Fülőke
Európa szerte megtalálható. Többnyire fatönkön, korhadó anyagon, erdei fák tövében terem, különböző fajtáik tavasztól őszig megtalálhatóak, de a téli fülőke ebben is kivétel, hiszen termésideje szeptembertől áprilisig tart. Az egyik fülőke fajnak a kora téli időszakban kezdődik a termésidőszaka. A fagy ugyan meggátolja a növekedését, de mihelyt elolvad a hó, újra fejlődni kezd. A neve is ezt a sajátosságot hordozza: téli fülőkének hívják.
Kisebb termetű faj, magassága általában 2-10 cm, de a gyökeres fülőke 20 cm nagyságú is lehet. Általános jellemzője a merev, szívós tönk, amely megnyúlt, karcsú, gyakran megcsavarodott, lapos vagy gyökérszerűen a talajban folytatódó. Kalapja fiatalon harang alakú, majd ellaposodik, lemezei ritkán állók és vastagok, legtöbbször fehér, sárga vagy barnás színűek. Számos fajuk közül a legtöbb ehető. Egyetlen mérgező fajta a széles lemezű fülőke. Az ehető fajok csak a tönk nélkül fogyaszthatók. Ilyenek pl. a téli fülőke, az árvégű és rozsdásszárú fülőke, és a hosszú tönkű gyökeres fülőke. Kesernyés íze miatt ehetetlen a keserű tobozfülőke, a gyapjas lábú fülőke, a gyűrűs gyökeres fülőke. A felsoroltak közül bármelyiket fogyaszthatjuk, de az árvégű fülőke idősebb, foltos példányaival vigyázzunk, mert könnyen hasmenést okoznak. Rossz állékonyságuk miatt általában nem kerülnek piacra. Nagy víztartalma miatt nem jól szárítható, ha mégis a hosszabb tárolás mellett döntenénk, akkor inkább ecetes gombának tegyük el. A tönköt távolítsuk el, mert rágós, csak a kalapja ehető. Utóbbit célszerű leforrázni, hogy csökkentsük nyálkásságát, sőt, nem árt, ha a kalap bőrét is lehúzzuk. Levesnek vagy gombás ételnek is alkalmas, de salátát is készíthetünk belőle. A téli fülőkéből pl. kitűnő ecetes-hagymás salátát állíthatunk össze.
Energiatartalom:
30 kcal, 126 kJ/100 gramm
Vitaminok, ásványok:
Említésre méltó mennyiségben C és B vitamint tartalmaz.
