A magyar népi kalendáriumban Szent Iván hava, de egyes vidékeken emlegették nyárelő havaként is.

Júnis 8. Medárd napja

Országszerte általánosan ismert időjárásjósló nap. Medárd az utolsó fagyosszent. Napjához Európa szerte időjárási megfigyelések, regulák fűződnek. Ha tiszta az idő Medárdkor, akkor kellemes, szép, jó nyárra lehet számítani. A népi rigmus így szól:

„Medárd napján, ha esik, 40 napig mindig esik."

A bukovinai magyarok szerint e napon kezdődött az özönvíz, és akkor is negyven napig esett. Jászdózsán úgy tartják, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.Topolyán úgy vélik, ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú. Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés. Egyes csallóközi falvakban Medárdkor vetették a lent, hogy ne legyen gazos és szépen fejlődjön. Az ipolybalogiak szerint Medárdkor van a szénakaszálás ideje.

Június 10. Retkes Margit napja

Vetőnap. A retket, káposztát és a lent vetették ezen a napon. A gazdálkodók szerint, ha a kukoricaszál ilyenkor eléri a szekér tengelyét, akkor azon lesz termés.A Retkes melléknevet Margit a Muravidéken kapta. A gazdasszonyok ugyanis azt tanácsolják, ha esik az eső Margitkor, legjobb lesz retket vetni, vagy a káposztát és a lent . A gazdálkodók szerint, ha a kukoricaszál ilyenkor eléri a szekér tengelyét, akkor azon lesz termés. Margit napját a legyekkel is kapcsolatba hozták. Nem nyitották ki egész nap az ablakot, nehogy sok légy legyen az éven. Monostoron úgy tartották, hogy „Margit asszony" minden konyhába beereszt egy kötővel a legyekből.

Junius 13. Páduai Szent Antal vagy Remete Szent Antal napja

Páduai Szent Antal ünnepét a ferences rendi szerzetesek terjesztették hazánkban. Kezében fehér liliomszállal szokták ábrázolni, ami a tisztaság jele. A templomokban gyakran látni szobrát adománygyűjtő perselyekkel. A néphagyományban sok, az állatokkal kapcsolatos szokás kapcsolódik ehhez a naphoz. A baranyai falvakban nem fogták be a jószágot. Gyergyócsomafalva székelyei láncon hajtották át a jószágot, miközben a gazda mondta: 

„legyetek erősek mint a vas, tartsatok össze, mint a lánc, s Páduai Szent Antal őrizzen meg a vadállatoktól!”

Szent Antal napja Zentán férjjósló nap. Az egész nap kenyéren és vízen böjtölő lány éjfélkor átlépi az ágyat, gyertyát gyújt, tükröt tesz maga mellé és mondja:

„Szent Antal kérlek

 Mutasd meg nékem

 A jövendőbelimet”

 Szent Antal napját különösen az asszonyok számára tartották dologtiltó napnak, nem volt szabad lisztbe nyúlni, mert kelések nőnek a kézen. Így tartották ezt Szeged környékén, Zentán, Topolyán, Csantavéren is.Tápió mentén úgy vélik, hogy nagy esők jönnek, „Szent Antal elviszi a szénát!”

Június 14. Éliás napja

Már hajnalban lehet következtetni a beálló időváltozásra. Mondják, hogy Éliás olyan buta, azt sem tudja, mikor van a neve napja. De amikor rájön, akkor úgy örül, hogy összehajtja az eget a földdel, akkora lármát csap. Éliás zajos, viharos öröme ellen a régi topolyai öregek szentelt gyertya gyújtásával védekeztek. 

Június 15. Vid - Vitus napja

Vitus a vitustánc, nyavalyatörés, őrjöngés, hisztéria, kígyócsípés, kutyaharapás esetében segít. Mindenütt azt tartják, hogy most fordul meg az időjárás.

Június 18. Úrnapja

Székelykevén e napon koszorút fonnak virágokból, elviszik a templomba, és megszenteltetik.

Június 24. Szent Iván - Búzavágó Szent János napja

Virágos vagy Keresztelő Szent János születésének napja, de szegedi kirajzású falvakban e napot Búzavágó Szent János napjának szokták emlegetni. A nyári napfordulat napja ez, amelyet ősidőktől fogva Európa szerte lángoló tűz gyújtásával ünnepeltek. A tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tűz tisztító ereje átjárja az illetőt. Ez a szent Iván vigíliáján, estéjén Európa szerte gyakorolt kultikus, játékos célú tűzgyújtás és a tűz átugrása a tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő, szerelemvarázsló erejében hittek. Ám leginkább a "párosítók", a közös átugrás, az összeéneklés színhelye volt az Iván-napi tűz. A házasságjóslás, -varázslás ugyancsak a szentiváni szokás egyik eleme. Mihálygergén (Nógrád m.) a búzavirágból font koszorút, mellyel a tüzet átugrották, a legközelebb álló fűzfára sorba felhajigálták, és úgy tartották, akié fennakad, az még azon az őszön férjhez fog menni.A tűzgyújtás alkalmával a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító erőt tulajdonítottak. Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít. Előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Hajnalban az öregasszonyok meztelenül járták körül a földjüket, és harmatot szedtek.A népi jövendölés szerint,

"ha a kakukk Szent Iván napja előtt megszólal, úgy olcsó lesz a gabona, ha utána, úgy drága".

Egyes vidékeken azt tartották,

"ha Szent Iván napján eső esik, úgy mind mogyoró, mind pedig dió kevés lészen, így tehát dió helyett sültalmát ehetünk.”

Egy megkésett európai monszun megfigyelés szerint:

"ha Szent Iván napján esik, úgy még 40 napig esni fog"!

Szent Iván a korán elhunyt gyermekek védőszentje.A gyermeküket korán elvesztet fiatalasszonyok, a tüzet körülülő gyermekeknek gyümölcsöt osztogattak, míg ők maguk nem ehettek belőle.

Június 29.Péter-Pál napja

A magyar nyelvterületen általában úgy tartották, hogy a búza töve ezen a napon megszakad, kezdődhet az aratás. Sárkeresztesen kalendáriumi rigmussal biztatták egymást:

„ Elmúlott már Ézsaiás

 Vágd a búzát pőre gatyás”

A gazdák ilyenkor kimentek a határba, megnézték a búzát, egy - két kaszasuhintást végeztek. Ez a nap ugyanis tilos nap, dologtiltó.Szent Pétert a halászok patrónusaként tisztelték, s az egykori halászcéhek ilyenkor rendezték a gyűlésüket. Ekkor volt a legény- és mesteravatás. Dunaszekcsőn Péter-Pál előestéjén a halászok rúdra kötött ponttyal járták végig a falut és köszöntötték vásárlóikat, akik kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Másnap a halászok rendeztek vendégséget halpaprikással, túrós csuszával.