A sűrű legényest Györgyfalván "csűrdöngőlőnek", "pontozásnak", vagy a legutóbbi időkben "legényesnek" hívták. A 20. század utolsó évtizedeiben néhány férfi ismerte még a verbunkot, de a verbunk sohasem alkotott táncpárt a sűrű legényessel, illetve nem is épült be a táncciklusba. A legényest egyéni, valamint nagycsoportos formában táncolták. A falu valamennyi nemzedéke ismerte a táncot, bár a fiatalabb korosztály már csak csoportosan adta elő. A 20. század közepéig cikluskezdő tánc volt, később inkább bálszünetekben, külön rendelésre táncolták.
A tánc tempója ( Mm negyed = 132-136) gyorsabb, mint a kalotaszegi legényesé. Az egyenletesen nyolcadoló tánctípushoz gyors dűvő kíséret kapcsolódik. A kanásztánc típusú dallamok általában két, néha három zenei periódusból állnak. A periódus két tetrapodikus dallamsorból, összesen nyolc 2/4-es ütemből épül fel. A periódus végét a meg-megszakadó kontrakíséret is kiemeli.
Györgyfalván egy-egy táncos motívumkészlete viszonylag csekély, ezzel szemben a tánc felépítését motívumvariálással, a ritmikai, plasztikai, dinamikai hatásfok emelésével teszik érdekessé. A tánc dinamikai hullámzása emelkedő, a fokozást és hullámzást a figurázó és csapásoló szakaszok ciklikus váltakozásával érik el. A szűkebb lendületű, kisebb amplitúdójú lábfigurákat szélesebb, erőteljesebb csapásoló táncmondatok követik.
