Formai és zenei sajátosságaik alapján a dél-dunántúli körtánctípushoz soroljuk a baranyai, a somogyi, valamint a Tolna megye nyugati és Fejér megye déli részéről származó karikázókat. A dél-dunántúli karikázókat hagyományosan legtöbbször a böjti időszakban táncolták, amikor szinte az egyetlen szórakozása volt a táncolni szerető fiataloknak. A böjti időszakon kívül előadták még a fonóban s a táncmulatságok zeneszüneteiben is.
Baranyai karikázó
A baranyai körtáncok sajátosságait főként a megye keleti és középső részén gyűjtött aránylag kevés mozgóképi adat alapján ítélhetjük meg, bár a kutatások szerint sok helyütt (mint Magyaregregyen, Mánfán, Hosszúhetényben, Erzsébeten, Püspökbogádon, Berkesden, Kékesden, Ócsárdon, Kozármislényben) még az 1950-es években is élt a lányok vasárnapi karikázása. A baranyai karikázók egyszerű szerkezetűek, két részesek. A lassú résznek rendszerint nincs külön neve, a friss viszont általában a "futó" nevet kapja, mint a Sárközben.
Somogyi karikázó
A somogyi karikázók a dél-dunántúli karikázók nyugati ágát képviselik. E vidék jellegzetessége, hogy a karikázók szorosan összekapcsolódnak és együtt élnek a párválasztó gyermekjátékokkal. Olyannyira, hogy Somogy sok falujában (pl. Nagyberkiben, Karádon, Törökkoppányban) a karikázók átveszik a párválasztó játékok elnevezését (Hajarózsázás, Hajbukázás, Erdőjárózás, Lenezés stb.). Használatuk nem korlátozódott a gyerekekre, a böjtben a felnőtt fiatalok, férfiak és nők vegyesen játszották-táncolták ezeket a játékokat. A párválasztó játékok feltehetőleg sok régi szertartásos táncunk ma már feledésbe merült mozzanatát őrzik, és e hagyomány a karikázóval való együttes használatban maradt fönn. A somogyi karikázók is egyszerű szerkezetű, többségükben kétrészes táncok. A lassú nem visel külön nevet, a friss rész elnevezése viszont leggyakrabban "futó", mint a Sárközben vagy Baranyában. A táncosok hátul keresztezett kézfogással fogódznak össze, de összefogódzási módként előfordul a leeresztett egyszerű kézfogás vagy a karolás is. E vidéken jellemző körmozgás-típus még a kör folyamatos, napirányú forgatása, a szimmetrikus vagy az aszimmetrikus balra haladó ingamozgás. A somogyi karikázók lassú tételnek rendhagyó, (jobbra haladó) körmozgása vagy kétirányú forgása is előfordul Andocson, Gölle-Inámpusztán, Nagyberkiben, Simonfán, Szennán és Törökkopányban.
A dél-dunántúli körtáncok főként zenei sajátosságaikkal válnak el más vidékek lánytáncaitól. A karikázó dallamkészlete nem annyira táncrészenként rétegződik, mint Sárközben, hanem korosztályonként. Az idősebb nemzedékek dalait a fiatalabbak újakkal cserélték föl, miközben a tánc mozgásanyaga alig változott. A dallamok között előfordulnak ütempáros gyermekdalok, kvintváltó, nem alkalmazkodó ritmusú táncdalok és új stílusú, alkalmazkodó ritmusú dalok.
