A Fejér megyei parasztok és uradalmi cselédek leggyakoribb régies stílusú tánca a párosan járt ugrós, amit nevezhetnek "verbunknak", "ugrálónak" és "bérestáncnak" is. A mezőföldi ugrós mozgáskincse és ritmikája tulajdonképpen a kanásztánc eszköz nélküli változatának felel meg. A vidéken úgy tartották: "Amikor a bottáncot járja, mintha ugróst járna." A táncot többnyire páros, négyes vagy csoportos formában adták elő, ezen a vidéken a férfiszólót kevésbé ismerték. A páros ugrósnál keresztezett kézfogással, vagy fogás nélkül táncoltak, a négyest csillag alakban járták, de táncolhatták helyben és körbe haladva is. A táncot általában kanásznóta típusú dallamok kísérték, de előfordult, hogy újabb vagy idegen eredetű indulózenére is járták. Mozgásanyagában a lengető motívumok nagyobb arányba fordultak elő, mint a főleg hármaslépés motívumokból álló kanásztánc esetében.
