Veszprém vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. Jelenleg is Magyarország része.
Földrajz
A vármegye középső része hegység, északnyugaton és délkeleten pedig síkság. Középső részén fekszik a Bakony hegység, ettől délre és északra pedig a Kisalföld feküdt. A legfontosabb folyói a Marcal, a Sió és a Balaton-tó határos volt a vármegyével. Északról Győr vármegye, keletről Fejér vármegye, délről Tolna, Somogy és Zala vármegyék, nyugatról pedig Vas vármegye határolta.
Történelem
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Veszprémvár központtal.
Történelme viszonylag csendes. A II. világháború után a vármegye megyévé alakult, területe változott: Siófokot és környékét Somogy megyéhez, az enyingi járást Fejér megyéhez, a zirci járás észak-keleti településeit Komárom megyéhez csatolták. Ugyanakkor Vas megyétől a pápai járáshoz csatolták Magyargencset, Kemenesszentpétert, Kemeneshőgyészt, Győr megyétől Gyarmatot, Csíkvándot, Malomsokot. A Balaton északi partját Zala vármegye területéből (a balatonfüredi, tapolcai, sümegi és keszthelyi járásokat)is Veszprém megyéhez csatolták.
Közigazgatás
A vármegye öt járásra volt felosztva:
- Devecseri járás, székhelye Devecser
- Pápai járás, székhelye Pápa (rendezett tanácsú város)
- Enyingi járás, székhelye Enying
- Veszprémi járás, székhelye Veszprém (rendezett tanácsú város)
- Zirci járás, székhelye Zirc
Forrás: Wikipédia