Cukorbetegség (Diabetes Mellitus)


Cukorbetegség (Diabetes Mellitus)

 

A diabetes mellitus 

A diabetes mellitus (cukorbetegség, cukorbaj) olyan anyagcsere-betegség, amelynek központjában a szénhidrát-anyagcsere zavara áll, de a kórfolyamat következményesen érinti a zsír- és a fehérje-anyagcserét is. A cukorbetegség alapvető oka az inzulin részleges vagy teljes hiánya, ill. az inzulinhatás elmaradása. Bizonyos körülmények között mindkét eltérés együttesen fordulhat elő. A cukorbaj számos szerv működését károsíthatja. A cukorbetegségnek ismeretesek heveny és idült szövődményei. A diabetes mellitus elnevezés - mely szó szerinti fordításban édes (mellitus), bő vizelést (diabinein = túlcsordulás) jelent - arra a tünetre utal, hogy a vizeletben cukor jelenhet meg. A diabetes mellitus diagnózisának kritériumait 1999-ben tette közzé az Egészségügyi Világszervezet (WHO), Magyarországon is ezt az ajánlást követjük. A cukorbetegség csak látszólag egységes kórkép, a számos típus létezik ezért a cukorbetegség klinikai tünetei nagyban függenek attól, hogy milyen típusú diabetesről van szó. 

A diabetes mellitust általában a klinikai tünetek keltette gyanú alapján, máskor szűrővizsgálat során végzett vércukor eredménye biztosítja. A cukorbetegség klasszikus klinikai tünete a polyuria (a vizelet mennyiségének megnövekedése), a polydipsia (fokozott folyadékfelvétel az állandó szomjúságérzés miatt) és az egyéb okkal nem magyarázható fogyás. A fogyás kialakulhat átlagos, fokozott vagy rossz étvágy mellett is. Fentieken kívül a beteg panaszkodhat fáradtságra, az étvágytalanság mellett hányingerre, hányásra; ez utóbbiak már a ketosis tünetei lehetnek. Időnként homályos látás lép fel, amelyet a szemlencsének a hyperosmolaris csarnokvíz miatt megváltozott fénytörése okoz. Visszatérő, nehezen gyógyuló infekciók (fertőzések) is felhívhatják a figyelmet a cukorbajra. Olykor lábikragörcs, vagy a kézujjakon zsibbadás jelentkezik. Súlyos esetben a kialakuló hyperglykaemiás ketoacidosis vagy a nem-ketotikus hyperosmolaris állapot tudatzavarhoz, eszméletvesztéshez vezethet, és kezelés nélkül halált okozhat. A 2-es típusú diabetes azonban gyakran lehet tünetszegény, ilyenkor a diagnózis egy már elszenvedett szövődmény - myocardialis infarctus, stroke - kapcsán derülhet ki.

 

Mikor kell diabetesre gyanakodni és mikor kell kivizsgáltatni magunkat? 

-Bő vizelés, szomjúság érzet, bőr viszketés, megmagyarázhatatlan fogyás, tudtazavar, coma, pozitív vizelet cukor.

-45 év feletti korúaknál, ha a családban előfordul cukorbetegség, elhízottak, hyperlipidaemiások (magas vérzsír eredményeknél), hypertoniások (magas vérnyomás), nagy magzatot szülő nők, cardiovascularis (szív-érrendszeri) megbetegedés esetében.

-Megnőtt haskörfogat esetén: 94 cm feletti derékkörfogattal rendelkező férfiak és 80 cm feletti derékkörfogattal rendelkező nőknél fokozott figyelemmel kell kísérni a beteget, ha:

-Emelkedett triglycerid koncentrációt 1,7 mmol/l felett (150 mg/dl)

-Alacsony HDL-cholesterin koncentráció 1,03 mmol/l alatt (40 mg/dl)

-Emelkedett vérnyomás: 130/85 Hgmm felett.

-Emelkedett éhomi vércukor koncentráció: 5,6 mmol/l felett, vagy az Oralis glukóztolerancia teszt (OGTT)-nél eltérések láthatók.

 

Tünetmentes egyének esetén a diabetes kórisméjét sohasem szabad egyetlen kóros vércukorérték alapján kimondani. Követelmény, hogy ilyen esetben legalább egy további, más alkalommal történő, ismételt vizsgálat eredménye is kóros legyen!  

http://www.magyarvagyok.com/kultura/konyha/gyogynovenyek/egeszseg-abc/4559-Laborlelet-ertelmezese-Cukorhaztartas.html

 

A diabetes mellitus típusai:

 

1-es típusú diabetes= IDDM= Inzulin Dependens Diabetes Mellitus 

A hasnyálmirigy béta-sejtek károsodása olyan diabetes mellitus létrejöttét eredményezik, ahol az érintett egyén életben maradásához inzulin alkalmazása szükséges. Inzulin nélkül ketoacidoticus coma, végül halál következik be. A kórkép általában klasszikus klinikai tünetekkel, zömében 35 év előtt jelentkezik. Az 1-es típusú diabetest a korai stádiumban autoimmun folyamat idézi elő. Gyermekek és serdülők esetén a cukorbetegség sajnos legtöbbször ezt a formát mutatja. Felnőttkorban lassan kialakuló latens (észrevehetetlen-lappangó) autoimmun formaként (latent autoimmune diabetes in adults, LADA) írtak le. A 2 típusú diabetes felnőtteknél 1 típusban mehet át, az átmenet lassan megy végbe.

Az 1-es típusú diabetest más autoimmun betegségek is okozhatják, mint Basedow-Graves-betegség, Hashimoto-thyreoditis, Addison-kór, gluténszenzitív enteropathia. Viszont az 1-es típusú diabetesnek vannak olyan formái is, ahol a kóreredet nem ismert és nem mutatható ki autoimmun folyamat jelenléte sem. Ezeket az eseteket „idiopathiás 1-es típusú diabetes" formaként jelölik. Ez a forma gyakrabban észlelhető ázsiai, ill. afrikai származású egyénekben.

Az 1-es típusú diabetesben a diéta és életmód váltás mellett szükség van inzulin terápiára is.

 

 

2-es típusú diabetes= NIDDM=Nem Inzulin Dependens Diabetes Mellitus 

A diabetes leggyakoribb formája, amelyet az inzulinelválasztás és az inzulinhatás károsodása jellemez, ezek közül valamelyik kórtani folyamat az adott esetben meghatározó lehet. Típusos esetben klasszikus tünetek nélkül, elhízáshoz társulóan, 35 év felett jelenik meg.

Terápiájában diéta és életmód váltás mellett akár gyógyszeres kezelésre is szükség van.

 

 

Gesztációs diabetes

A gesztációs diabetes olyan, különböző súlyosságú hyperglykaemiát okozó szénhidrátanyagcsere-zavar, amely első ízben a terhesség során kezdődik. Ez viszont nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a glukóz-intolerancia már a terhesség előtt is fennállt, csak korábban nem került kórismézésre. A terhesek általános diabetes-szűrését a terhesség 24-28. hetében indokolt elvégezni. A szűrést a 75 gramm glukózzal történő, standard oralis terhelés (OGTT) formájában kell lebonyolítani. Szülés után leghamarabb 6 héttel, általános esetben ennél később, újabb OGTT végzendő.

Kezelése az 1-es típusú diabeteszével megegyező.

 

 

Teljes életmód váltás:

 

Alapproblémája egyrészt az, hogy az étkezések során a vércukor szinten tartásához szükséges inzulin elválasztása késve indul a teendő:

-kerülni célszerű a gyors vércukor-emelkedést okozó ételeket

-a napi szénhidrát- és energia-felvételt napi 3-6 alkalomra kell elosztani, normális testsúlyú cukorbetegnek naponta annyi energiához kell juttatnia szervezetét, amennyit az -életkor, testmagasság, az anyagcseréhez szükséges ez általában 7600-10 500 kJ-t, azaz 1800 2500 kcal-t jelent. Súlyfelesleggel rendelkező cukorbetegek esetében az étrendnek kevesebb energiát kell tartalmaznia, csupán 4200-6300 kJ-t, illetve 1000-1400 kcal-t. Inzulinrezisztencia fennállása esetén már a mérsékelt fogyás is javítja az inzulinhatást, egy komplex jól betartott kezelés 5-7 %-os testtömeg csökkenést eredményezhet.

-figyelembe kell venni, hogy idősek energia szükséglete alacsonyabb, mint a középkorúaké vagy a gyermekeké.

 

Az egyes étkezések szénhidráttartalma: 

Általános szabály, hogy minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Ennek oka inzulinnal kezelt betegek esetében az, hogy ha a folyamatos inzulinhatást többször ismétlődő szénhidrátbevitellel nem ellensúlyozzák, vércukorszint esés= hypoglykaemia következhet be. Inzulin nélkül kezelt betegeknél a gyakori szénhidrátbevitel egyrészt az inzulin elválasztást biztosítja, másrészt, inzulin-elválasztást serkentő oralis antidiabeticumot szedőkön kivédi a gyógyszer adására bekövetkező inzulinválasz esetleges vércukor esést eredményező hatását. Általában javasolható, hogy a cukorbeteg cukrot, cukorral készült ételt, italt ne fogyasszon, s ez különösen érvényes a vércukrot igen gyorsan emelő cukortartalmú (üdítő) italokra. Nád-, illetve répacukrot tartalmazó ételek/italok fogyasztása vércukoresés során jöhet elsősorban szóba. A cukorbetegeknek elsősorban nem „diétás" élelmiszereket kell fogyasztaniuk, hanem étrendjüket a mindenki számára ajánlott élelmiszerekből kell összeállítaniuk Az édesítőszerek két nagy csoportra oszthatók: mesterséges édesítőszerekre és cukorhelyettesítő anyagokra.

Mesterséges édesítőszerek (szacharin, ciklamát, aceszulfám-K, aszpartam) és a velük készült energiamentes italok fogyasztása megengedett. A cukorhelyettesítő anyagok (fruktóz, illetve cukoralkoholok: szorbit, ritkábban xylit) és a velük készült sütő-és édesipari termékek fogyasztása lehetőleg kerülendő. Ha fogyasztásukra mégis sor kerül, a napi szénhidrátmennyiségbe beszámítandó. Fruktózból a napi mennyiség ne haladja meg a 25 grammot. Szorbit >30 gramm/nap adagban hasmenést okoz.

 

 

 

Élvezeti szerek fogyasztása:


Kávé, tea: 1-3 eszpresszó kávé, illetve 2-4 csésze tea naponta fogyasztható, a coffein, thein nem emeli a vércukor szintjét.

Alkoholos italok: fogyasztásukkal kapcsolatban két szempont, alkohol- és cukortartalmuk igényel mérlegelést. Az alkoholtartalom tekintetében cukorbetegekre és egészséges anyagcseréjűekre azonos irányelvek érvényesek: Nők számára naponta legfeljebb 1, férfiak részére 2 egység fogyasztása jöhet szóba. (Egy egység = 1-1,5 dl bor; 3 dl sör; 2-3 cent töményital, azaz ~ 15 gramm tiszta alkohol.). Cukorbeteg alkohol fogyasztása csak étkezéshez kapcsoltan jöhet szóba. A mérsékelt alkoholfogyasztás (napi 1-2 dl száraz -vörös- bor) a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében kockázatcsökkentő tulajdonságú.

 

 

Fizikai aktivitás

A teherbíró képességhez és az edzettségi állapothoz igazodó fizikai tevékenység az „életmódkezelés" része kell, hogy legyen. A fizikai tevékenység mértékét, intenzitását, időtartamát, formáját és gyakoriságát egyénre szabottan kell meghatározni. A mozgásprogram megkezdése előtt teljes körű kivizsgálás végzése javasolt. Általánosságban javasolható a fokozatosan növelt, kezdetben legalább heti háromszori, közepes intenzitású, alkalmanként 15-20 percig -vagy kiizzadásig- tartó tevékenység, ami fokozatosan heti 5-7 alkalommal folytatott 25-40 perces mozgásprogrammá fejleszthető. Helyes, ha e mozgásprogram 70-80%-ban dinamikus és 20-30%-ban statikus, erőkifejtés mellett megvalósuló gyakorlatokból áll. A mozgásprogram alatti/utáni anyagcsere monitorozást igényel, az antidiabetikus gyógyszeres kezelés és/vagy inzulin adagjának a mozgáshoz igazodó meghatározása, vércukoresés elkerülése érdekében. (vagyis minden edzés előtt és után vércukrot kell nézni ujjbegyből). A terhelés alatti pulzus 100-120/min között mozog. 40 év feletti férfiaknál, 45 év feletti nőknél intenzív mozgásprogram megkezdése előtt terheléses EKG végzése javasolt, hogy a program egyénre szabott, hatékony és biztonságos lehessen. A fizikai aktivitás fokozása minden fajta diabetesben egyaránt hasznos.

 

Diabetes szövődmények:


Hypoglykaemia (hirtelen vércukor esés)

Hypoglykaemiáról akkor beszélünk, ha a vér cukortartalma 3 mmol/l alá csökken.

Ezt a körülményt általában jellegzetes klinikai tünetek kísérik. A hypoglykaemia súlyossága szerint megkülönböztetünk enyhébb, ill. súlyosabb állapotot. Az enyhébb állapotot hypoglykaemiás epizódnak szokás nevezni, utalva arra, hogy ebben az esetben a vércukoresést kísérő enyhébb tüneteket a beteg maga megérzi, s szénhidrátbevitellel az állapotot korrigálni képes. A cukorbetegség kórlefolyása során a beteg megtanulja a beharangozó tünetek felismerését, s tünetek észlelésekor: remegés, rossz közérzet, ingerlékenység, hideg verejték, szédülés-ájulás érzet. Ekkor kb. 10-20 g gyorsan felszívódó szénhidrátot (gyümölcs, tej, cukrozott üdítőital, tea) fogyaszt.

A súlyos hypoglykaemia kezelése külső segítséget igényel, ilyenkor joggal beszélhetünk hypoglykaemiás comáról. Hypoglykaemiás coma (eszméletvesztés) következtében - általában késői felismerés esetén - maradandó idegrendszeri probléma is kialakulhat, ill. a beteg halála is bekövetkezhet. Súlyos hypoglykaemia észlelésekor a sürgősségi ellátás kapcsán 30-40 ml 40 %-os glukózt kell intravénásan, lassan adni. A beteg eszméletre téréséhez bizonyos idő szükséges. A vércukorértékekről folyamatosan tájékozódhatunk. Inzulinnal kezelt cukorbeteg súlyos hypoglykaemiájának rendeződése után diabetológiai ellenőrzés, szükség esetén a korábbi terápia módosítása szükséges, a beteg kórházba utalandó, mert az ilyen körülmények között kialakult hypoglykaemia 48-72 órán belül ismételten jelentkezhet, s ennek megelőzése érdekében tartós, 5-%-os glukózinfúzióra és rendszeres vércukor-ellenőrzésre van szükség.

 

Diabeteszes ketoacidosis

Diabetesben inzulinhiány következtében diabeteszes ketoacidosis alakulhat ki. A diabeteszes ketoacidosis tünetei: polyuria (bő vizelet ürítés), polydipsia (erős szomjúság érzet), exsiccosis (kiszáradás) jelei, a szem belnyomásának csökkenése, acetonszagú lehelet, hányás, Kussmaul-légzés) Kezeletlen esetben tudatzavar, eszméletlenség következik be, kis arányban fatális kimenetellel is számolni lehet. A diabeteszes ketoacidosisban szenvedő beteg minden esetben kórházba utalandó. A sürgősségi ellátás a perifériás véna biztosítását és izotóniás sóoldat infúziójának megkezdését

jelenti. Kórházi körülmények között - lehetőség szerint a beteg intenzív monitorozását biztosító osztályon - a kezelés alapját az elektorit- és vízháztartás rendezése, az inzulin pótlása, ill. szükség esetén a sav-bázis viszonyok korrekciója képezi. Kezeletlen esetben Hyperglikaemiás coma áll be.

 

Retinopathia diabetica (diabetszes látásromlás)

 

A retinopathia diabetica a diabetes mellitus idül szövődménye, amely látásromlással, szerencsétlen esetben pedig teljes látásvesztéssel fenyegeti az érintett beteget. A szövődmény megelőzésének lehetősége elsősorban a cukorbetegeket gondozó orvosoknak (diabetológusnak, belgyógyásznak, háziorvosnak) a kezében van, a már kialakult szövődmény kezelésében a szemész szakorvosok és a diabetológusok együttműködése szükséges. A retinopathia diabetica kialakulásában a diabetes-tartamnak és az anyagcsere-helyzetnek van döntő jelentősége.

Gyakorisága az 1-es típusú diabetesben nagyobb, mint a 2-es típusú cukorbetegekben.

A cukorbetegség kezdeti diagnózisakor sokszor retinopathia nem észlelhető az 1-es típusú betegekben, de 3-5 év után várhatóak a szembetegség első jelei. Ezzel ellentétben a 2-es típusú diabetesben szenvedőknél a cukorbetegség kórisméjének megállapításakor már jelen lehet a retinopathia enyhébb, vagy súlyosabb formája, aminek magyarázatát e diabetes-típus jól ismert, lappangó fejlődése adja. Évenkénti legalább egy alkalommal történő szemészeti konzíliárusi vizsgálat indokolt minden cukorbeteg esetében. A diabetes már kialakult szemészeti szövődményei esetén az ellenőrzés gyakoriságát a szemész szakorvos állapítja meg. A retinopathia diabetica kórlefolyásában négy stádium különíthető el (praeretinopathia, nonproliferatív vagy háttér-retinopathia, praeproliferatív retinopathia, proliferatív retinopathia). Az egyik stádiumból a következő stádiumba való átmenet folyamatos. Jellemző, hogy látási panasz a kórfejlődés kezdetén szinte nincs, míg a kórlefolyás végén gyakorlatilag teljes látásvesztés alakulhat ki. (!)

 

Nephropathia diabetica (diabeteszes vesebetegség)

A nephropathia diabetica vagyis a veséket érintő kórkép során fokozatosan növekvő albuminuria (fehérje vizelés), az emelkedő vérnyomás és a csökkenő glomeruláris filtrációs ráta a jellemző.

Nephropathia diabetica kialakulására mind 1-es típusú, mind 2-es típusú diabetesben szenvedők esetén számítani kell. A szövődmény előfordulási gyakorisága függ a cukorbetegség típusától és kezelés sikerességétől. A nephropathia diabetica kialakulásában több tényező szerepet kap úgy mint a genetikai tényezők és a dohányzás. A nephropathia diabetica évekre-évtizedekre elhúzódó kórlefolyással, kezelés nélkül, vagy elégtelen kezelés mellett végstádiumú veseelégtelenség kialakulásába torkollik.

A diabetes vesebetegség cardiovascularis (szív-érrendszeri) megbetegedések fokozott kockázatával jár együtt.

 

http://www.magyarvagyok.com/kultura/konyha/gyogynovenyek/egeszseg-abc/4553-Laborlelet-ertelmezese-Vesefunkcio.html

            

 

Érrendszert érintntő szövődmények:

Cukorbetegségben a cardiovascularis (szív-érrendszeri) megbetegedések kialakulásának kockázata fokozott. A cardiovascularis kockázat megítélésekor a kórelőzményben dokumentált diabetes mellitus súlya egyenértékű három más kockázati tényező jelenlétével. Kiemelt jelentőségűek a coronariák (szív koszorúér) érintettségén alapuló megbetegedések, a cerebrovascularis (agy-ér) szövődmények és az alsó végtagi artériás keringési zavar következményei. Jelentősen megnő tehát a szívinfarktus és az agyvérzés esélye a hosszú ideje fennálló és nem megfelelően rendben tartott cukorbetegségben. Gyakran az ereket érintő cukorbetegség miatt magas vérnyomás alakul ki, ami tovább ronthatja a beteg állapotát. Emellett alsó végtagi keringési zavarok is kialakulhatnak, extrém súlyos esetben már a gyógyszeres vagy inzulin terápia mellett sem segíthet más csak a csonkolásos műtét.

 

                     

Ezért nagyon fontos a diéta és életmód változás betartása a folyamatos orvosi ellenőrzés, hogy a fenti súlyos szövődmények ne alakuljanak ki.

 

(Pécsi Orvostudományi Egyetem)


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2012. november 26.
Nézettség: 2,458 Kategória: Gyógynövények » Egészség ABC
Következő cikk: Laborlelet értelmezése - Vérkép


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: