Sopron vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részében. Területét Magyarország és Ausztria között osztották fel.
Földrajz
A vármegye területének nyugati része hegység, déli része teljesen síkság volt. Nyugaton az Alpok kiagázasa, valamint az Alpokaljához tartozó Lajta-hegység feküdt, keleten a Kisalföld terült el. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: az Öreg-Rába, a Kis-Rába, valamint a Répce is a vármegye folyói közé tartozott. Északról Felső-Ausztria és Moson vármegye, keletről Győr vármegye, délről Vas vármegye határolta.
Történelem
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Sopronvár központtal, az Osl nemzetség birtokainak területén.
1920-ban a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, 1921-ben szavazás döntött arról, hogy Sopron Magyarországon maradjon ("Hűséges Város"). A II. világháború után a szintén csonka Győr és Moson vármegyékkel megalakították Győr-Sopron megyét. 1950-ben Győr-Sopron megye déli része Vas megye területéhez csatolódott.
Közigazgatás
A vármegye a következő járásokra volt felosztva:
- Csepregi járás, székhelye Csepreg
- Csornai járás, székhelye Csorna
- Felsőpulyai járás, székhelye Felsőpulya
- Kapuvári járás, székhelye Kapuvár
- Kismartoni járás, székhelye Kismarton (rendezett tanácsú város)
- Nagymartoni járás, székhelye Nagymarton
- Soproni járás, székhelye Sopron (törvényhatósági jogú város)
Forrás: Wikipédia
