A Parasztbiblia az egyik legnagyszerűbb gyűjtemény, amely híven tükrözi az egyszerű embereknek a világról és a Bibliáról való felfogásukat.
Nagyon egyéni rálátásuk van a Nagy könyvről, ízesen fűszerezve külömböző kifejezésekkel és nagyon sok humorral, de annál több tisztelettel.
A bibliai történetek beépültek személyes életükbe, magukévá téve a keresztény mitológiát nagyon egyeni módon. Nem egyszer eltérve a Bibila tanításaitól, eredeti módon mesélték el a történeteket. Véleményem szerint az egyszerű ember viszonya a Nagy Könyvhöz meghatóan naív és tiszteletteljes, ugyanakkor szabadjára engedi fantáziáját.
Ádám és Éva teremtése
Az Isten kiszólt az égből az angyaloknak,az egyiknek,hogy menjen le a tenger fenekire,hozzon fel homokot.Amikor az angyal a homokot felhozta,kiszaladt a keze közül.Másodszor újból leküldte,nem sikerült neki most sem,újból kifolyt a keze közül.És harmadszor azt mondta:
-Szorítsd a kezedet és hozd fel a homokot!
És felhozdta gyorsan az angyal.
Azt mondta:
-Tedd le a fődre.
És akkor azt mondta:
-Dicsőség az atyának és a fiúnak és szentlélek istennek neviben ,ámen,Legyen Ádáma neved.És most kelj fel és menj bé a Paradicsomkertbe,és imádkozz és éljél és legyél.
Akkor Ádám elgondolkodott a Paradicsomkertbe,hogyő mit csináljon egyedül?Unta magát.És akkor felnézett az égre:
.Istenem,rendűj nekem valakit.
És akkor elaludt.Akkor az Isten azt mondta:
-A Szűz Máriát odarendelném,de nem lehet,mert igen szép.
És akkor teremtette Évát.Mikor Éva meglett,Ádám megijedt és felkőtt,és akkor ketten örvendeztek tovább,és mentek a Paradicsomkertbe
A párját ritkító könyv (ismereteim szerint sehol máshol nem jelent meg parasztbiblia) bibliai történeteket és bibliai forrású témák népi elbeszéléseit tartalmazza, tehát a bibliai történeteknek a népi hagyományban való továbbélését, átalakulását tükrözi.
A szerzőpáros több mint tizenöt éven át gyűjtötte össze parasztemberektől az anyag zömét, mégpedig a magyar nyelvterület sok pontjáról, Burgenlandtól Erdélyig.
Az ördögnek nincs lelke
Mikor az Isten mögteremtötte az embört,az ördög azt mondta,hogy ű is mögteremti,úgy ,mint az Isten.Azt mondta neki az Úristen:
-Tremtsd möh hát!
Azt mondja:
-Mögteremtöm!
El is kezdte,mögfurmázta,ki is egyenlítötte.Mikor möglátta az Úristen,hogy embörforma mán,azt mondja az ördögnek:
-Hát állídd mög!
Azt mondja az ördög:
-Nem bírom!Ládd,hogy megformáztam!
-Hiszöm,hogy van tehetségöd a furmát mötönni,de adjál bele leköt!
Azt mondja az ördög:
-Hunnét?
-Ha teremteni akarsz,lelket is adjál bele!
-Azt mán segítségöd nélkül nem töhetöm!
Azt mondja az Úristen:
-Lelköt az ördögnek nem adok,érd mög avval,akit magadnak furmáltál!
Oszt abbahagyta:így nem szabad (az ördög) a lélökkel.
A parasztbiblia hiteles képet ad népünk sok száz éves bibliaélményéről és szellemi örökségében foglalt helyéről. Az évszázadok során egymás mellé rendeződött szövegek szüntelenül változtak, csiszolódtak, mégsem képviselnek egységes műfajt. A történetek között vannak mítoszok, mondák, legendamesék, példázatok, trufák, imák, ráolvasók, sőt még egyetlen műfajba sem illeszthető szövegek is. E különböző műfajú szövegek láncszerűen kapcsolódnak egymásba.Keretüket a Szent Biblia adja, a Genezistől János jelenéséig.
A részög embör lelke
Mikor az Isten a világot teremtette,az ördög az Istentül a részeg embör lelkit kérte.Azt mondta,hogy amöllik embör eccör mögrégszik,annak a lelke lögyön az övé.Az Isten látta,hogy a részeg embör a halálos ágyán mögtér,nem egyezött bele,hanem azt mondta,hogy ha egy kötél homokot fölhoz a tenger fenekirül,akkor odaadja neki a részög embör lelkit.Az ördög le is mönt a tengör fenekire,de nem bírt homokot fölhozni:így osztán nem is kapta mög a részög embör lelkit.
Elkezdték a gyomrukat meg a hasukat bevarrni
Itt a mende-monda úgy tudja,hogy régen,amikor még az emberek a szükségüket úgy végezték,hogy kifordították a gyomrukat ,oszt kimosták a patakba,s mikor a szükségüket elvégezték,visszarakták,de ez nekik nagyon fáradságos és kellemetlen volt,hát hozzáfordultak a Jóistenhez,hogy segítsen rajtuk.Adott Ádámnak is hat krajcárt,Évának is.Rájuk parancsolt,hogy menjenek el egy szatócsüzletbe,vegyenek spárgát,varrják be a gyomrukat meg a hasukat,majd ő gondoskodik róla ,hogy hogy végezzék ezentúl a szükgégüket.
El is mentek ,de közbe,ahogy mentek,egy korcsma mellett vezetett el az útjuk.Éva azt mondta Ádámnak:
-Gyere igyunk meg háromé egy kis pálinkát,nem tudja meg azt az Isten,hogy háromé vettünk-e spárgát,vagy haté!
De Ádám nem ment be.Éva bement,háromé megivott egy kis pálinkát.
Elmentek egy szatócsüzletbe,Éva háromé vett spárgát,Ádám pedig haté.
Ádám tökéletesen be is varrta,még egy hosszú ki is csüngött.Görcsöt vetett a végire,ami még ma is megvan.Évát még be sem érte,megmaradt rajta a hasadás.
Ezé van az ember és az asszony között különbség,mer Éva csak háromé vett spárgát,Ádám meg haté.
És még ma is megvan a hasadás is ,meg a kicsüngő dísz,meg a göcs is rajta.
