gya, gyagya ily hangon szóló madár neve, máskép dsa, dsadsa.
gyak, (1), ige, a szurás, bökés alapfogalmával: gyaka, gyakás, gyakdos. Rokonai dák, dákos, dög, dögönyeg, dögönyöz.
gyak, (2), a cselekvést, működést jelentő dia, csia, szókkal rokon, gyakor, gyakorol, gyakorta.
gyal, (1), gyaláz, gyalázat, gyalázkodik; gyalog, gyalogol, V. ö. al, aláz.
gyal, (2) = tal, tol: gyalu, (toló eszköz) gyalul, gyalulás; gyalk = gyilk. Latin, dolo, dolabrum.
gyám = tám: gyámol, gyámolít, gyámoltalan.
gyan, gyanu, gyanus, gyanakodik, gyanít. Rokona. tan, tanú.
gyap, sürű, dús növésű, sarjadzásu tömött szálakból álló valami: gyapj, gyapjas, gyapju, gyapott. Alapfogalomban rokonai: gyép, gyöp, gyépü, gyöpü, gyepes, csöp, csöpü, csöpéte, csap, csep, csapzik, csepzik, cseplesz.
gyar, (1) ar: gyarat = arat, vagy karczoló eszközzel, péld. gerebennel, kardácscsal fésüli a gyapjut.
gyar, (1), gyarló, gyarlóság (fragilitas). Alapérteményénel fogva am tör-ik.
gyár, gyáros, gyárt, gyártó. Mennyiben csinálást jelent, rokona; csi, di, csinál, dia.
gyász, gyászol, gyászos; hihetőleg am. jajász, a mély fájdalomból kitörő jaj! szótól.
gyá, v. gyáv, gyáva, gyávaság. V. ö. bá, báva.
gyěp, v. gyöp, gyěpü, gyöpü, gyěpes, gyöpös. V. ö. gyap, gyapju, csöp, csöpéte.
gyék, gyékény, gyékényes, gyékénykáka. Mint takarót jelentő szónak rokonai: tak, takar, tok, teg, tegez, lat, tego, ném. decken.
gyér, gyéres, gyérít, gyérűl, gyérség. Ritka, minek részeit nagy tér választja szét.
gyer, (1), nyilt e-vel: gyerek, v. gyermek, gyerkőcze, gyerekes, gyerekeskedik, gyerekezik, gyermektelen. Rokonai: jér, jércze, v. gyér, gyércze, és a fiatal növényt jelentő ser, sereng, serdűl.
gyer, (2), éles e-vel, vastaghangon, gyor: gyertya, gyortya, gyertyán. Rokona az égést jelentő ger, gerjed. Német: Kerze.
gyesz, = csesz, csisz: gyeszel, gyeszetel, gyeszelődik, = csiszol, csiszolódik, cseszelődik.
gyev = hev, höv, öv: gyeveder, heveder, l. hev, höv.
gyík, hasonló a csík, és fordítva a kígy, kígyó szókhoz.
gyil, gyilk, gyilkos, gyilkosság, gyilkot. V. ö. gyal, (2). Német: Dolch.
gyin, gyingya, gyingyás. l. dsin, dsindsa.
gyol, gyolcs, gyolcsos. Mennyiben legfehérebb nemű vászonszövet, rokonítható a fehéret jelentő hol gyökkel, holos (fehéres), hols, holcs, gyolcs.
gyom, (1), gyomos, gyomlál, gyimgyom, sürüen sarjadzó, mintegy öszve-gombolyodó burján; gyomor, gyomros, gyomroz. A csomódadot jelentő gom gyökhöz hasonló.
gyom, (2), = gyöm, töm: gyomoszol, gyömöszöl, tömöszöl, csömöszöl.
gyógy, gyógyít, gyógyúl. Önálló gyöke: jó, jógy, a javúlás alapfogalmával.
gyón, gyónik, gyónás, gyónkodik, gyóntat. Néha gyóhonik, melyhez hasonló jonhó azaz belső részek (viscera). Aki gyónik, az lelke belsejét, titkait kitárja.
gyop, gyopár, fekete gyopár. V. ö. gyap, gyapju.
gyor, gyors, gyorsalkodik, gyorsaság, gyorsít. Azon r alaphangú szók osztályába sorozható, melyek sebes mozgásra vonatkoznak, milyenek ir, iram, ser, serény.
gyök, gyökér, gyökeredzik, gyökeres, gyökeresedik. Rokona a növények különösen fák alsó buczkóját jelentő csög, csök, tőke; Gyökét e szerint öszvetett szó volna = csök-ér.
gyöm, (1), = döm, töm: gyömöszöl, dömöszöl, tömöszöl, csömöszöl.
gyöm, (2), = göm, gyöngy (gömgy), gyöngyös, gyöngyözik. V. ö. gyüm, gyümölcs, güm, gümő.
gyön, v. gyěn: gyönge, gyěnge, gyöngéd gyěngéd, gyöngeség, gyěngeség, gyöngít, gyöngűl. Tájejtéssel: gěn, gěnge. Rokona: zsěn v. zsön, zsěnge, zsönge.
gyöny, gyönyör, gyönyörködik, gyönyörű, gyönyörűség. Eredetre nézve kedély szónak látszik. V. ö. kéj, kény.
gyöp, gyöpös, gyöpösödik, gyöpü. V. ö. csöp, csöpű, csöpéte.
győ, győz, győzelem, győzedelem, győzedelmes, győzködik, győztes. Alapérteményben hasonló hozzá dő, dől, dőjt, v. dönt.
gyu, gyuha = gyomor v. belek, régiesen jonhó. Rokona juha a szerkérben.
gyú, gyúl, gyújt, gyúlad, gyúlaszt, gyújtogat.Vékonyhangon hasonlók, a szintén égésre, vonatkozó: sű, sűl, fű, fűl, fő, fől.
gyúr, gyúrás, gyúródik. Rokonai: gyű, csúr csűr, csavar.
gyű, (1), gyülöl, gyűlölködik, gyűlölség. Kedélyhangnak látszik, mint az útál gyöke: ú.
gyű, (2), = jő, jű, (jön), gyűl = jö-űl, gyülekezik = jövekezik, gyűjt, = jő-ít: Tájnyelven mondják is: gyűn = jön.
gyű, (3) = tű (acus) gyűszű, tűző, mivel a tűt nyomdossák. Hasonló változatuak: gyűkör, tűkör.
gyüm, gyümölcs, gyümölcsös, gyümölcsöz, gyümölcstelen. V. ö. güm, gümő, göm, gömb, gum, gumó.
gyűr, (1), fn. am. dudorodás: gyűrke a kenyér púpja, továbbá gyűr = buczka, homokdomb.
gyűr, v. gyür, (2) = kör: gyűrű, kört képező karika, gyűrűs, gyürűdzik.
gyűr = sür, (3): gyűrűfa, fekete gyűrü, veres gyürű, máskép: Sürje. V. ö. sarj, sarjad.
gyűr, ige: gyűrés, gyűremlik, gyűrkőzik. Rokonai: csűr, csavar, tűr, türemlik.
