a, távolra mutató, pl. ott van a! oda menj a! ahol a! az a! úgy a! Ellentéte: e, pl. itt van e! ide jöjj e! ehol e! ez e! így e! toldva am, sőt kettősen is: an, pl. am-ott-a, am-ott-an; am-oly-a, am-oly-an; származéka a mutató névmás az, honnan mást jelent: "a bika nem tehén" és "az bika (= az ott bika) nem tehén". Változattal o, valamint az e változata i, honnan oda ide, onnan innen ellentétek.
ab, (1), v. ob, aba v. oba, ap v. op, apa v. opa, papa. Rokonai: av, ov, at, aty, ata, atya.
ab, (2), ezen öszvetételben: abajgat, a mennyiben abaj törzs nem a! haj! öszvetételnek vétethetnék.
ab, (3), abár, abárol; rokon a hab, habar, habarol; továbbá: kav, zav, kavar, zavar.
acz, származéka nemcsak aczél, aczélos, hanem aczint, aczintos is; rokona: edz, edzett.
ad, (1), adás, adat, adomány, lat. do, hellen didwmi.
ad, (2), v. od, adu v. odu, adv v. odv, odor; előtéttel: pud, pudva, putri.
ag, (1), agg, aggódik, aggaszt, aggastyán.
ag, (2), agár, agarász, agarászat; V. ö. eg, (3).
agy, (1), agyas, agyaz, agyatlan, agyvelő, agyfa.
agy, (2), agyar, agyarkodik, agyarkodás, agyaras.
agy, (3) agyag, agyagos, agyagoz, agyagtalan.
ah, kedélyszó, ahít, ahítás, ahítat, ahítatos.
aj, (1), ajak, ajt, ajtó, ajaz, ajazó, ajvas. V. ö. áj, váj.
aj, (2), ajándék, ajándékoz, ajánl, ajánlás.
ak, (1), akad, akaszt, akad, akar, akarat; rokona: ék.
ak, (2), akó, akna, akona, aknár, aknász.
al, (1), alak, alk (székelyesen: lak), alku, alkalom, alkuszik, alkot; rokona oly, a honnan alak = olyik.
al, (2), alá, alatt, alól, alúl, alap, alabor, alacson, aláz, alom, fordítva: la, honnan láb, mint: fe-ből fej, előtéttel: gyal, gyaláz, gyalog, tal, talap, talp.
al, (3), alszik (régen: alik), alt, alut, olt, alangyár, alél, alamuszi; gyönge előlehhel hal, halál, és hál.
al, (4), nyilt a-val: alafa 1) = elefe, azaz eleven, élő 2) = eleve, első.
al, (5), alm, alma, almás, lat. ford mal-um, rokona: el,,teljes' értelemben.
an, and, anda, andal, andalít, andalog, andalodik; rokona in, indúl stb.
any, anya, anyás, anyó, anyus, előtéttel: nyanya, s némi értelemmódosulattal is: banya;
ap, (1), apa, apó, após, papa; V. ö. ip.
ap, (2), apad, apaszt, apály, apályos.
ap, (3), apr (= por), apró, apróz, aprít, aprányi; fordítva: parány, parányi; rokona: por, piri.
ap, (4), apol (régiesen am. csókol), apolás, apolgat; vagy azonos az aj gyökkel (ajak szóban), vagy eredetét az ajkakat mozgató p ajakhangtól vette; a törökben is öp-mek, am. csókolni.
ar, (1), metszésre vonatkozó: arat, aratás; rokonai: or, ir, ort, irt; előtéttel: gyar, gyarat, sar, sarol, tar, tarol.
ar, (2), magasság alapfogalmával: arcz; fordítva: ra, rám, rád; rokona: or, orcza, orom, orj.
ar, (3), arasz, araszol, arasznyi, arány; rokona: ér (ige), s előtéttel: mér.
ar, (4), arany (aurum), aranyos, aranyoz (és ara?), magyar elemzés szerént azonos ár (2) gyökkel.
asz, (1), aszik, aszal, aszu, aszovány, aszoványos; rokona sü (sül, süt szókban) és ősz.
asz, (2), aszt, asztal, asztag; rokona tesz vagy ösz, öszv (tájejtéssel esz, aszv) is.
assz, asszony, asszonyos, asszonyol, asszonyoz; asszony rokona a perzsa zan v. zen, (a szanszkrit dsan am. szűl), héber issáh, mongol khatun. A régi,achszin' talán =,aki szül', vagy,ágzó?'
at, aty, ata, atya, tata; V. ö. dad.
av, avat, avas, avít, avúl, avat, avatag; rokona az önálló ó.
azs, azsag, azsagol, azsagolás.