A Hegyestű a Káli - medence keleti szélén található.
A vulkánkitörés a felsõ - pannonban mintegy 3,5 - 4 millió évvel ezelõtt, sekély beltengerben történt. A robbanás során nagy tömegû szórt anyag - piroklasztikum - került a felszínre. Ez lerakódva gyûrût, tufasáncot alkotott. A tufagyûrût láva töltötte ki. A tufasánc ill. az egykori lávató feküje felsõ - pannoniai homok, agyag volt. A krátercsatorna közvetlen közelében középsõ-triász Iszkahegyi mészkõ található. A tufasánc és benne a megszilárdult láva szinte azonnal pusztulni kezdett, majd a pleisztocénban és a holocénben a hátráló erózió következtében szinte teljesen lecsonkolódott. A bazalttörmeléket és a fekvõt alkotó felsõ pannóniai homokot idõszakos vízfolyások szállították el. Az erózió következtében az egykori bazalttömegnek csak a töredéke maradt meg.
A Hegyestûn két kitörés történt: a felsõ bányaudvar északi részén látható az idõsebb bazalt. Ez oszlopos megjelenésû limonitól a repedések mentén rozsdabarnára színezett, friss törési felülete barnásszürke, kalapácsütésre 1 - 2 cm-es gömbded darabokra szétesõ. A fiatalabb bazalt, mely a régi bazaltot áttörte feketésszürke, grafitszürke, törési felülete üde, szemcsés felületû, szilánkosan törõ, oszlopos megjelenésû. Az oszlopok 5-6-7 oldalúak. Az eltérõ korú bazaltok egyenetlen felület mentén érintkeznek. A fiatal bazaltban zárványként az idõsebb bazalt kisebb-nagyobb tömegei láthatók. A középsõ bányaudvarban látható a krátercsatorna és a nyugati bányafalban az egykori bazaltpajzs maradványa. A bazaltpajzs maradványának alsó 2-3 métere lávaagglomerátum, amelyben párnalávára emlékeztetõ 20-40 cm átmérõjû gömbded bazalttestek láthatók. E bazalttestek a lávaagglomerátum vízszint alatti kitörés bizonyítékai.
A lávaagglomerátum és a gömbded bazalt hólyagos, mállott, kézzel könnyen morzsolható. A lávaagglomerátumból pados elválású bazalt fejlõdott ki, melynek vastagsága alig 1méter. Ez oszlopos bazaltba megy át. A fiatalabb bazalt feltárása mintegy 30 m magas, oszlopos, az oszlopok hajladozóak. A fiatal bazalt törési felülete érdes, szilánkosan törõ, jól hasítható. A már említett idõsebb bazalt zárványokon kívül még kevés, a permi fekübõl felragadott, kissé megolvasztott homokkõ zárvány és ritkán 1-3 mm hosszú, a köpenybõl származtatható palackzöld olivin található. Az alsó bányaudvaron folyt a felsõ és középsõ szinten termelt bazalt törése. Itt álltak az üzemépületek. Ezek egyike ma múzeum.
A parkoló területén látható az Iszkahegyi Mészkõ Formációba tartozó bitumenes lemezes mészkõ feltárása.
