Hungarikumok

 

Bácskai hosszúcsőrű keringő


Bácskai hosszúcsőrű keringő

Származási hely:A Duna-Tisza közének déli területe: a Bácska, melyről a nevét is kapta.

A küllem főbb jellemzői: arányos testű, kisséemelt melltartású, kifejezetten "húzott" fejű, hosszú csőrű. Közepes testnagyságú keringőfajta, a tarkótájnál induló, két oldalt tollforgóban végződő, a fejhez simuló fésűvel.

Fej: Hosszan húzott, a csőrhegytől a tarkótájig lapos, töretlen ívet képez, melynek legmagasab pontja a szemek fölött van. Felülnézetben a csőrtő és a szemek közöztti rész telt, horprdtságot nem mutathat. Rövidtollú, mélyen tűzött, a fej hátuljához símuló fésüje a fülek mögött tollforgóban (rozetta) végződik.

Szem, szemgyűrű: Az írisz a tollazat színétől illetve rajzától függetlenül, mindíg gyöngyszín, a pupilla feltűnően nagy. A szemgyűrűrk keskenyek, a sotét színűek esetében szürkéskékek, a világos színűeké sápadt, esetleg sárgás árnyalattal.

CSőr: Hosszú vékony, jól zárt, a homlok ívének folytatásaként enyhén lefele mutató, világos szarujú. Az egyszínűek sötét színváltozatainak és ugyan ezek csapos változatainak csőrszaruján (a felső káva helyén) mutatkozó sötét jelzettség megengededett. Az ezekkel azonos színű rajzosak csőrhegyének sötét pigmentáltsága sem kifogásolható, de acél a teljesen világos csőr elérése. A csőrdudorok sima felületűek, enyhén hosszúkásak.

A nyak: Közepes hosszúságú, függőleges tartású, a fej felé erősen elvékonyodó. A toroktáj lapos ívben fordul a nyak elülső élébe.

Mell: Enyhén előre domborodó, tartása mérsékelten emelt.

Hát: Keskeny, afarok irányába enyhén lejtő.

Szárnyak: Hosszúak, a test oldalaihoz lazán simulók, a szárnybúbok szabadon állók. Az evezők vége a farkon fekszik, de az ellenkező oldaliak hegyei nem kereszteződnek.

Farok: Keskeny, közepes hosszúságú, a kormánytollak szorosan zártak, számuk 12. Iránya a hát lejtését törés nélkül követi, vége a talajt nem érinti.

Lábak: Közepes hosszúságuak, a csűd és az ujjak tollatlanok, a karmok színe a csőr színével egyező.

Szín és rajzváltozatok: A tollazat tömött, síma, feszesen zárt. Elfogadottak egyszínűekkénz fehérben, feketében, barnában, vörösben, sárgában, feketeszalagos kékben, kék-barna-vörös- és sárga fakóban, ezüsten indigóban, szarkarajzúak: feketetében, barnában, vörösben, sárgában, kékben, kékfakóban; fekete, barna, vörös, sárga, kék csaposak. Vanna ezen túl kovácsoltak minden alapszínben, valamint örvösök és golyások is. Minden színváltozatra vonatkozóan követelmény az intenzív és egyenletes pigmentáltság. A csposoknál kívánatos az elsőrendű evezők, de lealább a hét szélső cspótoll fehérsége. A szarkarajzúak esetében fehérek: a fej, a szárnyak, a hát (a szívrajz kivételével) és a combok. A tollazt többi része, fésű is színes.

Súlyos hibák: Aránytalan, nagy termez, mély állás, vízsszintes testtartás, széles, szögletes, rövid vagy kerek fej, keskeny, elálló, magasan tűzött fésű, vastag nyak, harisnyás csűdök, a szívhátúak sötét karmai, hibás rajz, telítetlen, egyenlőtlen színek.

Enyhe hibák: Egyenlőtlen pigmentáltság, a rajzosak színhatárainak kisebb eltérései.

Az elbírálás sorrendje:

  • Fej, 
  • szem, 
  • szembőr, 
  • csőr, 
  • alak, 
  • nyak, 
  • szárny, 
  • farok, 
  • csontozat, 
  • testfelépítés, 
  • szín, 
  • rajz.

Röpkövetelmény: 1 óra hosszidő

Gyűrűméret: 7 mm IV.


Szerkesztés dátuma: hétfő, 2010. szeptember 13. Szerkesztette: Klapka Emese- Csilla
Nézettség: 4,557 Kategória: Magyar állatfajták » Galamb
Előző cikk: Alföldi buga galamb Következő cikk: Bajai keringő


   











Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: