Magas vérnyomásról beszélünk, amikor a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket. Egy átfogó, sok országban végzett vizsgálat tanulsága az, hogy 140/90 Hgmm vérnyomás érték fölött ugrásszerűen növekszik a különböző keringési betegségek gyakorisága. Magas vérnyomás-betegségről beszélünk akkor, amikor a vérnyomás értéke tartósan meghaladja a 140/90-es értéket.  A magas vérnyomás-betegség alattomos. Nem okoz fájdalmat, kényelmetlenséget, így tünetei és súlyos szövődményei többnyire csak évek múltán jelentkeznek, amikor már nehezebb a bajt helyrehozni, mint a kezdet kezdetén.

Miért van a vérnek "nyomása" ? 

A vér szállítja testünk minden sejtjéhez a tápanyagot és az oxigént, és vezeti el a sejtektől a káros anyagcseretermékeket. A csere a hajszálerek vékony falán keresztül megy végbe. A gyenge hajszálerekben normális körülmények között elenyészően kicsi a vérnyomás. Ahhoz azonban, hogy a vér eljuthasson ezekhez a szűk csövekhez, erős nyomásra van szükség a verőerekben. Természetesen nem csak a vér továbbhajtásához van szükség nyomásra, hanem ahhoz is, hogy a vér feljusson a fejünkbe (vagy ha éppen fejen állunk, akkor a lábunkba).

A folyamat arra hasonlít, mint amikor a kert öntözéséhez egyetlen vastagabb locsolócsövet több kicsi csőre ágaztatunk szét: ha a csövek vékonyak és ráadásul a vizet egy domboldalra kell feljuttatnunk, akkor komoly nyomásra van szükség, hogy minden virág vízhez jusson. A vér nyomása tehát nagyon is szükséges dolog. A vér mozgását a szív ritmikus pumpálása biztosítja. Amikor a szív összehúzódik, kiáramlik belőle a vér és megnő a nyomás. Az összehúzódást követő elernyedéskor pedig egy pillanatra nagyot zuhan a vérnyomás. Ez az ingadozás minden szívveréskor lezajlik.

Hogyan mérik a vérnyomást? 

A vérnyomás mérésének elvi alapja nagyon egyszerű: minél nagyobb a vér nyomása, annál erősebben kell az ereket kívülről nyomni ahhoz, hogy a vér mozgása leálljon. A kerti locsolócsövet is könnyen össze tudjuk lapítani, ha gyengén folyik benne a víz, azonban ha erős a víz nyomása, akkor már úthengerrel lehet csak összelapítani.

A vérnyomás méréséhez az ereket egy levegővel felfújt mandzsettával szorítják össze. A felfújható mandzsettát a felkar köré tekerik és annyi levegőt pumpálnak bele, hogy az ereket biztosan elszorítsa. Ezután hallgatót helyeznek a könyök feletti verőérre, majd a mandzsettából fokozatosan kieresztik a levegőt. A levegő kieresztése közben az orvos hallgatózik: amikor a levegő nyomása annyira lecsökken, hogy a vér elkezd folyni az érben, akkor lüktető hangot hall. A " lüktetést" az okozza, hogy ekkor még csak a szív összehúzódásakor mozog a vér az érben. Az így mért magasabb érték az úgynevezett szisztolés vérnyomás. Ahogy tovább csökkentjük a mandzsettában a nyomást, a vér már akkor is mozog, amikor a szív a pumpálást követő ernyedt állapotban van. A lüktető hang ilyenkor eltűnik, az ekkor mért érték az úgynevezett diasztolés nyomás. A vérnyomás mérésére ma már tudunk olyan eszközt vásárolni, amivel otthon, szakértelem nélkül is meg tudjuk mérni a vérnyomásunkat. Ebben a készülékben a vér lüktető hangját a mandzsettába beépített parányi mikrofon közvetíti az érzékelőhöz..

A 140-es érték a szív összehúzódásakor mért vérnyomást jelzi (szisztolés vérnyomás), a törtjel utáni 80-as szám pedig a szív elernyedésekor mért vérnyomás értéknek felel meg (diasztolés vérnyomás). A hiedelmekkel ellentétben tehát a második szám nem a szívverések számát, nem a pulzust jelzi. A szisztolés és a diasztolés vérnyomás értékek egyaránt fontosak, mert a két értéknek együtt van nagy jelentősége.

A kórlapon gyakran egy RR rövidítés után írja be az orvos a vérnyomás értékeket. A két R betű a vérnyomásmérés kifejlesztőjének, egy itáliai orvosnak, Scipione Riva-Roccinak a nevére utal. A számok utáni betűk (Hg mm) a higanymilliméter rövidítése. Régebben mindig, de ma is elég gyakran a vérnyomás mérő készülékben a levegő nyomását ellensúlyozó higanyoszlop magasságával mérték a nyomást.

A vérnyomás  kisebb nagyobb mértékben változik óráról-órára is. Amikor üldögélünk, vagy alszunk, a sejteknek kevesebb tápanyagra van szükségük, vérnyomásunk ilyenkor csökken. Megerőltető munka közben a sejteknek több oxigénre van szükségük, ekkor szívritmusunk gyorsul és vérnyomásunk is emelkedik. A vér nyomását szervezetünk nagyon pontosan szabályozza úgy, hogy az éppen elegendő legyen az anyagok cseréjéhez, de ne legyen a szükségesnél jóval magasabb, mert ez fölöslegesen venné igénybe a szívet és károsítaná az erek falait.

Hol kezdődik a magas vérnyomás-betegség? 

A bűvös szám a 140/90 Hg mm, az e fölötti érték már magas vérnyomásnak tekinthető. Nem mindegy azonban, hogy mennyivel van vérnyomásunk a kritikus érték fölött. A vérnyomás és a betegségek közötti összefüggést vizsgálva az orvosok azt tapasztalták, hogy minél inkább meghaladja a vérnyomás értéke a 140/90-et, annál gyakoribbak a keringési betegségek. Ha az orvos 140/90 Hgmm-es értéknél csak kicsit magasabb vérnyomást mért, nincs közvetlen veszély, de feltétlenül tekintsük ezt a mérést figyelmeztető jelnek! Rajtunk is múlik, hogy megússzuk-e a komolyabb hipertóniát. A 140 és a 160 szisztolés érték közötti vérnyomásrendszeres ellenőrzést igényel. Ahhoz, hogy az orvos kimondhassa, a vérnyomás értéke tartósan meghaladja az egészséges értéket, három nap különbséggel legalább három vérnyomásmérést kell végeznie. Alacsonyabb vérnyomásértékek esetén, és kifejezetten ingatag vérnyomású betegeknél ennél még több mérés kívánatos.

A 160 Hg mm feletti szisztolés érték egyértelműen magas vérnyomás-betegséget jelent. Amikor a vérnyomás hosszú éveken át meghaladja a 160 Hg mm-t, akkor erősen megugrik a szövődmények valószínűsége. A betegség ténye kortól és a pillanatnyi egészségi állapottól független: 160 feletti vérnyomással a húsz éves olimpiai bajnok éppúgy hipertóniás, mint a százhúsz éves ágyhoz kötött néni. 

Van-e a törtjel utáni számnak jelentősége? 

Igen, tulajdonképpen a törtjel utáni szám értéke fontosabb! Nagyon komoly figyelmeztetés, ha a diasztolés vérnyomás értéke is magas. A törtjel előtti és utáni számot tehát külön-külön is meg kell nézni. 

Aggasztó-e az ingadozó vérnyomás? 

Igen, az ingadozó vérnyomás rendszerint a tartós és sajnos a súlyos magas vérnyomás-betegség kialakulásának kezdeti szakaszában lép föl. Az ingadozó vérnyomás rendkívül félrevezető tüneteket okoz: a beteg gyakran átéli az alacsony vérnyomás okozta kellemetlenségeket: szédül, esetleg elájul. Ha ilyenkor megméri vérnyomását, nagyon alacsony értéket talál. Ugyanakkor a vérnyomás hirtelen felszökkenését vagy nem érzékeli, vagy összetéveszti az alacsony vérnyomást kísérő jelenségekkel.

A beteg nem fordul orvoshoz, mert abban a hiszemben van. hogy alacsony a vérnyomása. Növeli a napi kávéadagot, sőt előfordulhat, hogy a beteg elkezdi "kezelni" magát alacsony vérnyomás ellen! Jobban nem is árthatna magának! Ha akár magas, akár alacsony vérnyomást észlelünk, mérjük rendszeresen a vérnyomásunkat. Az ingadozó vérnyomás a későbbi hipertónia első jele lehet, ne játszunk vele, forduljunk azonnal orvoshoz!

Esszenciális hipertónia

Azt a magas vérnyomás-betegséget, amelynek a hátterében nem lehet szervi elváltozást kimutatni. A statisztika szerint a hipertóniás esetek zöme, kb. 90%-a ilyen. Ez esetben ezt esszenciális (alapvető) hipertóniának nevezzük. Az esszenciális hipertónia kialakulásában számtalan tényező játszhat szerepet, de ezek közül egyiket sem lehet kizárólagosan felelőssé tenni. A háttérben megbújó okok a következők lehetnek

-öröklődés: a tapasztalat azt mutatja, hogy egyes családokban halmozottan fordul elő ez a megbetegedés. Szüleinktől azonban nem a vérnyomás értékét, hanem a magas vérnyomásra való hajlamot örökölhetjük. Ez a megkülönböztetés fontos, mert azt jelenti, hogy hajlamosító háttér esetén is kivédhető a betegség.

-tunyaság (fizikai inaktivitás): a mozgásszegény életmód jelentős szerepet játszik abban, hogy századunk végén megemelkedett a szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedők száma.

-elhízás: a mozgás hiánya általában testsúlynövekedéssel szokott együtt járni. Az elhízás azonban önmagában is növeli a magas vérnyomás veszélyét.

Érthető tehát, hogy miért nevezik a hipertóniát "életforma betegségnek". Elkeserítő azt látni, hogy a legtöbb halált okozó betegség a helytelen életforma következtében alakul ki. Jobb lesz a közérzetünk azonban ha megfordítjuk a képletet: életformánk megváltoztatásával csökkenthetjük a magas vérnyomás-betegség kialakulásának kockázatát, illetve ha már beleestünk a gödörbe, kivédhetjük a szövődményeket.

Másodlagos hipertónia

A magas vérnyomás-betegség hátterében az esetek kb. 10 %-ában valamely szerv megbetegedése áll. A betegség következtében másodlagosan kialakult magas vérnyomás-betegséget másodlagos (szekunder) hipertóniának nevezzük. A másodlagos hipertónia ritka és sokféle oka lehet:

-veseér-szűkület

-vesebetegségek (vesegyulladás, vese-cysta, vesedaganat, vese tbc)

-hormonális betegségek (mellékvesekéreg-daganat, agy-alapimirigy-daganat, mellékpajzsmirigy elváltozások stb.) 

Hipertónia tünetei: 

A magas vérnyomás legtöbbször hosszú évekig nem okoz panaszt ezért "lopakodó gyilkosnak" is nevezik. Talán meglepő, de az esetek felében véletlenül, pl. szűrővizsgálat kapcsán derül ki a betegség. Sokan éppen ezért nehezen veszik tudomásul, hogy betegek, kezelésre szorulnak, hiszen nincsen panaszuk. Fontos azonban, hogy már ekkor elkezdjék a kezelést, mert a szövődmények ezzel megelőzhetők.

Legtipikusabb tünetek egyike a fejfájás ami jelentkezhet enyhe, tompa nyomásként, de gyakoribb a tarkótáji, fejtető felé sugárzó feszülő érzésként. A magas vérnyomás okozta tartósabb fejfájás többnyire a reggeli órákban erős és később, munka közben csökkenhet. A nagyon magas vérnyomás rohamokban jelentkező, igen heves fejfájást is okozhat. Ha a hipertóniás betegnél a fejfájás jellege megváltozik, felerősödik, vagy gyakoribb lesz, ez jelezheti az un. rosszindulatú magas vérnyomás kialakulását, ez mindig orvosi ellátást igényel. Fejfájást nem csak a hipertónia válthat ki. Gyakran jelentkező fejfájás esetén keressük fel kezelőorvosunkat, hogy tisztázzuk a kiváltó okot.

A szédülés ugyancsak gyakori tünete a magas vérnyomásnak. A magas vérnyomással járó szédülés általában bizonytalanságérzést jelent. Szédülést válthat ki a magas vérnyomás hirtelen esése. Gyakran panaszkodnak például a hipertóniás betegek arról, hogy felálláskor elszédülnek: ez a vérnyomás hirtelen csökkenésének a jele. Ezt megelőzhetjük azzal, hogy óvatosan kelünk fel fekvő ill. ülő helyzetből, mintegy hozzászoktatjuk magunkat a megváltozott testhelyzethez. Leginkább idős betegeken gyakori az agyi érelmeszesedéssel összefüggő szédülés, mely a csökkent agyi vérellátással magyarázható. A nyaki csigolyák meszesedése is okozhat, akár már viszonylag fiatal korban is szédüléses panaszokat.

Egyéb tünete lehet még a magas vérnyomásnak a fülzúgás, szívdobogás-érzés, mellkasi nyomásérzés, átmeneti látászavar, súlyos esetben átmeneti teljes látásvesztés, orrvérzés, fáradékonyság, nyugtalanság, álmatlanság. Itt is hangsúlyoznunk kell azonban, hogy hasonló tüneteket más betegségek is kiválthatnak, illetve, hogy a hipertónia gyakran semmilyen panaszt nem okoz. A legokosabb tehát, ha gyanús tünetek esetén orvoshoz fordulunk, és ha nincsen panaszunk, akkor is évente legalább egyszer megméretjük, vagy magunk megmérjük a vérnyomásunkat.

Hipertóniás krízis

Extrém magas vérnyomásérték jelentkezésekor súlyos idegrendszeri tünetek alakulhatnak ki, ilyen pl. erős főfájás, tompultság, zavartság, eszméletvesztés, epilepsziás görcsök. Ezek a tünetek az agy duzzanatára (hypertenziv enkefalopátia) utalnak. A hipertóniás krízis sürgős kórházi ellátást, azonnali gyógyszeres beavatkozást igényel!

A magas vérnyomás szövődményei? 

Az elhanyagolt magas vérnyomás súlyos szövődményeket okozhat. Gyakori a következő történet: a beteg tudja, hogy magas a vérnyomása, életformáján mégsem változtat, gyógyszereit nem szedi, mert nincsenek ijesztő tünetei. Az állandósult magas vérnyomás 10-15 év alatt észrevétlenül súlyos érelmeszesedést okoz az életfontosságú szervekben: az agy, a szívizomzat, a vese, a szem ütőereiben. Amikor ezeknek az elváltozásoknak a tünetei megjelennek, már sokkal kisebb esély van a gyógyulásra, mint a kezdet kezdetén. A szövődmények felsorolását azonban nem ijesztgetésnek szánjuk: ezekről tudnia kell a betegnek, hogy időben felismerje a bajt.

Agyér-elmeszesedés: az agy kis ereinek falán "mész" rakódik le, az erek fokozatosan beszűkülnek, csökken az agyszövetek vérellátása. Kezdetben ez semmilyen tünetet nem okoz. Az erek további szűkülésével egyre több ér fokozatosan elzáródik, egyes agyterületek nem jutnak elég oxigénhez, tápanyaghoz, ami apró elhalásokat okozhat az agy állományban. Ez a folyamat kezdetben nem jár drámai tünetekkel: a beteg kissé feledékenyebb lesz. Ezt követően a tünetek egyre súlyosabbak: emlékezetkiesés, a szellemi képességek hanyatlása, a koncentrációképesség csökkenése, majd később személyiségváltozás, az érzelmi élet hullámzása lép fel. 

Agytrombózis (agyi infarktus): egy nagyobb ütőeret vérrög zár el. Az a terület, amely így kiesik a vérellátásból, elhal, ezt "agylágyulásnak is nevezik". A tünetek súlyosak és legtöbbször azonnaliak. A tünetek jellege azon múlik, hogy milyen agyterületet válik működésképtelenné. Leggyakoribb tünetek: végtagügyetlenség, gyengeség vagy végtagbénulás, a száj félrehúzódása, érzés-zavar a végtagokban, beszédzavar, látászavar stb. 

Agyvérzés (apoplexia, gutaütés, szélütés): az agy egyik nagyobb ere megreped, a vér elönt egy nagyobb agyterületet és így az működésképtelenné válik. Az agyvérzés tünetei: erős, hirtelen kialakuló fejfájás, hányinger, hányás, eszméletvesztés, féloldali végtag- és arcizombénulás. Míg az agyerek elmeszesedésében a magas vérnyomás csak közvetve felelős, az agyvérzést többnyire közvetlenül a hipertónia okozza. Nem véletlen, hogy az agyvérzésben elhunytak 60-80 %-nál hipertónia szerepel a kórelőzményben. 

Szívelégtelenség: a szív kisebb ütőerei elmeszesednek. Az erek beszűkülnek, a szívizomrostok megvastagodnak, a szív vérellátása romlik, a szív ereje csökken. Ez a szövődmény elsősorban azokat a hipertóniás betegeket érinti, akik nagyon keveset mozognak. A kezdeti figyelmeztető jeleket észre kell venni: a megterhelést követő nehézlégzés, fáradékonyság. Idővel a tartós oxigénhiány miatt a rostok elsorvadnak, a szív összehúzóereje csökken, és kialakulnak a szívelégtelenség tünetei, amelyek egyre kisebb terhelésre, végstádiumban pedig már nyugalomban is jelentkeznek. Az ajkak, körmök szederjessé válnak, kínzó nehézlégzés, lábdagadás lép fel, az éjszakai vizeletmennyiség fokozódik. Gyakran álmatlanság és éjszakai zavartság is társul a képhez. 

Angina pectoris: a szív koszorúereinek elmeszesedése következtében az erek beszűkülnek, a szív oxigénellátása csökken és ezt időről-időre visszatérő szorító mellkasi fájdalom kíséri. 

Szívinfarktus: egy nagyobb koszorúér hirtelen elzáródása okozza. Az angina pectorishoz hasonló jellegű, de ijesztő mértékű tünetekkel jár: mellkasi fájdalom, halálfélelem, vérnyomásesés, nehézlégzés, verejtékezés, sápadtság.

A vesében a magas vérnyomás következtében károsodhatnak a vese erecskéi és a vese állománya. Csökken a kiválasztás, a méregtelenítés hatékonysága. Vese-elégtelenség alakulhat ki, amely kezelés hiányában halálhoz vezet.

A szemben is kialakulhatnak szövődmények. A hirtelen fellépő igen magas vérnyomás hatására megrepedhetnek a szemfenék erei, ami látászavart okoz. A vérnyomás rendezésével a bevérzések és a vizenyő felszívódik, a látásélesség javul. Tartósan magas vérnyomás a szemben is érelmeszesedést és vérellátási zavarokat és ezzel helyi sejtpusztulást okoz. Ennek következménye a látótérkiesés, azaz a beteg a látóterének bizonyos részeit egyáltalán nem észleli. Súlyos szövődmény a recehártya ereinek trombózisa, amely hirtelen vakságot okozhat. Az erek állapotát az orvos közvetlenül látja, amikor beletükröz a szembe. Ezért fontos a hipertóniás betegek rendszeres szemészeti vizsgálata, még akkor is, ha a betegnek nincs panasza a látására. Az ismételt vizsgálatokkal nyomon követhető a folyamat időbeni lefolyása, a szemfenék ereinek állapotából következtethetünk a többi szervben okozott szövődmény fokára. 

A magasvérnyomás okai: 

Az esetek közel 10%-ában a magas vérnyomás hátterében egyéb, súlyos betegség áll. Az orvos először azt méri fel, hogy mi okozza a hipertóniát. Ha a háttérben vesebetegséget, veseérszűkületet, hormonális betegséget, vagy mellékvese-daganatot gyanít, akkor további vizsgálatokat végez, hogy az alapbetegséget mielőbb kezelni lehessen. Amennyiben van alapbetegség, akkor annak gyógyításával a magas vérnyomás szinte magától megszűnik.

Családi terheltség: a családban előforduló hasonló megbetegedés, a nagyszülők, szülők, testvérek részéről, akár szívinfarktus, cukorbetegség, agyvérzés stb. is hajlamosíthat hipertóniára.

Korábbi betegségek: vese, a szív betegségeire utaló jeleket, a korábbi vérnyomásmérések értékei intőjelek lehetnek.

Életforma: zaklatott-gyors életritmus, a munkahelyi terhelés, esetleges családi,- munkahelyi konfliktusok, dohányzás, nagyobb mennyiségű alkohol- kávé fogyasztás, sós ételek fogyasztása..mind rossz hatással lehetnek vérnyomásunkra.

Gyógyszeres kezelés:

Vízhajtók

A vízhajtók (diuretikumok) fokozzák a só- és vizeletürítést. Csökkentik a keringő vér mennyiségét és ezzel a nyomását is. Tartós szedés esetén megváltoztatják az érfal érzékenységét a vérben keringő érösszehúzó anyagokkal szemben, az erek ellazulnak, csökken a vérnyomás. A veseműködés károsodása, krónikus szívelégtelenség esetén erősebb hatású vízhajtókra van szükség.

A vízhajtók egy része a víz mellett a káliumot is kihatják a szervezetből, ekkor a káliumot pótolni kell. Enyhe hatású gyógyszerek esetében elegendő a káliumtartalmú ételek fogyasztása (pl. banán, narancs). Erősebb hatású gyógyszer esetén pedig elengedhetetlen a gyógyszeres káliumpótlás, mert ennek hiánya szívritmuszavarhoz, izomgyengeséghez vezethet. Vannak azonban olyan vízhajtók is, amelyek visszatartják a káliumot a szervezetben. Feltétlenül kérdezzük meg ezért a kezelőorvosunkat, hogy van-e szükség káliumpótlásra. A vízhajtó előnye, hogy elhúzódó hatása miatt elég általában naponta egy alkalommal bevenni. Viszonylagos olcsóságuk sem mellékes szempont manapság. Hátrányuk, hogy emelhetik a vér húgysavtartalmát, a vércukorszintet, zsírszintet.

Béta blokkolók

A következő nagyobb gyógyszer csoportba a fura nevű béta blokkolók tartoznak. Hatásuk megértéséhez tudnunk kell, hogy egy hormon, az adrenalin dolga az, hogy a vérbe jutva "üzenjen" a szívnek, erőteljesebb munkára van szükség. Az "üzenetet" a vérerek falán elhelyezkedő érzékelők az úgynevezett béta receptorok veszik. A béta blokkoló gyógyszerek ezeket az "érzékelőket" és ezzel az üzenet továbbjutását gátolják. Amikor tehát a vérben jelen van a béta blokkoló gyógyszer, akkor hiába kerül adrenalin a vérbe, a szív nem kezd fokozott munkába és így a vérnyomás sem emelkedik.

Többnyire a fiatal betegek kapnak béta blokkolókat, de szívinfarktus elszenvedése után idősebbeknek is gyakran írják fel az orvosok. Hatásuk a gyorsult vérkeringésre is jó. Előnyük, hogy nem okoznak só és vízvisszatartást. Érdekes tapasztalat, hogy 1-2 éven át tartó szedés után a gyógyszeradagot gyakran csökkenteni lehet. Nincsen gyógyszer mellékhatás nélkül: a béta blokkolók veszélyesek lehetnek az asztmára hajlamos betegek számára. Ennek az az oka, hogy a tüdő hörgőinek falában is vannak béta receptorok. A hörgőkben a béta receptorok ellazulást okoznak, ha gátoljuk őket, akkor a hörgők összehúzódnak, ezért a gyógyszer néha hörgőgörcsöt válthat ki, ami asztmás rohamban nyilvánulhat meg.

Kalcium antagonisták

Az erek falában izomsejtek vannak, amelyek összehúzódása csökkenti az ér keresztmetszetét és így növeli a vérnyomást. Az összehúzódáshoz szükség van kalciumra, amely kicsi csatornákon át áramlik be a sejtbe. A vérnyomás csökkentő gyógyszerek negyedik csoportja, a kalcium antagonisták lezárják ezeket a kalcium csatornákat. Ezért e gyógyszereket kalcium-csatorna gátlóknak, blokkolóknak is nevezik. Kalcium hiányában összehúzódás helyett értágulat jön létre, ami csökkenti a vérnyomást. Ugyanilyen módon ezek a szerek a szív koszorús ereit is tágítják, ezért gyakran használják őket szívkoszorúér okozta mellkasi fájdalom (angina pectoris) esetén.

A leggyakrabban használt kalcium-antagonista tabletta szétrágva és igen hamar, nagyon hatásosan csökkenti a vérnyomást. A hatás néhány percen belül jelentkezik, így magas vérnyomás esetén azonnal hathatós segítséget nyújthat. Mellékhatásként kipirulás, szívdobogásérzés jelentkezhet. A kalcium antagonisták nem ritka mellékhatása a lábdagadás, ilyenkor vízhajtókkal egészítik ki a terápiát.

Együttélés a magas vérnyomással-kicsit másként 

A legfontosabb feladat: el kell fogadnunk, hogy a tartósan magas vérnyomás súlyos betegség és meg kell tanulnunk ezzel együtt élni. Barátkozzon meg a gondolattal, hogy hosszú időn át, - esetleg egy egész életen át - szednie kell a gyógyszereket. Van jó hír is: az ellenőrzött, megfelelően beállított vérnyomás mellett tünet- és panaszmentesen élhet.

Amennyiben a beteg panaszmentes, hetente két alkalommal elég ellenőriznie a vérnyomás-értékeit. Panasz esetén többször, szokatlan rosszullétkor pedig minden esetben meg kell mérnie vérnyomását. Érdemes tehát vérnyomásmérő készüléket vásárolnia minden hipertóniás betegnek. A vérnyomást nyugodt állapotban, ülve kell mérni. Megerőltető munka, kávézás után érdemes várni egy fél órát a méréssel. A mérést naponta azonos időben, például délelőtt végezze. Gyógyszerváltoztatás esetén, vagy más, társuló betegség felléptekor ennél gyakoribb mérésre van szükség, amíg gyógyszeradagját, vérnyomásértékét beállítják az optimális szintre. Ha otthonában nagyon magas vérnyomásértéket mér, akkor feküdjön le és pár perc elteltével mérje meg újra. Újabb magas érték esetén vegyen be egy tablettát, amit az orvos ilyen esetekre ajánlott.

Hogyan változtassunk életformánkon?

Vérmérséklet dolga. Van aki csak "egyszer s mindenkorra", azonnal és végérvényesen tud változtatni, van aki fokozatosan, előzetes terv szerint halad előre. Ez mindegy, csak a végeredmény számít. Mivel az utóbbi évtizedekben világszerte milliók változtatták meg sikeresen életformájukat, elegendő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy jó gyakorlati tanácsokat lehessen adni ehhez a folyamathoz. Amit ajánlunk tehát, azok kipróbált és követhető módszerek:

-gondoljuk át őszintén életformánkat

-kezdjük ott a változtatásokat, ahol a leggyorsabban érhetünk el sikert

-legyünk következetesek, ugyanakkor

-ne adjuk fel a küzdelmet egy-két átmeneti visszaesés után

-örüljünk őszintén sikereinknek, és ami a legfontosabb,

-használjuk ki az új lehetőségeket.

Mennyi sóra van szükségünk?

Nagyon kevésre: normális körülmények között elegendő lenne napi 0,5 - l g sóbevitel. Ennek azonban legalább tízszeresét fogyasztjuk, ha nem figyelünk oda. Fokozatosan állítsuk át az ételek fűszerezését a természetesebb és egészségesebb ízek felé.

Mi a koleszterin és miért ártalmas?

A koleszterin természetes kémiai anyaga szervezetünknek. Az agy velőálománya kb. 10% koleszterint tartalmaz, egy kevés koleszterinre szükség van az új sejtek képzéséhez és néhány hormon előállításához. Koleszterin van az epe váladékban, tiszta koleszterin az epekő... A szükséges mennyiségű koleszterint a szervezetünk maga is elő tudja állítani, a károsodást a táplálkozással bevitt, el nem égetett felesleg okozza. A baj abból adódik, hogy a koleszterinek egy fajtája, az un. "rossz" koleszterin hajlamos arra, hogy hozzátapadjon az erek falához. Ez lassan, de biztosan csökkenti a verőerek keresztmetszetét, ami ugyan kezdetben nem okoz tüneteket, de hosszú távon tovább emeli a vérnyomást és akadályozza a szövetek vérellátását.

A koleszterinek egy másik típusát, a nagy sűrűségű zsírfehérjét "jó" koleszterinnek nevezik, mert segíti a "rossz" koleszterin szállítását és ezzel csökkenti a letapadás veszélyét. A hasznos, nagy sűrűségű zsírfehérjét HDL-lel rövidítik (a high densitylipoprotein angol szóból), és a koleszterin vizsgálat során külön is megállapítható ezek mennyisége.

Mozgás:

Ízlés és kondíció kérdése, hogy milyen aerobikus edzést választunk. Nincs recept, senkivel sem kell versenyezni, csak a saját szívünkkel. Nagyon túlsúlyos emberek számára 30 perc gyors séta is felviheti megfelelő szintre a szívritmust, jó kondiban ugyanilyen mértékű edzést a kocogás vagy a kerékpározás biztosítja. A legtöbb üzemanyagot a legnagyobb motor égeti, a legnagyobb motor pedig a lábunkban van. A szívet legkönnyebben tehát az olyan mozgás pörgeti fel, amely a lábizmokat veszi igénybe. Nagyon jó hatása van az aerobikus táncnak, a gyors sétának, a lassú kocogásnak, a tempós kerékpározásnak, bárminek, amitől kellemesen kiizzadhatjuk magunkat.

Sokan úsznak rendszeresen, ami nagyon egészséges, de úszás közben is el kell érnünk az edzési szívritmust. Ez nem egyszerű, hiszen súlyunkat nem érezzük és az erőfeszítés zömét a kar és nem a láb végzi. Ha rendszeresen úszunk, feltétlenül őrizzük meg ezt a jó szokást, de ússzunk gyorsan, vagy egészítsük ki valamilyen más edzéssel a programot.  Sebességben, időben, távolságban ne versenyezzünk se magunkkal, se mással.

Dohányzás nélkül:

Egyre több dohányos érti és elfogadja, hogy szenvedélye árt az egészségnek. Egyértelműen bizonyított tény, hogy a dohányzás döntő szerepet játszik a tüdőrák, a krónikus hörghurut, a szívbetegségek, a magas vérnyomás kialakulásában.

(Dr. Szekeres Györgyi, Dr. Lantai Judit)