Muzsikálnak este óta
Messze, messze, idegenben,
Mesebeli tündérkertben
Egy párisi fogadóba':
- Fogadóba'!
Mennyi érzés, mennyi bánat,
Szíve van tán a nótának,
Oly szomorún sirdogálja;
Miben áll a mulatsága
Kondoroson a bojtárnak,
A bojtárnak.
A teremnek minden lángja,
Mintha pásztortűzzé válna...
- Csak itt lent a cifra lányok,
Fényes urak, asszonyságok
Nem figyelnek a nótára,
A nótára!
Nevetgélnek, beszélgetnek,
De ők arról nem tehetnek.
... Tudja a jó Mindenható,
Mi is azon sírni való:
Hogy a ménes ott delelget,
Valahol egy csárda mellett,
- Csárda mellett!
