Zöldág-járás, zöldág-hordás


Zöldág-járás, zöldág-hordás

A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.

A zöldághordás vagy zöldágjárás a tavasz megjöttét köszöntő énekes, táncos, esetenként dramatikus játékkal járó felvonulás, melyet húsvétkor, pünkösdkor (vagy virágvasárnap) szokás játszani. Lényege a falun való felvonulás zöld ágakkal vagy virágokkal. Leányok és legények együtt járták a falut. Ketten kaput formáltak a karjukkal, a többiek átbújtak alatta, közben énekeltek. A játék szövege attól függően, hogy mikor járták, húsvéti, illetve pünkösdi szövegelemeket tartalmazott. Gyermekjáték-változatai többnyire sem időhöz, sem helyhez nincsenek kötve. A nagylányok, illetve lányok és legények a falu végén sorakoznak, páronként kezet fognak, kezükben friss zöld ággal. A sor végén a két legnagyobb lány tartja a kaput. A sor két vége felelgetve énekli a „Bújj, bújj, zöld ág...” kezdetű dalt, közben átbújnak a kapun. A „Jöjj átal...” kezdetű strófát ugyancsak váltakozva mondják. A refrén az ünnepre utal:

Ma vagyon, ma vagyon Piros pünkösd napja, Holnap lesz, holnap lesz a második napja .


Szerkesztés dátuma: péntek, 2009. október 9. Szerkesztette: Muretics István
Nézettség: 959 Kategória: Ünnepek » Pünkösd
Előző cikk: Úrnapja


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: