Valahányszor kishitû leszel munkádban – s milyen gyakran megkísért a fáradtság, a csömör, a céltalanság kínzó érzése! az önvád, hogy ez is csak hiúság, a homályos vágy, hogy jobb lenne hagyni mindent, csak a legszükségesebb, önfenntartó mûveleteket végezni el, olvasni és élni, jeltelenül és nyomtalanul élni és múlni el! –, tudnod kell, hogy ez a legsúlyosabb kísértés, mellyel az élet megkínál. Ilyenkor erõsnek kell maradni, mint az igazi hõsök, mikor lehetetlen feladattal állanak szemközt. Tudnod kell, hogy mindenhez inkább van jogod, mint megszökni a munka elõl, melyet kijelölt számodra a végzet.
