Csongrád vármegye közigazgatási egység a Magyar Királyság középső részében. A vármegye 20. század eleji területének legnagyobb része ma a magyarországi Csongrád megyéhez tartozik, csupán Horgos tartozik Szerbiához.
Földrajz
A vármegye területe szinte mindenhol síkság, csak néhány helyen találni mesterségesen emelt dombokat. A síkság nyugat-kelet irányba ereszkedik alá, Szegednél tengerszint fölötti magassága 80 m. A síkság a vármegye nyugati részén viszont már 120 m-re is felemelkedik. A vármegyének több fontos folyója van: a Tisza, amelyhez rengeteg ér csatlakozik, a Maros, a Körös. Hasonlóan keleti szomszédjához, Csanád vármegye talajához, Csongrád vármegye talaja is rendkívül termékeny.
Történelem
Csongrád vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal valószínűleg a Borkalán nemzetség birtokaira alapozva.
Az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században, a Habsburg Birodalom pedig a 17. században kebelezte be.
1918-tól Horgos a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (később Jugoszlávia, jelenleg Szerbia, azon belül a Vajdaság) része lett.
Az 1950-es megyerendezés során Csanád megye délnyugati felét, amely magába foglalta az egykori Torontál vármegye Magyarországon maradt részét is, Csongrád megye területéhez csatolták.
Közigazgatás
Járási beosztás
Csongrád vármegye az 1876-os megyerendezés előtt két, azt követően három járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. 1876-tól 1950-ig az alábbiak voltak a megye járásai (és állandó székhelyeik 1886-tól).
- Csongrádi járás (Csongrád, 1876-ban alakult)
- Tiszáninneni járás (Kiskundorozsma, 1925-től neve Kiskundorozsmai járás)
- Tiszántúli járás (Mindszent, 1925-től neve Mindszenti járás, majd 1948-tól neve Központi járás, székhelye Szentes)
Városai
Csongrád vármegye területén feküdt, de nem tartozott hozzá Szeged szabad királyi város, és 1873-ban törvényhatósági jogú várossá alakult Hódmezővásárhely is.
A vármegyében az 1871-es községi törvény alapján három rendezett tanácsú város alakult, Csongrád, Hódmezővásárhely és Szentes, és e rangot vette fel az akkor még a Jászkun kerülethez tartozó Kiskundorozsma is. Közülük azonban Hódmezővásárhely 1873-ban törvényhatósági jogú várossá alakulva kivált a vármegyéből, Csongrád pedig 1876-ban lemondott a többletterhekkel járó rangról és nagyközséggé alakult, ahogy az ekkor Csongrád megyéhez átcsatolt Kiskundorozsma is. 1876-tól 1923-ig a megye egyetlen városa Szentes volt, ekkor azonban Csongrád ismét várossá alakult.
A megye rendezett tanácsú városai tehát az alábbiak voltak:
- Csongrád (1876-ig és 1923-tól, a köztes időszakban nagyközség volt)
- Hódmezővásárhely (1873-ig, amikor törvényhatósági jogú várossá alakult)
- Szentes
Forrás: Wikipédia
