Az t közös hangzó, melyet mind a vastag mind a vékonyhangu gyökök és törziek

; valamint az i-hangzóju ragok és képzők mindenféle szóhoz járulnak u. m. :

tg: ház-ig, kút-ig, kert-ig, tölt-ig,

int: alkalmaa-int, meg-int, képes-int,

i (1) : ház-i, kút-i, kert-i, füst-i,

i (2) : suny-i, bodr-i, picz-i,

di (1): okton-di, szelever-di, pökhen-di,

di (2) : lovas-di, katonás-di, kergetős-di,

est : Jan-csi, Fer-csi, Ter-csi,

st : vak-sí, buk-si, silap-si, tök-si.

Ennek bizonyos okszerűsége van, t. i. mint föntebb elemeztük, az i mint gyökhang

négyféle, habár magán kiejtve egynek tetszik, nevezetesen a) mély hangú ragokat és képzőket

vonz, mint az m, t; főnevekben, jegye lehetne ez értekezésben : i, mely a törők nyelvben is

megvan ; b) mely éles «-re szokott változni, de vékonyhangu ragokat és képzőket vesz fel, mint

ezekben : ily, ide, mind, is, régiesen : e)y, ede, mend, és ; c) mely «-re változik, mint idS, üdS,

ide, üdv; d) mely vékonyhangu létére se é-re se (í-re nem változik, pl. az ideg, illik, hint szókban, mint föntebb.

E szeriut az első pont alatti t a vastaghanguak lejtőjéhez tartozik, s mint legmagasabb vastagbangu annak fő fokán áll, s utána azon e következik, mely szintén vastaghangulag

ragoztatik, p. hervad, hervaszt szókban. A többi a vékonyak lejtőjén jár. Legmagosabb minden

önnangzók között azon vékony- (vagy fel-)hangú t, mely se é-re, se ü-re nem szokott változni,

s mint i lég is tisztább.

A hanglejtés fokai tehát fölülről lefelé ily sorozatban állanak :

v a s t a g l, 8 ('i-vel váltakozva), 8 (o-val vált), á, a, O, U.

v é k o n y i (tiszta), i (ü-vel vált), i (e-vel vált.), e, é, ö, (L

P é l d á k :

1) v a s t a g l v é k o n y i (tiszta)

ig-az, id-om, irg-alom, ig-en, id-eg, ill-eg,

fir-ka, ir-am, izgat, int-ek, hint-ek, him-lö,

sir-at, nyir-ok ; irigy-kedik, liszt-es,

2) v a s t a g e (= í) v é k o n y i (= é)

he-án (régies), hi-ány, ily, ely ) d

le-ány, li-ány (tájdivatos),* ide, ede

le-hó, li-ju, is, és

geleszta, giliszta, mind, mend

3) v a s t a g e (= o) v é k o n y i (= ü)

se ha so-ha, id-ő üd-ö,

se-hol so-hol, iz-en üz-en,

se-honnai so-honnai, sik-et sük-et,

sik-er sük-er,

4) n y í l t fc n y í l t 6

csal caala, csel csele,

kavar csata csattan, kever esete esetten stb.

AKAD. KAAT UÓTÍB.— 42 —

ő) z á r t a z á r t é

tár-ak tál-ak, tér-ék vér-ék,

tár-as tál-as, • tér-és vér-és,

6) g o m o l y ú O g ö m ö l y ü ö

bődön csömör, bődön csömör,

7) c s u c s o r ú U c s ü c s ö r ü fi

csúcs gyúr sundor, csücs gyűr sündör,

Ugyanezek lépcsözete alulról felfelé:

a l s ó o c t a v a f e l s ő o c t a v a

l, 2, 8, 4, 5, 6, 7, 8( (l, 2, S, 4, 5, 6, 7, 8,

u, o, a, a, 8, e, S, fi, S, é, e, í, l, i, -

melyek közöl írásunkban csak hétnek van külön jegye (a, e, i, o, u, ö, ü), mert az é is csak

némely nyelvtanokban és ezen szótár értelmezendő czikkein van megkülönböztetve.