Különleges magyar likőrök


Különleges magyar likőrök

Ferenc keserű, unicum, mézes pálinka, ágyas pálinka, fűszer pálinkák. A besorolás még nem letisztult. Például a mézes pálinka a pálinkák védelmét igényli, hlott likőr értékű is lehetne, ámbár az eljárás is sajátosan más...

Sokan nem tudják, hogy a neves likőrök többnyire magas alkoholtartalmúak, tehát az eredeti receptek nincsenek tekintettel az adókulcsokra.

Hubertus

Vörösbarna színű, kellemesen kesernyés ízű likőr. Zamatképző anyaga narancshéj és fűszerek kivonata. Alkoholtartalma 40%.

A St. Hubertus a vadászok védőszentjéről elnevezett klasszikus magyar likőr, mely immáron 101 éve készül titkos receptúra alapján. Javasolt fogyasztási mód: jégre töltve, és mint minde erős likőrnél: csak mértékkel!

Unicum

A 200 éves eredeti recept szerint gyárják ma is.

Sárgásbarna színű, finom zamatú, kellemesen keserű ízű, kevéssé édes magyar gyógynövénylikőr-különlegesség. Alkoholtartalma 42%. Aperitif és digestiv, azaz étvágygerjesztő és emésztésserkentő.

A Zwack Unicum immár több mint 200 éve változatlan recept szerint, de korszerű technológiával készül.

Az alapanyagok egy részét 30 napig áztatják, míg másik részét párolják, majd a végterméket legkevesebb 6 hónapig érlelik különleges tölgyfa hordókban. A Zwack Unicum az egyetlen digestiv, melynek füveit párolják. Ez adja meg az italnak a kiegyensúlyozottan keserédes ízharmóniáját. E tradicionális eljárás amellett, hogy igen költséges, az abban résztvevőktől különleges bánásmódot követel meg.

Az Unicum megszünteti az étvágytalanságot, fokozza az ízlelőbimbók és a szaglás érzékenységét, segít az emésztőszervek összes rendellenességén, fokozza a kondíciót, így testi vagy idegi kimerültség idején is jól szolgál, előnyösen hat a keringési zavaroknál, gyulladásoknál, elállítja a csuklást, remegést. Azonban ha mértéktelenül fogyasztjuk, akkor mellékhatásai mérgezési tünetekkel társulnak, nagyon veszélyes lehet...

 

A magyar likőr rövid története

A magyar likőripar és az ipari likőrtermelés a XIX. század második felében indult virágzásnak. Az első likőrgyártó vállalkozások a kisebb királyi haszonbérletekből fejlődtek ki. Különféle ízesítőkkel és mézzel, később cukorral, úgynevezett édes pálinkákat is árusítottak. Sokat tanultak a bortermelőktől és a kereskedőktől, így nem is meglepő, hogy a likőripar eszközei, szerszámai, gépei, berendezései ma is legnagyobbrészt azonosak a borászatéval. E vállalkozások legtöbbször a tulajdonosok közvetlen személyes irányításával dolgoztak. A korai likőrgyárak egyike volt az 1839-ben Braun Lajos által alapított budapesti Braun Likőrgyár, melynek igazgatását fiai vették át Braun Testvérek néven. A későbbi leszármazott Braun Géza ötletéből született meg a ma is közkedvelt, híres, könnyű, narancsos ízű, gyógynövénypárlatból készült likőr, a St. Hubertus, a vadászok védőszentjéről elnevezett klasszikus magyar likőr, mely immáron több mint száz éve készül titkos receptúra alapján.

A magyar likőrgyártással kapcsolatban fontos megemlíteni a Zwack-féle likőrgyárat is, melynek alapítása Zwack József nevéhez fűződik, aki 1847-ben kért engedélyt "eczet s szeszitalok gyártmányára és árusítására". A cég kezdeti éveiben is olyan jó minőségű és választékos csomagolású termékeket gyártott, amelyek méltán lettek ismertek belföldön és külföldön egyaránt. Az 1855-ös Budapesti Országos Általános Kiállítás katalógusában már azt olvashatjuk, hogy a 22 munkást foglalkoztató gyár 20-30 ezer forint értékű különféle likőrt, szilvóriumot, konyakot szállított Ausztriába, Franciaországba, Oroszországba, sőt Amerikába is. Az 1880-85 között rendezett világkiállításokon két aranyérmet és több elismerő kitüntetést is nyertek termékeik kimagasló minőségéért. Legjelentősebb exporttermékük a világhírű Unicum gyomorkeserű lett, melynek éppen napjainkban vezetik be a piacra új, kicsit lágyabb, gyümölcsösebb, citrusokban bővelkedő ízváltozatát, talán a következő nemz

edékek leendő kedvencét, az Unicum Nextet.

A magyar likőrgyárak választékuk folyamatos bővítésével, tetszetős csomagolással (üvegforma, szín, címke), jó minőségű likőrökkel Európa-szerte ismert termékeket állítottak elő. Az Unicumos üveg például azért lett gömb alakú, mert a platonista filozófusok szerint a gömb a legtökéletesebb alakzat, egyben a lélek formája. A védjegyen látható arany Szent István kereszt hivatott szimbolizálni a négy égtájat, de ezzel együtt a négy őselem emberi testre gyakorolt jótékony hatását is ábrázolja.

A harmadik budapesti szeszgyár alapítása Gschwindt Mihály nevéhez fűződik, aki 1853-ban megvette Günther Pál 1800-ban alapított kisebb szesz- és élesztőgyárát, melyet már 1854-ben kibővített ecet- és 1856-ban likőrgyártással. A Gschwindt-gyár a kiegyezés utáni dekonjunktúra, a pénz- és hitelválság idején is jól jövedelmezett, sőt tulajdonosa bővítette az üzemet, szénbányát alapított, részvényese volt a vasútépítő társaságnak, a bőrgyárnak és egy banknak is. Gschwindt Mihálytól fia, Gschwindt Ernő vette át a vállalat vezetését, s 1868-ban Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár Rt. néven részvénytársasággá szervezte át azt. 1897-ben jelentős bővítést hajtott végre; városrendezési okokból ugyanis a mai Corvin mozi helyén épült gyár kitelepítésére szólították fel a vállalatot, és így került sor 1908-1909-ban Budafokon a szesz- és élesztőcsomagoló üzem építésére, s a nagykőrösi pálinkafőzde létesítésére.

A XIX. században kialakult és a XX. századra megerősödött likőripar következő nagyüzeme az 1911-ben alapított Hazai Likőr-, Rum- és Szeszárugyár Rt. volt. A bécsi nagytőkés Léderer-csoport által életre hívott likőrgyár tevékenységi köre nemcsak likőripari termékek előállítására és forgalmazására terjedt ki, hanem a minisztérium által engedélyezett finomszesz forgalmazására is. Ez a tőkéscsoport nemcsak a győri, de több Szlovákiában üzemelő szeszgyár részvényeit is kezében tartotta. A likőripari termékek mellett - gyümölcslevek, borpárlat, gyümölcspálinkák, rumeszencia előállításán kívül - mezőgazdasági földbirtokok is biztosították a holt idény gazdaságos kihasználását.

A fent bemutatott nagyobb likőrgyárakon kívül fontos szerep jutott még a következő budapesti cégeknek: Gottschlig Ágoston (különleges rumjai), Gessler Siegfrid (Altvater likőr), a Stock-gyár (Adriatica konyak), a Hobe Damase és Társa Rt. (konyak és rum), Engel Bernát (likőrök és rumok), Grauer Miksa (konyak és pálinka), valamint vidéken a soproni Hillebrand (az ezzel a névvel forgalomba hozott konyak), Esztergomban a Schrank Testvérek (Meggy lelke likőr), Székesfehérváron Karl József és Fia (Kajofi keserű), Pécsett Geiger Kálmán (Mecseki itóka), Szegeden Petzáuer Miksa (likőr és rum).

Forrás 

 

Néhány kép a híres magyar likőrökről, nehogy ne ismerjük fel, ha rákívánunk:

Mecseki itóka: Már nincs róla kép a Neten, ha tudtuk volna 30 éve, hogy ennek a harmónikusan finom italnak ez lesz a sorsa...

Ferenc keserű
Ferenc keserű
            

             

Bon Bon Meggy
Bon Bon Meggy

       

Unicum Zwack
Unicum Zwack


Szerkesztés dátuma: kedd, 2011. december 6. Szerkesztette: Sándor Kinga Blanka
Nézettség: 6,686 Kategória: Italok » Különleges magyar likőrök
Következő cikk: Bencés likőrcsalád


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: