Móricz János - Juan Móricz, Összehasonlító nyelvészeti példatár, ADATOK, LEVELEK...mi történt? és miért nem történt?


Móricz János - Juan Móricz, Összehasonlító nyelvészeti példatár, ADATOK, LEVELEK...mi történt? és miért nem történt?

Ez a cikk csak egy része egy sokkal nagyobb tartalmasabb cikknek, amit  Móricz Opos János magyar kutatóról szerkesztünk. ami itt található:

MÓRICZ JÁNOS

 

Móricz János - Juan Móricz, Összehasonlító nyelvészeti példatár: 

 

9. Elismerések Móricznak

Guayaquilben, jobban mondva az “Ó-anyá”-ban érte Móriczot a legelső elismerés a felfedezéseiért. Ez még a legelső időkben, 1965-ben történt és mint az ilyen esetekben szokott történni, az elismerés nem a magyarság részéről jött, hanem idegen tudós alakjában jelent meg. Egy délután egy idősebb úr látogatta meg Móriczot azzal, hogy egy percre látni szeretné őt. Kölcsönös bemutatkozás után kiderült, hogy az illető úr Dr Traverse volt, akinek már régebben jelezték, hogy Móricz majd Chan-Chan-ba fog érkezni.

Dr Traverse, aki már 20 éve kutatja a chimu kultúrát, repülőt bérelt és eljött Guayaquilbe, hogy megmondja Móricznak, hogy már várta őt Chan-Chan-ban, de nem jött el. Ellenben elolvasta Móricz felfedezéséről a híreket és a szükséges összehasonlításokat elvégzete.

    “Móricz úr, Ön megtalálta azt, amit én 20 éven át hiába kerestem.

Gratulálok! Várni fogom Önt Chan-Chan-ban, a magyarság egyik ősrégi városában” – mondotta Dr Traverse.

Ez a tudós pár perc múlva visszarepült az ő szeretett Chan-Chan-jába, a Kánok Kánjának városába.

 

Petronio Jaramillo A. és Stan Hall

A képen: Petronio Jaramillo A. és Stan Hall

 

10. Az inkák tündöklése és bukása

     1961 júniusában megjelent Buenos-Airesben E. Harry Gerol könyve: “Dioses, Templos y Ruinas” /Origen, Esplendor y Ocaso del Imperio Incaico/ “Istenek, templomok és romok” /Az inka birodalom eredete, tündöklése és hanyatlása/ címmel.

     A szerző célja, hogy átfogó képet nyújtson az Amerikai Kontinens letűnt kultúráiról. A szerző e célját kitűnően oldotta meg és kellemes szórakozást nyújtó, jól megírt könyvet adott olvasói kezébe, ügyelve arra, hogy lehetőség szerint a valóságnak megfelelő tényeket adjon elő.

     Gerol egyike ama szerzőknek, aki az ismert királyi listákat leközli és megjegyzi, hogy eredetileg kellett léteznie egy valóságos királyi listának is, melyről a sok zavaros másolat megszületett. Az eredetit azonban, mint annyi más felvilágosítást, csak a spanyolok adhatják elő. Gerol alapos kutatás után a királyi listákból a legmegfelelőbbet adja és mint sok másban, ebben is nagyon közel jár az igazsághoz.

     E. Harry Gerolnak “Az inkák tündöklése és bukása” c. könyve megjelent Budapesten 1965-ben magyar fordításban az eredeti spanyol 605 oldal helyett csak 337 oldal terjedelemben.

     Sajnálatos csonkítás ez, mely fájdalmunkra legértékesebb fejezeteket érintette: néprajz, embertan, botanika, faji örökségek, Rapanui kapcsolatok, érkezési kapuk, stb.

E fejezetek teljesen hiányoznak a magyar fordításból, pedig ezek lettek volna azok a támpontok, amelyekből a magyar kutatók nagyon sok értékes adathoz juthattak volna, melyek rávilágítanak az inkák birodalmának hajdani magyarságára.

 

A magyar fordításban a legfeltűnőbb a királylistának spanyol fonetikával való közlése, ellentétben a spanyol eredetiben helyes fonetikával közölt listával.

 

 

Különös érdekességként közlöm ezt a szokatlan fordítási eljárást az alábbiakban:

E. Harry Gerol eredeti
királyi lista:
Sinche Roka
Lloke Yupanki
Mayta Kapaj
Roka
Yawar Yupanki
Wira Kocha
Urco
Topaj Yupanki
Pachakutij
Wajna Kapaj
Waskar

E.Harry Gerol a magyar ford.
ill.kiadásban:
Sinche Roco
Lloque Yupanqui
Mayta Capac
Roco
Yahuar Yupanqui
Viracocha
Urco
Tupac Yupanqui
Pachacutec
Huayna Capac

 

     Az inkák birodalmának fővárosa: Cusco vagy Ocosco azonos a Veszprém megyei USKO vagy ÖSKÜ községünk nevével.

     A déli féltekének a hajdani leghíresebb kegyhelye a RIMAC völgyében fekvő PACHACAMAC volt, melyet a spanyolok kifosztottak és leromboltak. Vesd össze a magyarországi RIMA folyóval és a Nógrád megyei RIMÓC faluval 

     RIMÁN, RIMÁNY. Siránkozó. Esengő, panaszos kérelem, panaszkodik, panaszos hangon kér, könyörög, eseng. Innen: rimánkodás, rimánkodó.

     US-CAPAC, azaz ŐS-APÁ-nak is nevezték többek között őt, az ŐS-Atyát, akihez esengve fordultak.

     A spanyol krónikások műveit a kiadásuk előtt a “Szent Inkvizíció” átnézte és minden olyan adatot, ami fényt deríthetett volna az amerikai földrész ősmúltjára, a cenzorok kihúztak. A régi neveket megváltoztatták, átírták vagy a név elé vagy után olyan hangot ragasztottak, amelyek következtében eredeti formájuk és jelentésük megszűnt, megváltozott. Mégis ezerszámra ragyognak a magyar ősnevek!

 

 

 

III.

 

Összehasonlító nyelvészeti példatár

 

     A magyar KÉT-ŐS királyság területéről /Equador/ egynéhány családi, földrajzi és helységnevet úgy ahogy azokat a spanyol hódítók az erőszakos nyelvcsere idején feljegyezték.

Az alább közölt nevek jelentését ez ideig a nyelvészek nem tudták megfejteni.

Buenos-Aires, 1967. március 12.

Móricz János

/szül. 1923. II. 22. Horváthnádalján, Vas m./

 

 

 

CSALÁDI, FÖLDRAJZI ÉS HELYSÉGNEVEK:

Aba
Baida
Charkay
Dumansaka
Izalgai
Aba-tag
Balinkay
Chigledel
Dutassy
Ilalo
Abakota
Barabán
Chigtikay
Dal
Ilalon
Abanin
Bayán
Chikintad
Dal-dal
Iluai
Alcacy
Bayanal
Chorakopte
Gal
Iliniza
Amay
Bayandél
Chordéleg
Gallo
Inakofo
Arok
Bayandéleg
Chuda
Galechuko
Ilunkay
Arok-kapa
Bayanz-hun
Chubiko
Galuay
Imba-kinga
Arpi
Béla
Chullkay
Gallata
Imb-ur
Ar-apa
Bele
Chakisaka
Ganaky
Imb-ura
Arrankay
Belazela
Chakinga
Ganasi
Ilbay
Ashuangata
Belesaka
Cható
Gani
Itay
Asitimbay
Biro
Chapanta
Ganz-hun
Isphay
Atar
Biron
Chapi
Gafia
In-tag
Apa
Bifa
Chabov
Gafiadél
Illes
Apa-kan
Bibllikay
Chota
Gafiarin
Illeskas
Alma
Bikadél
Chalán
Gafiai
Ilisman
Apán
Bisüay
Chikay
Gerao
Jaz
Ana-ko
Bissirkay
Chita
Garaoshi
Jazha
Anakshaza
Boladél
Chitán
Garo
Jazbakay
Al-kinga
Bulz-hun
Chiti-kinga
Garudel
Jazhapud
Ako
Bullkay
Chiba
Ger
Juka
Allag
Bunay
Chibi
Gendéleg
Jutkaray
Akarc
Bura
Chiza
Gonzol
Jakar
Anyay
Burasio
Chisak
Gonz-hon
Jak
Atuillay
Buras-hun
Chilla
Gordéleg
Jakta
Ayankay
Burgay
Chillag
Gat
Jacho
Ayuskay
Buri
Chillag-ana
Gata
Jazina
Akarwas
Buru
Chillo
Gatuli
Joraway
Atakazo
Bussa
Chillogallo
Gal-apa
Juli
Atocha
Buya-hun
Chibubay
Ig
Julta
Ati
Bago
Chimbo
Igonke
Jokay
Ati-aga
Bugasi
Chimbo-razo
Ignaro
Japán
Atik
Buborker
Dagna
Iginaro
Jos
Atipag
Ballo
Dél
Ipay
Kábog
Apo
Balchasi
Dubllay
Ipa
Kabtakay
Abata
Barquitay
Duc-hun
Iza
Kabinkata
Asymbay
Baqui
Duda
Izakisa
Kabunkay
Arzike
Balao
Dudaspana
Izapanta
Kabzha
Arpea
Chabán
Dudas
Izalikin
Kabzhag
Armas
Chabla
Dudasari
Izamba
Kachaulo
Baba
Chablay
Dug-dug
Izaimi
Kadellén
Babako
Chabo
Duma
Izada
Kadme
Babakibe
Chalkay

Dumaizela
Izay
Kado
Babunkay
Chamay
Dumbay
Izalgay
Kadrul
Kagnas-hun
Kuran-tag
Kapuz
Lapu
Mindo
Kawachala
Kurpén
Kap-tata
Lapuka
Morusi
Kawas-hun
Kurkichiákay
Kabuko
Leg
Mor
Kál
Kuskumpalte
Kachako
Lén-tag
Mulalo
Kál-zug
Kus-kun
Kachage
Leo-tag
Nabén
Kál-apa
Kushkun
Kachazo
Lik
Nap
Kamankay
Kushurrán
Kachaway
Lika
Nap-apa
Kamara
Kushig
Kachamin
Likay
Nap-fia
Kamba
Kutasizela
Kacho
Likaky
Napos
Kambi
Kutilkay
Kachuko
Lag
Napa
Kambisaka
Kishimbe
Kachi
Laka
Nar
Kan-kán
Kiguay
Kachipanta
Leskay
Narankay
Kan
Killao
Kayanza
Likán
Nauz-hun
Kankay
Killoag
Kayán
Labadál
Nokay
Kanzeke
Kimendél
Kaye
Laky
Nonodél
Kanzeko
Kinas-hun
Kayowán
Lág-lág
Nuzhunkay
Kandélig
Kinatocte
Kajas
Láp-lag
Paway
Kando
Kinchi
Kashuntag
Mayanquer
Pawankay
Kanzha
Kincse
Kallo
Mayasquer
Palu
Kanaro
Kinchote
Kana
Mura
Paltánsaka
Kani
Kingeo
Kanay
Muyunquer
Palunkay
Kanituko
Kingor
Karati
Muyurko
Pallahke
Kapagz-hun
Kingra
Kalo
Mkar
Pamar
Kapi
Kinzhi
Kalupa
Magi
Pompadél
Karapali
Kio-kio
Kalpata
Mawarkay
Patadél
Karchi
Kiri-dumbay
Kan-tag
Machangara
Patawin
Kar
Kispilema
Kantos
Malpad
Paukay
Karpi
Kislad
Kanchuy
Maluay
Peleusi
Kara
Kis
Katopaksy
Manz-hun
Pelenkay
Karán
Kiski
Kopo
Marar
Perrunkay
Karanki
Kis-Kis
Kosha
Maras
Pikay
Karshao
Kakay
Koray
Molobog
Pishakay
Kasa
Kakallas
Koma
Maromoros
Pichikán
Kasadél
Kako
Kuto
Molón
Palán
Kashikay
Kakosago
Kuti
Monay
Pest
Kas-hun
Kak-gata
Kucha
Mug-mug
Pil
Kas-apa
Kak-panta
Kuchi
Multikay
Pilalaki
Kaukay
Kagnas
Kuchilakta
Maka
Pilakisa
Kollay
Kata
Kuray
Matchut
Pilagán
Kondo
katasajo
Kulpi
Matsay
Pilag-una
Kondosaka
Katasajon
Kunay
Moson
Pilapanta
Korasari
Katalo
Kuno
Manay

Pilaló
Kosakopte
Katana
Kito
Mocha
Pilka
Kul-kul
Katoka
Kit-apa
Mochagale
Pilgarán
Kunán
Katukay
Kit-us
Mosapenta
Pina
Kuis
Katuklawa
Kikte
Mullo
Pintak
Kurán
Katsuki
Lalo
Muramenache
Pinway
 
Katsitawa
Lám-bug
Min-tag
Pigssaray
Pilz-hun
Sar-ar
Siabichay
Shogra
Tarabahi
Pinán
Sar-atar
Sibri
Shoray
Tarkán
Pinaz-hun
Sarpud
Sicha
Shotor
Tar
Pindilig
Saukay
Sid
Shukay
Tar-kán
Piri
Saiko
Sidkay
Shuga
Temuskay
Pirigullán
Sakatero
Silván
Shugla
Terdil
Pirinkay
Sakatoro
Sinchikay
Shug-shug
Tari
Puszar
Sakasi
Sindikay
Surampalte
Tegapud
Pukarsol
Sakari
Sindiska
Surpalay
Téndig
Pukul
Sakon
Sininkay
Susnia
Tén
Pukulkay
Saki
Sip
Susta
Tene
Puc-hun
Sa-kinga
Sip-tag
Susudél
Tenezela
Pupasi
Sakátoa
Sipos
Susán
Tenekora
Purkay
Sérrag
Sikilla
Sus-apa
Tenekota
Paka
Sér-tag
Siriglla
Saba
Tenén
Pallo
Seteleg
Sirinkapa
Sabu
Tenemasa
Pala
Shabalula
Sisarán
Taka
Tenenkaray
Rakar
Shagal
Sisid
Takuy
Tenempaway
Radán
Sagllay
Sitinkay
Takusi
Teneolap
Rápig
Shalshi
Sitinkir
Takaubi
Tenesaka
Rakishaba
Shalas-hun
Siuchay
Taso
Tenwel
Rarkapa
Shanakay
Siurar
Tasig
Tenguel
Rárig
Shararán
Sokarta
Tasipanta
Tirág
Raura
Shar-shar
Somán
Tarke
Tirkay
Rauray
Sas
Sondéleg
Tawa-Tawa
Tixán
Reote
Sasagnac
Soransol
Tawada
Tisán
Rerén
Sala
Sukudumbay
Tawallika
Tixizambi
Rirkay
Sala-kinga
Suikay
Tawaló
Tompante
Rukay
Salagata
Sulkay
Tawalegi
Tobatán
Rurkay
Salapi
Suma
Tawankisa
Togte
Roka
Salazic
Suniguchay
Taracha
Togtesi
Rumi
Salako
Suki
Taripanta
Toray
Rikachi
Salán
Surapanta
Taba
Tordél
Sabo
Salambay
Sulfa
Tabán
Tulakay
Sabinta
Salka
Susupanta
Tabakay
Tul-apa
Saka
Saraguro
Supprun
Takadél
Tul-tul
Sakay
Shui-kán
Shilikay
Takalah-apa
Tunkay
Sagway
Shumir
Shilinkay
Takalshullin
Tun-tag
Sal-apa
Shunio
Shindélig
Taday
Turapalte
Sal
Shurinvaló
Shindén
Tawan
Turchi
Saliquichay
Shurshar
Shingata
Tata
Tur-bán
Sangi
Shurukay
Shic
Tatay
Turpag
Santul
Shurun
Shipir
Tnay
Tanya
Santay
Shuruoutu

Shipta
Tmag
Tanyán
Sanya
Shuru-shic
Shikilkel
Tamay
Tanyiarpud
Sakikaray
Shushir
Shirinkay
Tana
Taltun
Sakizela
Shuspilla
Shishio
Tamán
Tapás
Sakipay
Shuya
Shizho
Taprán
Tapasquer
Tarnas
Tontaki
Zhamzham
Wabs-hun
Saraguro
Tetés
Tumba-biro
Zhante
Waladél
Téques
Turapitece
Zhanag
Waladéleg
Tile-hun
Tumba
Zhanhám
Waldéleg
Tansaray
Tumbaiko
Zhar-ban
Wamunkay
Timburay
Tumbako
Zhanzhán
Wank-apa
Tom-bug
Tumbana
Zhar-kapu
Wankay
Toa
Ud
Zhau
Wanz-hun
Toakaso
Ud-ur
Zhidil
Warkilla
Toapanta
Udushapa
Zhila
Wartambél
Toaba
Udushi
Zhilla
Wartán
Tokte
Ushupud
Zhillag
Wartatán
Tumbura
Uyawari
Zhillay
Wartasaka
Tumb-apa
Uzhud
Zhillaz-hun
Washko
Tumb
Ujompud
Zhima
Wasuntos
Tumbéla
Usuay
Zhimazhuma
Waragz-hun
Tombéla
Urgachimbiro
Zhinpali
Wazhalán
Tisa
Uray
Zhimpi
Wazhankay
Tisay
Uzi
Zhidilig
Werdéleg
Tisaleo
Urkullo
Zhing
Wayta
Tisawano
Ung
Zhing-lág
Wasichike
Tisaluma
Ungi
Zhinadél
Waslika
Tásunta
Ungai
Zhio
Wanay
Tinkota
Ur
Zhikilán
Was
Tingo
Ura
Zhiray
Waladél
Tel
Ur-ko
Zhirkay
Wámag
Tukerreg
Uri
Zugochi
Washeo
Tutasi
Zakonzela
Zugando
Wapán
Tude
Zapancha
Zupi
Wata
Tusa
Zapchi
Zusita
Zhiri
Tus-apo
Zafla
Zuritunga
Zhirpud
Tusig
Zaraesa
Zunilla
Zhitigsán
Tuaipanazt
Zala
Zumba
Zharban
Tusbay
Zalán
Zumbarko
Zhordán
Tusnamin
Zalánta
Zumbi
Zhondéleg
Tulali
Zano
Ziji
Zhuma
Tulaki
Zenkii
Zizalema
Zhumanga
Trichango
Zanko
Ziligato
Zhuni
Tulkán
Zangivalin
Zelipacha
Zhumo
Tulkanker
Zanwe
Zerac-apa
Zhunin
Tulquisan
Zambachi
Zeropa
Zhutu
Tupalaquer
Zhagta
Zinelin
Zhutug
Tuquer
Zhadán
Zinaisin
Zhushin
Tabi
Zhal
Zingaje
Zula
Taba-béla
Zhalbid
Zimalata
Zulin
Takachi
Zhalas
Zinmay
Zuna
Tikagon
Zhalu
Zinb-ena
Tokagon
Zhaulina
Wasisai

 

Az equadori magyar törzsek közül a Canari és Puruha, valamint a perui Puruha – mochica magyar törzs nyelvéből közlök egynéhány szót úgy, ahogy azokat a spanyolok az erőszakos nyelvcsere idején feljegyezték.

Az alább közölt szavak jelentését ezideig a nyelvészek még nem tudták megfejteni.

 

Buenos-Aires, 1967. március 12.

Móricz János

/szül. Horvátnádalján, Vas m. 1923.II.22. 

 

 

 

CANARI, PURUHA ÉS PERUI PURUHA-MOCHICA

ag
baki
chij
fiall
kata
kelle
aki
bata
dari
fiano
kakao
kin
ad
baba
dal
fiamur
kan
komp
ada
bus
dali
fiu
kana
konchab
apa
bor
danas
fiog
ko
konso
apana
bum
dama
gula
koi
ki
aj
bika
duda
has
kot
kio
aja
bir
dub
hul
kop
kie
ayai
bel
dus
hir
kopte
kiki
az
chak
dur
ina
kocha
kep
asa
chaki
dula
inug
kuya
kibri
asaki
chat
duma
ini
kuzhi
kis
awal
chap
de
ima
kost
keza
ar
chal

dis
ig
kosa
kisik
ara
chajo
diwa
ita
kuskun
ker
arra
chille
dol
itza
kor
kondo
arag
chin
delel
isha
korai
lak
arui
chinos
ede
is
koran
lap
arok
changay
ero
ir
koro
lab
aro
cho
el
ja
korre
laba
all
chok
elen
jak
kurpa
laban
alla
choka
elte
jaz
kato
lapu
alak
chuchu
en
ju
kati
las
alol
chuja
faik
jok
kap
lasa
alul
chuk
far
jor
kapa
lasu
alaku
chor
falt
yak
kapar
lawa
babu
churu
fat

yar
kapu
lan
bachi
chull
fan
jari
kacha
lang
baja
chung
ffo
yal
kapun
lanti
barki
chik
fam
yala
kachan
lam
bal
chiki
forma
yanu
kasa
lo
bala
chita
fia
yanta
kar
lug
balta
chip
fiag
yam
kara
log
bag
chep
fei
yamai
karu
luku
baka
chipe
fiak
yul
keri
luke
lukte
mise
pok
sozot
turo
wak
luki
mishka
pokol
sor
turi
wakipa
lud
midwa
putu
susun
tull
wad
ludi
mink
pulya
sura
tunya
watag
luspa
ma
pus
surun

tul
was
lon
mai
posi
sosk
tultul
wasai
lok
maura
pur
suri
tep
waschi
lek
mak
pruhs
sul
te
wago
leg
mag
pi
sun
tik
wig
lik
make
pia
siu
tis
wrak
lika
mad
piro
sik
utza
wara
likán
nag
piri
siki
uz
warai
liku
nab
pilla
sit
uzo
warok
liki
nap
pint
sita
osno
warku
lite
napa
rrarpa
sip
owa
wari
lel
nava
rrank
sipa
ur
warta
lina
naván
rrut
sech
ura
zal
linkay
nike
rruna
siwi
ul

zo
lima
nép
rrete
siri
ol
zuk
llak
nepe
rren
sinasine
ula
zuchug
llako
nivi
sak
sint
olte
zhima
llap
nirata
saka
seme
ulba
llank
nero
sagi
sapal
onan
llankan
pak
saki
sug
ut
llo
paku
saba
sawa
ota
chop
llok
paka
saca
shag
oda
chucha
llek
pakul
saj
zahy
uda
fiug
llip
paki
sas
shar
udu
kell
lilla
pata
sasa
zhar
utog
lata
llilli
patak
sava
shaki
utoko
nota
mach
pad
saw
shala
uti
macha
papa
sar
shalan
warwa

machi
pava
shin
changay
warwar
mas
par
sara
tag
wall
maz
para
sari
tata
walla
masa
palla
sal
taban
wala
masu
pasui
sali
tar
walo
mara
pul
sanda
tarab
van
mari
pali
santa
tan
vi
mano
paltag
so
tana
vis
mi
pana
sanya
to
vichay
mig
parka
sant
tok
viv
mik
pala
sok
toka
villa
miko
palu
suk
tud
ville
miki
pa
sokar
tuz
vele
mit
pank
suki
tusa
vel
miha
paukor
sota
tur
vene
mejon
pu
suta
tora
wata

 

 

HEGYEK, ORMOK, TŰZHÁNYÓK


  • … Imbabura tartományban van a Fuya-Fuya 4.267 m az Imbabura 4.630 m, a Yana-urcu 4.538 m.
  • … Chimbo-rázo tartományban van a Chimbo-rázo, mely 6.267 m, magasságával jelenleg Equador legmagasabb hegye.
  • … Carchi /Karcsi/ tartományban van a Mayasquer /Magyarkér/ folyó és a columbiai oldalon a Mayasquer /Magyarkér/ hegylánc.
  • … Pichincha tartományban a Cayambo /Kayán/ 5.790 m, az Illiniza két hegycsúccsal; az egyik 5.226 m, a másik 5.130 m; az Atacazo 4.457 m magassággal és az Ilaló tűzhányó 3.191 m.
  • …Tungurahua tartományban van a Tungurahua tűzhányó 5.016 m magassággal. Az Igualata 4.432 m, a Carihuai-rázó 4.990 m és a Sagostoa 4.155 m magassággal.
  • … Kotopaxi tartományban van a Kotopaxi tűzhányó 5.897 m, a Quilind-ana 4.530 m, melynek kráterében a Quilotoa nevű tó van; a Quispicacha 4.530 m, a Quilla-urcu 4.450 m.
  • … Canar és Azuay tartomány folyói közül néhánynak a neve: Rirkay, Tisay, Deleg, Burgay, Taday, Molón, Tabacay, Dudás, Collay, Patukay, Palacay, Marcay, Pucay, Machángara, Shió, Chalcay, Yanunkay, Bolo, Tarqui, Chigta, Galuay, Chan-Chan.

 

Hegyek, ormok, bércek, tavak, folyók és patakok őrzik nevükben a sok-sok évezredes magyar ősiséget; a törzsek és nagycsaládok várják a magyarság rég elment ivadékainak a visszatértét, hogy szellemével és munkájával kivezessék az őshaza népét a sok százados ráerőszakolt sötétségből.

Buanos-Aires, 1967. szeptember havában

 

 

EQUADORI INDIÁN-MAGYAR ROKONSÁG

Kivonat egy levélből

… bizony itt nagyon megmozdult az élet Móricz barátunk felfedezésével kapcsolatban. Az ügy olyan nagy hullámokat ver fel itt az ősi földön, hogy e hullámok – gondolom – már az óhazát is elérték. Ha nem így lenne, akkor hamarosan bizonyára így lesz, ha majd barátunk legutóbbi küldeményét kellőképpen kiértékelik az óhaza nyelvészei és tudósai. Részedre is ment egy 49 oldalas fénymásolat-csomó. Abból is láthatod, hogy – ha úgy tetszik – Móricz tud küldeni tíz-, húsz-, vagy harmincezer szót is.

Móricz barátunk a következő héten indul a negyedik equadori útjára. Tőle tudom, hogy a magyar Akadémia nem siet körülnézni az amerikai őshazában, s így abban a kellemetlen meglepetésben lehet része, hogy az itteni akadémiák és egyetemek fogják feltárni ezt az ügyet, amely mégis csak elsősorban a magyarság ügye.

Az argentin egyetem Móriczot tb. Történelmi tanácsossá nevezte ki, miután a benyújtott anyagot felülvizsgálta. Ezzel máris megvan az első hivatalos elismerés részére. Előlegként közlöm, hogy Móricz kutatásait a közeli jövőben több dél-amerikai egyetem szakembere által kiadott komoly műben fogják a világ elé tárni. Ez összeállítást legalább harminc szakember végzi a saját tárgykörében, a kiadását több egyetem és akadémia fémjelzi. Ezért írom ezt, hogy ha otthon nem sietnek, lekésnek.

Ma már itt, Argentínában is sűrűn hallani, hogy a magyarság igazi őshazája Amerika. A megteendő út még hosszú ugyan, de a harc a biztos győzelem jegyében folyik.

Leveledet többször átolvastam és barátunk, Móricz is. Móricz nagyon megkért arra, írjam meg neked, hogy hálás a leveleidért és reméli, hogy majd egyszer még iszunk veled együtt egy kis “csicsát” az ó és őshaza egészségére.

Ugyancsak köszöni rajongó kifejezéseidet … Egy állítólagos tudósnak Móricz maga írta, hogy tudását a horvátnádaljai faiskola mellett sajátította el. A tudós persze megsértődött, aki azon kívül, hogy tudós, semmit sem tett.

Ami ifjúságodat illeti, annak mindketten örülünk nagyon, mert ilyen ifjakra még nagyon nagy szüksége van a magyarságnak.

Mikor Móricz könyve megjelenik, feltétlenül meg fogod kapni, mert Móricz és én magam is nagyon megszerettünk téged a leveleiden keresztül. Tehát semmi gond és csak előre az optimizmussal!

Szíves soraidnak és tanácsaidnak mindig nagyon örülni fogunk és leveledet várjuk…”

Buanos-Aires, 1967. dec. 3.

 

 

 

KIVONATOS MÁSOLAT

Móricz János honfitársunk Nagyiványi Ödönnek 1968. május hó 4-én az equadori Quito-ból írt leveléből

 

…”Az a füzet, amit remélem már megkaptál, és amit az itteni Történelmi Társaság adott ki, olyan nagy hatást keltett, hogy az igazán még álomnak is merésznek tűnik.

A guayaquili katonai városparancsnokot alig tudtam lebeszélni arról, hogy vadászrepülővel hozzon Quitoba. Itt Quitoban és az egész országban kitört a láz; égő, tüzes, lángoló szavakkal tárgyalják az ősiséget és a vezérkar, a hadsereg, az összes fegyvernemek, a nép, az egész ország Magyarország felé néz. Csoda történt! Ahogy megérkeztem, azonnal a Térképészeti Intézetbe vittek, ahol Vaca és Barberis ezredesek fogadtak, akik bemutattak az Intézet tisztikarának. Ott mindjárt előadást kellett tartanom; zúgó tapsvihar között beszéltem. Amikor befejeztem a beszédemet, senki sem akart elmenni. Kérték, hogy beszéljek tovább, ismertessem őstörténelmünket, de nem lehetett, mert már várt a Vezérkar. Arról nem is merek írni, hogy a méltató beszéd közben miket mondtak rólam, mert – bár nem vagyok szerénytelen – de ez már túlzás volt.

A Vezérkarnál ugyanúgy ugyanaz: tábornokok, ezredesek, akik egymást licitálták túl; előadás, leírhatatlan siker. Dagadtak a mellek, nőtt az öntudat. Azonnali határozat: a tanulmányt úgy ahogy van, a fegyvernekek hivatalos folyóirata azonnal kiadja, hogy az egész hadsereg értesüljön a bekövetkezett történelmi változásról, csak még egy méltatást írnak hozzá. Másik határozat: a Katonai Térképészeti Intézet hivatalos folyóirata azonnal kiadja a tanulmányt, csak még egy méltatást írnak hozzá. Másik határozat: a Hadi Iskola geopolitikai tanszékén fogják tanítani.

A Casa de la Cultura Equateriana egy hivatalos kiküldöttet küld Magyarországra, hogy a Magyar Tudományos Akadémiával felvegye a kapcsolatokat. A kiküldött Lcdo. Tinajero, a Casa de la Cultura Equatorina főtitkára. Egyidejüleg a magyar Zeneakadémiával, a Néprajzi Intézettel stb.

Mikor javában oktattam Tinajero barátomat, megjelentek a Külügyminisztériumból és abba kellett hagynom az oktatást, s így szegény, ha Magyarországra megy, hát majd úgy intézi a dolgát, ahogy jobbnak látja. A Külügyminisztérium kiválóan képzett főállamtitkára, Dr Valancia Rodriguez közölte velem, hogy tanulmányomat, felfedezéseimet hivatalos államtézissé emelik, azaz Equador hivatalosan fogja tudtára adni az egész világnak, hogy Amerika ősnyelve a magyar, hogy az őskultúra innen, Amerikából zajlott ki, hogy Equador a világ közepe, hogy Equador a magyarság őshazája, azaz Amerika. Szédültek. Azonnal bemutatta a protokollfőnököt, Dr Cirreat.

Ugyanakkor bemutatkozott Dr Hugo Ventimilla, az OEA. igazgatója, aki már mindent letárgyalt a mostani, nemrég kinevezett Galo Plazaval, az OEA. főtitkárával, aki Equador államelnöke volt. Ekkor végre értelmesen megtudtam mi történt.

Lenyomozták kutatásaimat és megállapították, hogy minden úgy van, ahogyan állítottam. Ekkor elhatározták, hogy ebből egy óriási nemzetközi ügyet csinálnak és Equadort kikiáltják, mint az amerikai földrész teljes történelmi revíziójának és az amerikai népek jogos megbecsülésének /ősnépének/ élharcosát, az ősi jog és nagyság alapján. Egyszóval az Equador kormány hivatalosan tűzte ki célul megvalósítani azt, ami célom volt mindenkor és amiért annyi magyar küzd otthon és a nagyvilágban: a magyarság ősiségének és ősi jussának a visszaállítását.

A külügyminiszter, Manuel Larrea. Cordoba fog hivatalosan, az összes helyi és külföldi újságírók jelenlétében az államelnöknek, Dr Otto Arosemena Gomeznek bemutatni. Ma már olyan viszony fejlődött ki közöttünk, hogy az államtitkár, az OEA. igazgatója és a protokoll-főnök társaságában egy kis könyvtárban feketéztünk, míg a tisztviselők az összes lehető magyar térképet, adatot stb. keresik és hordják, hogy utána mindenki azt tanulmányozza. Egy-egy magyar szót már mindegyik kezd tanulni. Dönci! Te tudod, hogy ez mit jelent?!

Értesítettek, hogy a külügyminiszter táviratilag utasítja a nagyköveteket és ahol nincsenek ilyenek, a konzulokat, vagy ha nincsen valahol diplomáciai kapcsolat, akkor igénybeveszik az egyesült Nemzeteket és kapcsolatot teremtenek azokkal a tudósokkal, s kiket én megnevezek. A megnevezett tudósokat vagy kutatókat felkeresik és az alábbiakat kérdik meg tőlük:

 

  1. Ismeri Ön Móricz János kutató munkásságát és az általa felállított teóriát?
  2. Gondolja, hogy érdemes ezzel a teóriával foglalkozni?
  3. Ha egy kongresszust csinálunk ennek a teóriának a megtárgyalására, Ön eljönne?

 

   Mondottam, hogy ezek nagyon gyenge kérdések. Azt mondották, hogy a kongresszust azonnal megszervezik az OEA. keretén belül Quitoban az összes amerikai kutatók és tudósok részvételével.

   Ez lesz az amerikai népek történelmi revíziójának a kongresszusa. Más szóval: ez lesz a magyarság történelmi revíziójának a kongresszusa. Közölték velem, hogy nem számít, hány millióba kerül, mert ez Equador nagyságát hivatott visszaadni. A meghívott résztvevők minden költségét az OEA. és az equadori állam fedezi.

   Azért közöltem Pataky Kálmán, László Gyula, Várkonyi Nándor tudós kutatókat Magyarországról /három megnevezett kutató Ausztráliából R. beszúrásaként/, Turmezei László kutató Újzélandból, Dr Baráth Tibor és Dr Gergely Dénes kutatók Kanadából, Homonnay Elemér kutató USA-ból.

   Ezeket kérlek értesíteni azonnal. Esetleg lehet úgy is, hogy Szentirmay értesítse őket, Turmezeit is, mert kapcsolatban van vele. Esetleg lehet másokat is belevenni, de csak nagy óvatossággal! Könyörgöm! nehogy valaki Turán vagy más hasonló nevű társaságot emlegessen!!! Csak történelmi kutató társaságokról lehet szó. Ezt a történelmi alkalmat nem szabad elmulasztani!!! Tehát ügyelni minden szóra és nem szabad róla beszélnünk, míg a hivatalos, nagy nemzetközi bejelentés meg nem történik, amit az egész világsajtó közölni fog. Ezen kívül, ha Szentirmay tudja Patakyn keresztül értesíteni Magyarországon még a következőket: Faragó Zsigmond, Dr Nagy Sándor /R. beszúrása: tudtommal Svájcban van és egy történelmi munkáján dolgozik?!/, Simsay Vilmos, Várkonyi Nándor. Lehet, hogy Dr R. is tudná őket értesíteni.

Legjobb és biztosabb lenne, ha mindkettőt megkérnéd erre a szívességre.

   Azon kívül nagyon fontos lenne még, hogy komoly magyarországi vagy külföldi tudósokat és kutatókat, akik nem finnugoros, nem törökös, nem mongolos, egyszóval olyan tudósokat bevonni, akik elsősorban a magyar nemzeti tudományt művelik. Azoknak most tudok komoly nemzetközi sajtót, sikert és lehetőséget nyújtani arra, hogy képességeiket elismerjék. Minderre kitűnő lesz a kongresszus.

   Még egyszer kérek mindenkit, könyörgöm, semmiféle turáni vagy más nevet ne emlegessenek! Egy nemzet, egy földrész néz Magyarország felé, ezt nem szabad elprédálni.

E szilárd pont van a földkerekségen, ahonnan mindent meg tudunk valósítani!!! Azonban ennek a felelősségnek a tudatában szabad csak cselekednünk, különben elsodor az ár a történelem színpadáról.

   A Külügyminisztérium mindent a rendelkezésemre bocsátott. Hétfőn postázni fogom a megnevezettek részére a régi Kitus-királyság és a Shiri térképeket, ahol rengeteg magyar helységnevet találhatnak. A térképeket a Külügyminisztérium adta ki 1942-ben és ezek Juan Eloy y Morales bekötetlen atlaszából kerültek elő.

   Nagy segédlettel a Katonai Térképészeti Intézetben fogok dolgozni a napokban, mert kérésemre kiadnak egy atlaszt az összes régi magyar nevekkel, ahol ezerszámra lesznek találhatók tiszta magyar ősnevek. A kataszter és az akadémia a régi névgyűjteményeket már átadta az Intézetnek.

   Diplomatáknak, követeknek, az Akadémia tagjainak kell előadást tartanom. Rengeteg a munkám és teljesen egyedül vagyok. Homonnay Elemérnek feladtam 20 példányt, Ausztráliába csak a jövő héten tudok küldeni, ha visszamegyek Guayaquilba.

Ha úgy gondolod, csináltass fénymásolatot erről a levélről és írj hozzá; én nem bírom idővel és kezdek nagyon kimerülni a megfeszített munka, a sok szereplés és előadás miatt.

Ne haragudj a sok hibáért; a szálloda írógépén írtam és nagyon sietek.

Mindenkit szeretettel üdvözlök stb.

Móricz János sk

 

 

 

Nagyiványi Ödön Dr Rimanóczynak, 1968. május 13-i leveléből:

“Móricz Jánost vagy 18 éve ismerem. Én segítek neki mindenben, amiben csak tudok. A lakásom szilárd pont, ahová a levelezést irányítja és én küldöm tovább. Éppen ezért sietve postázom Móricz János levelének a fénymásolatát azzal a kéréssel, hogy levelének szellemében légy szíves eljárni. A lényeg az, hogy senki ki ne maradjon a megnevezettek közül. Adja a Magyarok Istene, hogy sikerüljön a terv. Móricz immáron 5 hónapja megszakítás nélkül járja Equador legkülönbözőbb területeit. Számára történő közölni valódat légy szíves hozzám irányítani, mivel én mindig tudom a tartózkodási helyét…”

Nagyiványi sk.
1968.május 30.

–– ۰ ––

 

MÁSOLAT 

Móricz János, Cunaquik. – R e p . d e l Equador.

1968. május 12.

 

Kedves R. Uram!

Kérem, ne haragudjon, hogy ilyen késve írok kedves és nagyon értékes levelére. Azonban itt a helyszínen naponta adódnak új helyzetek, melyek az egész eddigi magyar őstörténeti kutatást teljesen új, eddig elképzelhetetlen mederbe viszik, s remélhetően ezen az úton fogjuk tisztázni tudni népünk, nemzetünk sok-sok évezredes ősmúltját. Egy ilyen új helyzet, mely történelmi korszakalkotót fog jelenteni az eddigi magyar eredet-kérdés kutatásában, adódott az elmúlt héten. Mikor az itteni Történelmi Társaság kiadásában megjelent egy tanulmányom, melyben összefoglalom eddigi kutatásaim eredményét. Címe: El Orogen Americano de Puebles Europeus / Az európai népek amerikai származása /

Tanulmányomnak oly nagy sikere van, hogy úgy kell írnom, elsöprő és minden rétegben: hadsereg, kormány, tanárok, tudósok, kutatók között mozgalomszerűen terjed. Ezért az equadori Külügyminisztérium azonnal hivatott és kérték, legyek a segítségükre, mert – mint azt a főtitkár, Dr Valenzuela a protokoll-főnök, Dr Corres és az OEA. Equadori igazgatója, Dr Ventimilla jelenlétében közölte velem – az equadori kormány hivatalos államtézissé akarja tenni a teóriámat.

Ezért kértek, hogy adjam meg egynéhány tudósnak, kutatónak a címét, hogy ők diplomáciai úton a kapcsolatot velük felvehessék és ebben a tárgyban véleményüket kikérhessék.

A befutott véleményezés után Equador államelnöke az összes amerikai és a többi diplomáciai testület jelenlétében, valamint a nemzetközi sajtó részvételével hivatalosan fogja bejelenteni, hogy Equador mint a Kit-Us /Két-Ős/ királyság egyenes jogutódja, igényt tart a világ népei előtt ennek az elismerésére. Ezért egy nemzetközi kongresszust fog szervezni Equador az OEA-val ennek a kérdésnek tisztázására itt, a világ közepén. Egyben élére áll az amerikai történelmi revíziónak, hogy tisztázódjon az amerikai ősnépek történelme.

Ausztráliában én Dr Rimanóczy László uramat, Szentirmay Gyula és Dr Kósa Barna urakat jelöltem.

Az összes meghívottak költségeit az Equador Állam és az OEA. Viselik. Az OEA /Organizácion de Estados Americanos = Amerikai Államok Szervezete /, ennek a főtitkára Galo Plaza, volt equadori államelnök, akivel már a kérdést letárgyaltam, a teljes egészében magáévá tette, s azt minden erejével támogatni fogja.

A kongresszus az amerikai népek történelmi revíziójának a jegyében fog lezajlani, mely történelmi revízió van hivatva egyben a magyar eredet kérdését tisztázni. A következő kérdéseket fogják feltenni Rimanóczy Uramnak:

  1. Ismeri Ön Móricz János munkásságát?
  2. Gondolja Ön, hogy érdemes ezzel a teóriával foglalkozni?
  3. Ha ennek a teóriának a tisztázására összehívunk egy kongresszust, Ön eljönne?

   Ez a bekövetkezett változás lényege. Kérem Rimanóczy urmat, közölje azokkal, akik ebben az ügyben segítenek és kiket majd a kongresszusra meghívhatok, ha ismerem a címüket és ezen a téren kifejtett munkásságukat. Abban a reményben, hogy a magyar őstörténet feltámadásakor a kongresszuson személyesen is megismerhetem, zárom soraimat, a Magyar Istenének áldását kérve munkájára.

Móricz János sk.

U.i: az Ön részére és továbbküldésre fogok küldeni tiszteletpéldányokat a tanulmányomból.

 

–– ۰ ––

 

Helykihasználás miatt itt közlöm, hogy Móricz János honfitársunk címe nem állandó; szállodáról szállodára megy, a hozzám küldött leveleinek feladása szerint. Mivel ő is és Nagyiványi Ödön is kérik az érdeklődőket Nagyiványihoz fordulni, közlöm a teljes címét azzal a megjegyzéssel, hogy az állandó a Móricz Jánosnak postázott leveleket és küldeményeket azonnal továbbítja neki.

“Illmo Senor Nagyiványi. Ricardo Fernandez 53.
F.G.B.M. TIGRE. America del Sud. Rep. Argentina.

Dr R.L. sk.
1968. május 30.

–– ۰ ––

 

AUSTRALIA

 

          Kedves Honfitársam!

   Mellékelve küldöm Móricz János honfitársunknak Equadorból hozzám, valamint Nagyiványi Ödön honfitársunknak ugyanonnan Argentinába küldött leveleinek a másolatát, valamint az egyiken rövid kivonatát Nagyiványi Ödön hozzám intézett kérésének.

   A mellékletek elolvasása után, érzésem szerint, teljesen fogja tudni, mi van készülőben, s a tervek hogyan állnak a jelen pillanatban. – a kérdés hátteréről csak annyit, hogy Móricz János honfitársunk vagy két éve az Andok és Cordillerák völgyeiben magyarul beszélő indó /benszülött/ törzsekre bukkant. Ez év januárjában indul a jelen és befejezett negyedik kutató útjára. Munkásságára az Argentina-i /Buanos-Aires/ német, magyar, spanyol lapok felfigyeltek, s foglalkoztak is vele.

   A másolatokból is kitűnve, a jelzett, s címemre /a mások címeire/ feladandó tanulmánya, a térképek, s a részletek ide még nem futottak be, mert kb. 6-8 hét a hajóút ide Dél-Amerikából. – Magam részéről azonban személyes kapcsolatom van Móricz János honfitársunkkal, s a nekem eddig küldött /két ízbeni: térkép, telekkönyvi kivonatok, elemi alapja feltevésének stb./ anyag alapján a dolog nagyon figyelemre méltó, a az anyag megdöbbentően érdekes. Hogy Equador állam, s az állami testületek annyira magukévá tették Móricz János teóriáját, valószínű igen nagy horderejű dolgot sejtet a háttérben!

   Ez minden, amit a kérdéshez a jelen pillanatban hozzá tudnék fűzni, vagy tenni, részben azért, mert az én értesüléseim is hiányosak, másrészt az eredményt /majd ha az közzé lesz téve/ minden érdeklődőnek és szakembernek egyéni feladata lesz kiértékelni és véleményezni, akár írásban, akár tanulmányban, akár a másolatokon jelzett Kongresszuson személyesen.

   Kérem kedves Honfitársamat arra, ha a kérdés érdekli, sürgősen lépjen összeköttetésbe Móricz János úrral a továbbiak miatt, azonban – mivel címe nem állandó és bizonytalan – Nagyiványi Ödön honfitársunk közvetítésével, kinek címe állandó, s akit postájának továbbítására Móricz János felkért és megbízott.

   Kérni fogom jelen levelem pár sorban való elismerését /ha lehet, légi levélben/ /Aerogramm/, hogy egyrészt tudjam, hogy az értesítésem odaért, s kézben van, másrészt hogy Móricznak és Nagyiványinak jelezni tudjam, hogy a felkérésüknek eleget tettem és kapcsolat létesült.

Tehát a jövöre vonatkoztatva kérem minden megkeresést egyenesen Nagyiványi Ödön úr alábbi címére küldeni, s maradok teljes tisztelettel: Dr R. sk.

Illmo. Senor Edmund NAGYIVÁNYI. Riccardo Fernandez 53. - F.G.B.M.
TIGRE; America del Sud. Rep. Argentina

 

Érk. 1968. május 30. 

 

 

Móricz János /1968. május 18-án érkezett leveléből/

Continental Hotel
Guayaquil Rep. del Equador

 

…az itteni Történelmi társaság kiadásában megjelent tanulmányom nyomán áprilisban gyors változás történt.

   Tanulmányom, mely a következő címmel jelent meg: “El origon amricano de pueblos europeos – Európai népek amerikai származása” oly elsöprő sikert aratott, hogy úgy a közvélemény, mint a kormánykörök a legnagyobb érdeklődést mutatják kutatásaim iránt. Ezért a külügyminisztérium azonnal hivatott és a főállamtitkár, Dr Velenzuela bejelentette, hogy az equadori kormány hivatalosan államtézissé akarja tenni kutatásaim eredményét. Már kikérték az itteni tudósok és kutatók véleményét, ezek mind megdönthetetlen tézisről nyilatkoztak. Még arra kértek, hogy közöljek egynéhány külföldi tudósnak kutatónak a nevét, akiknek ugyancsak kikérik a véleményét. Ezt megtettem és több kiváló külföldi tudós és kutató mellett bejelentettem hat magyarországi tudósnak, kutatónak a nevét is, ezek a következők:

Simsay Vilmos, Faragó Zsigmond, Pataky László, László Gyula, Dr Nagy Sándor, Várkonyi Nándor.

   Amennyiben ezek a vélemények is befutnak, úgy az equadori államelnök hivatalosan az akreditált külképviseletek jelenlétében bejelenti igényjogosultságát a Kit-us Két ős királyság hajdani kultúrterjesztő központ elismerésére, mint annak egyenes jogutódja, a világ népei előtt. Ugyanakkor bejelenti, hogy az OEA-val /Organicion de Estados Americanos - Amerikai Államok Szervezete/ közösen fog szervezni Equadorban egy kongresszust ennek a kérdésnek a tisztázására. Az OEA új főtitkára, volt equadori államelnök és vele már az egész kérdést letárgyalták. Önökkel a kapcsolatot hivatalosan az ENSZ-en keresztül fogják felvenni. A kongresszusra meghívott minden tudós, kutató összes költségeit az OEA és az equadori állam fogja fedezni.

   Ezen a téren itt oly nagy a lelkesedés, hogy nem győzöm a spanyol-magyar szótárral az itteni kutatókat ellátni. Valóságos újjászületés van kialakulóban. Kértem a Külügyminisztériumot, hogy Önöknek küldjenek Prof. Juan Morales y Eloy nagy történelmi atlaszából, melyben rengeteg magyar nevet találhatnak. Megígérték, hogy a jövő héten fogják küldeni repülő postán egy-egy példányt a fönt nevezetteknek és 2-2 példányt az MTA és a Széchenyi Könyvtárnak összesen 10 példányt.

Abban a reményben búcsúzom, hogy hamarosan a kongresszuson személyesen is megismerjük egymást és itt majd igazi csodaszarvas emlékeket is fog találni bőségesen 

P.o.Bos 4510.                                                                               Érk. 1968. május 18.

 

 

Móricz János: Összehasonlító nyelvészeti példatár:

 

Móricz János: Összehasonlító nyelvészeti példatár:

 

Móricz János: Összehasonlító nyelvészeti példatár:

 

Móricz János: Összehasonlító nyelvészeti példatár:

 

Móricz János: Összehasonlító nyelvészeti példatár:

 

Móricz János: Összehasonlító nyelvészeti példatár:

 

 

Ez a cikk csak egy része egy sokkal nagyobb és tartalmasabb cikknek, amit  Móricz Opos János magyar kutatóról szerkesztettünk.

Hogy miért nincsenek ezek a tények így a tankönyveinkben?

Részlet a cikkből:

...Erich von Daniken-el 1972-ben találkozik szintén, de kapcsolatuk hamarosan megkeseredik, Móricz visszutasítja Daniken állításait a pillanatok alatt bestsellerré vált könyvében, The Gold of Gods-ban (Az Istenek aranya). Daniken ugyanis azt állítja, hogy az Arany Könyvtárban járt Móriczal, amit utóbbi elutasít, hisz csak egy parciális lejárathoz vitte el pár órára a populista írót. Megjegyzendő, a ténykönyvek, melyeket Stan Hall és a Móriczot évtizedekig jól ismerő argentin Guillermo Aguirre (Lírico y profundo, sajnos csak spanyol nyelven hozzáférhető)könyvei közel nem olyan sikeresek mint a fantáziára épült Daniken-írás. Nos, ez nem a könyvek, hanem a "világ" minősítése...

Az itt talált dolgok hihetetlenek, és ha nem készült volna egy hivatalos dokumentum az akkori ecuadori köztársasági Elnök alírásával és pecsétjével, most nyugodtan legyinthetne a kedves Olvasó. De készült! .......

A cikk itt található:MÓRICZ JÁNOS


Szerkesztés dátuma: péntek, 2011. június 3. Szerkesztette: Kovács Lóránt
Nézettség: 10,694
Következő cikk: Betyár világ - Angyal Bandi (1760-1806)


   







Tetszik  

Megjegyzések

Kovács Lóránt
péntek, 2011. június 3. 09:58
Na, lehet megosztani...
Szabó Sándor Pipo
szombat, 2011. június 4. 13:52
Szép munka Lóri. Köszönöm a részletes ismertetést,most már értem azt a sok Indián tetoválást,amit szinte gyerek korom óta hordok magamon..
Kovács Lóránt
hétfő, 2011. június 6. 07:49
Kovács Lóránt
hétfő, 2011. június 6. 07:50
Aranyalma az, aki jobban érti, mint én. Sajnos időhiány miatt nem lehet itt egyenlőre az oldalon...
Kovács Lóránt
hétfő, 2011. június 6. 07:51
De a videóit feltehetjük, mivel meg kaptuk az engedélyt. a lista most készül.



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: