Van-e erre magyarázat?
„Volt egy lápos, mocsaras őrfalu a délvidéki Bácska megyében. Ez a kis falu a Tamana nevet viselte ősidők óta. Ez a falu ma már Palánka község délkeleti részét képezi. Az 1980-as évek végén egy ifjúkorában Amerikába kivándorolt magyar ember visszatért az Óhazába látogatóba, és akkor már mint egyetemi művésztanár, művészettörténész és „Tamana-kutató” utazott le Bácskába, hogy felkutassa az ősi falut.
Azt igyekezett felfedni az Amerikából hazatért professzor, Dr. Paposi-Jobb Andor, miként lehetséges az, hogy a „Tamana” név, mint földrajzi név, családnév, törzsnév ugyanúgy, többszörösen megtalálható a világ öt földrészén!? Ugyanakkor ott, ahol a Tamana-nevek és névszerkezetek, mint pl. víz, folyó, forrás, falu, hegy, barlang, denevérnév, fa, korall, vírus(!), igazgyöngy, személy, család vagy törzsnévként és segítő szellem vagy csillagkép neveként jelennek meg, ott az ősi díszítőművészeti, építészeti, zenei formák is szinte teljesen azonosak!
Dr. Paposi-Jobb Andor, aki hatodik gyermekének szintén a Tamana nevet adta, a hetvenes évek végén ismerkedett meg Dr. Vámos-Tóth Bátor kutatóval, aki akkor még Honoluluban, a Hawaii-szigeteken élt és fektette le a tamana-tudomány alapköveit. A szintén magyar származású kutató - professzori kiküldetése alkalmával - a hatvanas években Nyugat-Afrikában arra figyelt fel, hogy a széles világban előforduló bizonyos ősi földrajzi nevek és kultúrák egyenes kapcsolatban vannak egymással - ideértve a díszítőművészeti, építészeti, zenei alapformákat is. Legkülönösebb viszont az, hogy a Kárpát-medencei magyar kultúrhagyományok tudományos alapkulcsai ezeknek a tényeknek!
Számos földrajzi név, családnév, törzsi név többszörösen ismétlődik kárpát-azonos formában a világ különböző tájain. A Tamana név már a kutatások elején kitűnt gyakoriságával, elterjedésével, így lett a tudomány névadója.
A Bácska megyei kis őrfalu névazonosait már 36 ország térképén, és számos történelmi leírásban lelte meg Dr. Vámos-Tóth tanár úr és kutatótársai. A 36. Tamanát 2003 elején fedezte fel Egyiptom történeti térképén. Mint terület neve létezett a „Kush-Tamna” 3500 évvel ezelőtt, és ma a Nasszer-tó mélyén nyugszik.
Dr. Paposi-Jobb tanár úr évtizedek óta tart előadásokat és épít kapcsolatokat számos országban a tamana-tudomány népszerűsítésére.
A Kárpát-medence őstörténeti jelentőséggel bír az egyetemes tamana-kutatásban. Immár 7500 kárpát-azonos nevet sorakoztatott fel 184 országban az egyre gyarapodó tamana-kutatócsoport. A magyar nyelv tudása és a Kárpát-medencében lévő földrajzi nevek ismerete alapvető fontosságú követelmény.
Csodálatos ez a tamana-világkapcsolat, amely egyre erősebben kérdésessé teszi a szokásos történelemismeretet és szemléletet a világ iskoláiban és tankönyveiben. A tamana-tudomány nemcsak magyar tulajdon vagy magyar ügy, a tamana-tudomány egyetemes ügye az emberiségnek és társtudománya valamennyi tudománynak!”
Dr. Vámos-Tóth Bátor a Tamana-kutatásról szóló rövid tanulmányában így ír:
„A Tamana-kutatás - sokunk számára - több dolgot is bizonyít:
- Az értelmes - alkotó ember történelmének a kezdete: száz évezredre, vagy még régebbi időkbe is visszanyúlik, ellentétben azzal, ahogy jelenleg mindenfelé tanítják-hirdetik.
- Valamikor léteznie kellett egy, az egész Földet átfogó, magas szintű, egyetemes műveltségnek, mely a közbeeső természeti csapásokat túlélve, azonos nyelvet, mintarendszert, egyező párhuzamos eljárást alkalmazott a nevek, díszjelek, építészet, dallamok tekintetében.
A Tamana nevek szerkezet-felépítési adatai, visszavisznek bennünket az idő körvégtelenjéből érkező örök emberi értelem, azaz a homo-semper alkotta magas szintű műveltségek múltjába, melyek távolbamenően megelőzték az eddig legősibbnek vélt kőrösi, szuszai, indus-völgyi, mezopotámiai, egyiptomi, kínai és közép-amerikai műveltségeket. Az öt földrész 190 országából és tájáról egybegyűjtött 7600 háromtól-hat magánhangzóig terjedő névképletek mindegyike egyezik a Kárpát-medencei földrajzi nevekkel, és 60%-ban az ott lévő magyar családi nevekkel is, ami egyedülálló az egész világon. És még egy érdekesség: minél messzebb megyünk vissza az időben, annál több magyar-azonos névszerkezetet lehet találni.
A Tamana-kutatás üzenete, az Emberi Értelem időtlenségét és egy réges-régi, egyetemes kultúra fennmaradt Ősi Nagyságát hirdeti, amelynek nem tudjuk nevét, nem tudjuk hogyan nevezték a régmúlt időkben. Azt tudjuk, hogy ennek az Ősi műveltségnek az öt földrész 190 országában-táján fennmaradt 7600 névszerkezete mind ott van a Kárpát-medencei földrajzi nevekben és 60%-ban a magyar családnevekben is”
