Hungarikumok

 

Buzsáki viselet - Buzsáki lakodalmas szokások


Buzsáki viselet -  Buzsáki lakodalmas szokások

Buzsáki viselet

Buzsáki lakodalmas szokások:

 

A századfordulón különvált még a vagyoni helyzet miatt módosabbak és a szegények lakodalma.

A lakodalmat megelőző ismerkedés, a párválasztás, a hozomány mind-mind alaposan átformálódtak.

A mai lakodalmak már csak töredékben őrzik a népszokásokat.

Megváltozott az időpont, nem kötődik olyan szorosan a tavaszhoz, vagy az őszhöz

Faluhelyen ma is presztízskérdés a lakodalom nagysága, megszólják, ahol szűk családi körben történik a nevezetes esemény: „ még annyi pénze se vót, hogy lakodalmat tartson, sajnálta a pénzt a lakodalomra”. Itt nem fogadják el a mai fiatalok másféle szemléletét.

A fiatalok bálokban, lakodalmakban ismerkedtek össze. Általában csak Buzsákból, Táskáról és Szentpálról lehetett nősülni, vagy oda férjez menni.

A legidősebb fiú mindig haza nősült, volt úgy, hogy a többiek is, így elég népes volt a család. A lány elmehetett más házához, azt viszont a tetokák (nagynénik) mondták meg, jó lesz-e a kiválasztott. A fiataloknak nem sok beleszólásuk volt, főleg ha még nem is azonos rangúak voltak.

A szegényebbek között ez nem is volt gond, viszont ha gazdag akart szegénnyel házasságot kötni, ott a szülők bizony beleszóltak.

Az idősebb asszonyok (szomszéd, rokon) elmentek „kullogóba”, vagyis kitudakolni, hogy a másik család hogyan fogadná ezt a házasságot.

Ha már minden előzetes egyeztetés ( juss, stafírung stb.) megtörtént, lehetett menni kéretni.

Ilyenkor megköszönték a háziak a „megtiszteltetést” és „odaadjuk” szokták mondani.

Ezután következett az „ádomásivás”, a mai eljegyzés megfelelője, melyre a kéretés utáni vasárnapon került sor.

Addig nem ülhettek le, amíg az egyezséget meg nem kötötték, a menyasszonyért fizetendő asztalpénz nagyságát illetően. Az egyezséget a násznagyok kötötték.

Ha megtörtént az alku, akkor a vőlegény édesapja kifizette az asztalpénzt, melyet az asztal sarkára számoltak le.

Ezután kirakták a hozott vékát, melyben volt egy egészben megfőzött kakas, aminek a csőrébe piros muskátlit tűztek, a nyakára piros szalagot kötöttek, 1 pint bor, 1 egész kuglóf és sütemények. Utána megkezdődött az evés-ivás, mulatság.

A lakodalom lebonyolításához meghívtak a rokonságból „gazdaasszonyokat”, akik „kifőzték” a lakodalmat, valamint a „sátorállítókat”, de ezt már csak az 50-es évektől, mert addig a lakásban tartották a lakodalmat.

Lakodalom reggelén a vőlegényes háznál indult el az események sora. Az első vőfély kikérette a vőlegényt és elindultak a lányos házhoz.

Az egész lakodalom celebrálása az első vőfély dolga volt, aki rímekbe szabott köszöntéssorozattal tette ezt.

Elindult a menet a lányos házhoz, elöl a násznagy és a nyoszolyóasszony, akinek kezében piros almába tűzött rozmaring volt, mögötte az első vőfély és a vőlegény, majd a fiatalabb rokonok.

A vőlegény szülei és az idősebb rokonok csak az egyházi és a polgári esküvőre mentek el, majd siettek haza, hiszen este eljött az egész násznép vacsorára.

Amikor a menyasszonyos házhoz értek, versben megfogalmazva kértek bebocsátást.

Majd kikérették a menyasszonyt, aki elbúcsúzott szüleitől, testvéreitől és indultak az esküvőre.

Az ebéd a menyasszonyos háznál volt, majd az esküvőt követően a vőlegényes házhoz indulás előtt felrakták a menyasszony stafírungját a kocsira és átvitték a vőlegényékhez.

A lakodalmas háznál a kerítés mellett álltak, leskelődtek a nem hivatalos személyek a „tátogatók”. Őket kaláccsal, borral, süteménnyel kínálták meg. Ez ma is élő hagyomány főként az idősebbek körében.

A vacsorát követően kihordták az asztalokat, csak a fal mellett voltak padot az időseknek. Onnan figyelték, ki, hogyan és kivel táncol.

Később a menyasszony fejét hátrakötötték, melyre a lányos háztól is megérkeztek a vendégek.

A hátrakötés abból állt, hogy a menyasszony levetette a menyasszonyi ruháját és menyecskeruhába öltözött. Letette a koszorút, a haját három ágba fonták, majd erre a befont, feltűzött hajra került régen a „pocelica” (fejkötő) a régi hátrakötőknél, az újaknál a „kápica” (kontypapír), ami a formáját megadta, arra jött a pocelica és rá a hátrakötő, mely fekete, főzött selyemből , brokátselyemből készült, háromszögletűre összevarrt kendő.

Ezt az idősebb asszonyok kötötték meg és a „kupájába” (tarkótájra) piros szalagot kötöttek.

Ezután kezdődött a kitáncoltatás, amikor ajándékért, pénzért mindenki táncolhatott az asszonnyal.

A lakodalom után a fiatalok az istállóba mentek lefeküdni.

Másnap délelőtt a vőlegényes háztól indultak a menyasszonyos házhoz prevácsára, vagyis ebédre, ahol újból mulattak, ettek, ittak.

Ha a mai buzsáki lakodalmakat nézzük, méretében (200-300 személy) mindenképpen megváltozott, de akik az ősi elemeket őrzik is, általában nem tudják, hogy mit miért tettek annak idején elődeik.


Szerkesztés dátuma: szerda, 2013. január 16. Szerkesztette: Mereteiné-Matosics Ágnes
Nézettség: 3,893 Kategória: Magyar folklór » Népviselet
Előző cikk: Bocskai viselet Következő cikk: Hortobágyi pásztor viselet


   












Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: