Lelőhely:
Meglelésének valódi helye és körülménye nem ismeretes. Az újbóli előkerülésére, a Hajdú-Bihar megyei Báránd község egy magántulajdonú területén került sor.
Meglelése:
Egy régi épület bontásakor bukkantak rá, feltehetőleg 1998 környékén. E meglehetősen ritka leletet a ház örökösei, padlásuk egyik gerendájának zugában elrejtve, sárba tapasztva találták egy fél pár kengyel társaságában. Az állítólagos szépapának mindenesetre alapos oka lehetett e páratlan kincs titokban tartására.
Anyaga:
Az előlap aranyozott ezüst.
Műhelymunka:
Poncolt és vésett palmetta mintákat alkalmaztak. A vonalakat vésővel és a poncolóvas sűrű beütögetésével alakították ki. A levelek egyik, vagy mindkét szélét egyenletesen vonalkázott sávval zárták le, hasonlóan kialakított vonalkázott íves sávok törik meg a burjánzó indaszár felületét is. A visszakanyarodó levélcsúcsokat és az erezet vonalait kerek beütött ponttal fejezik be. Az előlapot a hátlaphoz 15 szegeccsel rögzítették. A domború mintát a művész a háttér dús aranyozásával és visszakalapálásával hangsúlyozta ki.
Képi világ:
E tarsolylemez mintái meglehetősen emlékeztetnek a Karoson és Rakamazon talált darabok ábrázolásaira. Az alulról felfelé törekvő hármaslevelű palmettaindák középen összefonódnak és tekervényeik körbeölelik a középről induló főmotívum leveles magját. Ebben a középső tengelyben található a bimbós, húsos levelekkel ékesített életfa, melynek kiszélesedő teteje koronaszerűen zárja le a kompozíciót. A keretet alkotó ezüstszalag díszítetlen.
Forrás: www.tarsolyosok.hu
