Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: A


Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: A

a, távolra mutató, pl. ott van a! oda menj a! ahol a! az a! úgy a! Ellentéte: e, pl. itt van e! ide jöjj e! ehol e! ez e! így e! toldva am, sőt kettősen is: an, pl. am-ott-a, am-ott-an; am-oly-a, am-oly-an; származéka a mutató névmás az, honnan mást jelent: "a bika nem tehén" és "az bika (= az ott bika) nem tehén". Változattal o, valamint az e változata i, honnan oda ide, onnan innen ellentétek.

        ab, (1), v. ob, aba v. oba, ap v. op, apa v. opa, papa. Rokonai: av, ov, at, aty, ata, atya.

        ab, (2), ezen öszvetételben: abajgat, a mennyiben abaj törzs nem a! haj! öszvetételnek vétethetnék.

        ab, (3), abár, abárol; rokon a hab, habar, habarol; továbbá: kav, zav, kavar, zavar.

        acz, származéka nemcsak aczél, aczélos, hanem aczint, aczintos is; rokona: edz, edzett.

        ad, (1), adás, adat, adomány, lat. do, hellen didwmi.

        ad, (2), v. od, adu v. odu, adv v. odv, odor; előtéttel: pud, pudva, putri.

        ag, (1), agg, aggódik, aggaszt, aggastyán.

        ag, (2), agár, agarász, agarászat; V. ö. eg, (3).

        agy, (1), agyas, agyaz, agyatlan, agyvelő, agyfa.

        agy, (2), agyar, agyarkodik, agyarkodás, agyaras.

        agy, (3) agyag, agyagos, agyagoz, agyagtalan.

        ah, kedélyszó, ahít, ahítás, ahítat, ahítatos.

        aj, (1), ajak, ajt, ajtó, ajaz, ajazó, ajvas. V. ö. áj, váj.

        aj, (2), ajándék, ajándékoz, ajánl, ajánlás.

        ak, (1), akad, akaszt, akad, akar, akarat; rokona: ék.

        ak, (2), akó, akna, akona, aknár, aknász.

        al, (1), alak, alk (székelyesen: lak), alku, alkalom, alkuszik, alkot; rokona oly, a honnan alak = olyik.

        al, (2), alá, alatt, alól, alúl, alap, alabor, alacson, aláz, alom, fordítva: la, honnan láb, mint: fe-ből fej, előtéttel: gyal, gyaláz, gyalog, tal, talap, talp.

        al, (3), alszik (régen: alik), alt, alut, olt, alangyár, alél, alamuszi; gyönge előlehhel hal, halál, és hál.

        al, (4), nyilt a-val: alafa 1) = elefe, azaz eleven, élő 2) = eleve, első.

        al, (5), alm, alma, almás, lat. ford mal-um, rokona: el,,teljes' értelemben.

        an, and, anda, andal, andalít, andalog, andalodik; rokona in, indúl stb.

        any, anya, anyás, anyó, anyus, előtéttel: nyanya, s némi értelemmódosulattal is: banya;

        ap, (1), apa, apó, após, papa; V. ö. ip.

        ap, (2), apad, apaszt, apály, apályos.

        ap, (3), apr (= por), apró, apróz, aprít, aprányi; fordítva: parány, parányi; rokona: por, piri.

        ap, (4), apol (régiesen am. csókol), apolás, apolgat; vagy azonos az aj gyökkel (ajak szóban), vagy eredetét az ajkakat mozgató p ajakhangtól vette; a törökben is öp-mek, am. csókolni.

        ar, (1), metszésre vonatkozó: arat, aratás; rokonai: or, ir, ort, irt; előtéttel: gyar, gyarat, sar, sarol, tar, tarol.

        ar, (2), magasság alapfogalmával: arcz; fordítva: ra, rám, rád; rokona: or, orcza, orom, orj.

        ar, (3), arasz, araszol, arasznyi, arány; rokona: ér (ige), s előtéttel: mér.

        ar, (4), arany (aurum), aranyos, aranyoz (és ara?), magyar elemzés szerént azonos ár (2) gyökkel.

        asz, (1), aszik, aszal, aszu, aszovány, aszoványos; rokona sü (sül, süt szókban) és ősz.

        asz, (2), aszt, asztal, asztag; rokona tesz vagy ösz, öszv (tájejtéssel esz, aszv) is.

        assz, asszony, asszonyos, asszonyol, asszonyoz; asszony rokona a perzsa zan v. zen, (a szanszkrit dsan am. szűl), héber issáh, mongol khatun. A régi,achszin' talán =,aki szül', vagy,ágzó?'

        at, aty, ata, atya, tata; V. ö. dad.

        av, avat, avas, avít, avúl, avat, avatag; rokona az önálló ó.

        azs, azsag, azsagol, azsagolás.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2011. február 9. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 3,001 Kategória: A magyar nyelv szótára » A gyökökről
Előző cikk: Az egyenlőhangú (homonym) gyökökről Következő cikk: Önhangzóval kezdödő gyökök és gyökelemek: Á


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: