. ö. le, lenn.

lan v. lán, (2), lobogó mozgás: lang, láng, langol, lángol, lángos, langos haj = szélnek eresztett haj.

láncz, lánczol, lánczos.

lap, alacson, tertyedt: lapát, lapít, lapúl, lapos, lapály, lapácz, lapány, lapoczka, lapu, laponya, laposka, lappad, lappang, lappancs, lappantyú. Vékonyhangon: lep, lepény.

las, lassu, lassít, lassudik. V. ö. lus, lusta.

laty = loty, locs, hangutánzó: latyak, latyakos.

laz, a maga nemében üres, hiú, ritka, tartalmatlan: laza, lazás.

láz, lázad, lázaszt, lázít, lázong.

le, igekötő: lenn, lent, leebb, lejt, lejtő, lefeg. Fordítva vastaghangon: al, alá. Ellenkezője: fe, fel.

le v. li: leány, liány, leányos, leányzó.

lé v. lev: leves, letykó, lőtye. Híg, folyékony test.

leb = lib, lob, könnyü mozgás a levegőben: lebeg, lebenyő, lebernye, lebben, lebbent, lepke (lebke, lebegő).

lecs, hangut. lecseg, lecscsen. V. ö. lics, licseg, locs, locsog.

led, ledér, ledérkedik, ledérség. V. ö. lid, lidérez, lód, lódít.

leg, (1), legel, legelész, legeltet, legelő.

leg, (2), legény, legénykedik, legénység. V. ö. led, ledér.

leg, (3), felső fok előképzője: legjobb, legnagyobb; am. elig. Eléjön határozóknál is: legott, legelűl, legutól.

légy, legy, könnyű mozgás, mint a németben: Fliehen, és Fliege: legyes, legyeskedik. legyez, legyint.

leh, hangut. lehel, lehelés, lehelet, leheg, V. ö. lih, liheg, lél, lélek.

léh, üres, tartalmatlan, laza: léha, léhás, léhásodik. Fordítva V. ö. hé, hi, héj, hiu.

lék, általán bevágott mélyedés, lik, lók, lők. Egyezik vele a ném. Loch. Elvont gyöke le, mint fék-é: fe.

lel, ige: lelés, lelemény, lelet.

lél = lehel: lélek, lélekzik.

lem = lep, lap: lemez, vas lemez, réz lemez, laposra vert vas, réz; lat. lamina.

len, (1), fn. azonos a latin linum, ném. Lein szókkal.

len, (2), lencse, (lapos szemű hüvelyes vetemény), lat. lens, ném. Linse.

len, (3), függő mozgás: leng, lendít, lendűl, lengeteg, lengedez.

lep, ige: leped, lepenyeg, lepedő, lepel, lepleg.

lép, (1), ige: lépés, lépeget, léptet, lépcső. V. ö. láb, lábitó.

lép, (2), fn. lépes, lépez. V. ö. lév, leves.

les, ige és fn. lesdegél, leskelődik, lesbeteg. Elvont gyöke le = alá.

lev = leb: leveg, levegés, levegő, lebeg, lebegő.

lev = lep, lap: levél, leveles, leveledzik.

léz, csavargás, tekergés: lézeg, lézeng. Rokona: lőd, lődörög.

lib, (1), hangut. liba, libucz, libuska.

lib, (2), könnyüd mozgás, lebegés: libeg, libben, libbent. Fordítva: bil, billeg

lics, locs, ikerített hangut. licseglocsog, licsegéslocsogás, licscsenlocscsan.

lih, fáradt, nehézkés lehelés: liheg, lihegés.

lik, likad, likaszt, likas, likócs; máskép: lyuk, lék, lók.

lim, = mozgást jelentő lom: limba, limbál, lomba, lombál.

lin = len: linka, linkó, linkás, lenka, lenkás, lábak alatt suppedő ingovány.

lip, = lib, leb, kicsinyes függő mozgás: lipiczkél, lipinkáz, lipong, liponka.

lisz, liszt, lisztel, lisztes, lisztesedik.

lity, 1) hangut. lityloty; 2) függő mozgás: lityegfityeg.

ló v. lov, loval, lovag, lovagol, lovas; lót, lótás.

lob, lobog, lobogó, lobogás, lobogtat, lobban, lobbant. Vékonyhangon: lib, libeg, leb, lebeg.

lób, lóbál, lóbálgat. V. ö. lóg, lógál, lógáz.

locs, hangut. locsog, locscsan, locscsant, locska, locskos, locsos, locsadék.

lód, lódít, lódúl. V. ö. lót, lótás.

lóg, lógáz, lógázkodik, lógázás, lógó, lógat. Függő mozgás.

loh, (1), lohad, lohaszt, az alászállás, apadás alapérteményével = leh, lehed.

loh, (2), hangutánzó: lohol, loholás.

lom, (1), = lam: lomos, lompos.

lom, (2), aláfüggő, lóbálódó valami: lomb, lombos, lomba, lombál; lomha, lomhaság.

lop, ige: lopás, lopogat, lopakodik, lopódzik, lopva. V. ö. lap, lappang.

loty, lotyog, lotytyan, lotytyant. V. ö. locs, locsog, hangut.

lő v. löv, ige: lövés, lövet, lövöldöz.

lőd, lőding, lődör, lődöri, lődörög. V. ö. lód, lódúl.

lök, ige: lökés, lökdös, lökődik, löktet.

lőty, csunya lé, locs: lőtye, létye, letykó.

lucs, lucsok, lucskol, lucskos. V. ö. locs, locsos, lust, lustos.

lúd, ludas, átv. ért. csaló, esküszegő.

lúg, lúgos, lúgoz; németűl Lauge, lengyelűl lug, latinúl lix.

lük, lükög, lüktet, lükü. Fordítva: kül, külü.

lyuk, lyukad, lyukaszt; máskép lik, lék.