Lelőhely:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Eperjeske. A tarsolyok a 2-3 sírban voltak.
Meglelése:
Homokhordás során bukkantak rá, majd a helyszínre siető földbirtokosok tárták fel 1920 tavaszán a sírokat. 1925-ben további lovassír látott napvilágot. A 9 sír között bizonyosan nincs női és gyermek sír.
Anyaga:
Ezüst, aranyozott.
Mérete:
Töredékes, a felső harmada hiányzik, magassága 100 mm.
Műhelymunka:
A levelek szegélyét és tövét ívelt, poncolással kialakított vonalkázott mezők ékesítik. Felületükön pontvonalas minta látható. Az aranyozott hátteret nem kalapálták vissza.
Képi világ:
A díszítés háromlevelű palmettacsokrokból áll. A szegélyt nagyméretű, félgömbfejű szegecsek díszítik, melyek az elenyészett hátsó lemezt rögzítették. Díszítése párhuzamba vonható a szolyvai tarsolylemezzel.
Használat:
Feltehetően a fejedelmi kíséret egyik rangos vezetője viselhette.
Nyers Csaba: Bevezetés a gabonakonyhába
|
Az 1913-ban készült Szabolcs vármegye térképrészletén megtalálható a tarsoly lelőhelye.
|
Forrás: www.tarsolyosok.hu
