Gyógyvíz nagyhatalom: Magyarország!

Ásványvíz és gyógyvíz közt nincs éles határ. Minden természetes ásványvíz gyógyhatású,- a szervezet méregtelenítésében mindenképpen! Azonban a magyar gyógyvíz ennél is jóval többet tud...

Gyógyvízkincsünk Európa legnagyobb gyógyvízkincse, ezt mindenki elismeri.

Ne járjon azonban multi élelmiszerlácokhoz, mert ott egy üveggel sem lát belőlük.

Pedig gyógyhatásuk olyan mértékkel bír, hogy a civilizációs betegségek 80 %-a megelőzhető volna rendszeres fogyasztásukkal. Az EU-ba történt belépésünket követő szabvány érvényesítési lihegés nagy károkat okozott gyógyvíz forgalmazásunknak. Történt ez azért, mert gyógyvíz és ásványvíz közt a természet nem ismer határvonalat, és nincs tekintettel az EU-ban megszabott ásványi anyag maximumok értékeire.

Földtani okokra vezethető vissza az a tény, hogy Magyarországon minden megyére, sőt kistérségre jut legalább egy gyógyforrás, vagy akár több is. Mint például a budai földtani törésvonal mentén, vagy az alföldi előfordulásokban, de akár az Alpokalján is, vagy Zalában, Pécs környékén, stb., stb...

Az itt következő első felsorolás tisztán természetföldrajzi, balneológiai szempontokra épül. Minket azonban a magyar iható gyógyvizek, ásványvizek érdekelnek, később ezt is taglaljuk.

A gyógyvizek fajtái: A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:

Egyszerű szénsavas vizek

Ezeket savanyú víznek is nevezik, 1 l vízben 0,6 g-nál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógy célra is felhasználják.

Ilyen források: Maconka (Nógrád megye), Répcelak, Mihályi.

Földes, meszes vizek

Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív és gyomorbetegségek kezelésére is használják.

Ilyen források: Budapesten Császár fürdő, Lukács fürdő, Rácz fürdő, Rudas fürdő és Gellért fürdő, de az ország több pontján is vannak ilyen források és kutak: Csopak, Esztergom, Kékkút, Mohács, Székesfehérvár.

Alkalikus vizek

Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrogén-karbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb és leghatásosabb a bükkszéki Salvus gyógyvíz.

Ilyen források: Balf, Békés, Bükkszék, Gyopárosfürdő, Gyula, Makó, Mezőtúr, Nagyszénás, Tótkomlós, Szeged/Anna, Szécsény, Szolnok, és még több helyen is.

Kloridos vagy konyhasós vizek

nátrium- és kloridionokat tartalmaz . Alkalmazzák a reuma, női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat.

Ilyen források: Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sóshartyán/Jódaqua, Pesterzsébet, de hasonló gyógyhatásuk van az alföldi sziksós tavaknak: Dunapataj, Gyopáros, Kakasszék, vagy a Nyíregyháza-sóstó.

Keserűvizek

Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.

Ilyen források: Őrmezőn a „Hunyadi János” és a "Ferenc József", a nagyigmándi „Igmándi”-, vagy a tiszajenői „Mira” keserűvíz.

Vasas vizek

Egy literben 0.03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak, többnyire sok szabad szénsav, kétszer szénsavas nátrium és kalcium, néha konyhasó, néha kénsavas nátrium mellett. Eszerint beszélhetünk tisztán vasas vizekről, alkális, alkális-konyhasós, földes és glaubersós vasas vizekről. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.

Ilyen források: A parádi Clarissa- és István-forrás vagy a mohai Stefánia-forrás vize.

Kénes vizek

Balfi víz-palackozó üzeme Megyjegyzés: a balfi ásványvíz a legjobb példa arra, amikor az EU szabvány kedvéért egy szénsavas ásványvizet az ásványi anyagok kivonásával tönkre tesznek, karakterét elveszti, és például azok, akik gyomorégés ellen fogyasztották, többé már nem kapják vissza ugyanazt a gyógyhatást. A régen világhírű parádi víz hasonló okokból tünhetett el a multik polcairól.

A ként kénhidrogéngáz, karbonil-szulfid (COS), ritkán nátrium-szulfid, kalcium-szulfid alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.

Ilyen források: Budapesten az „Imre”, a „Lukács” és a „Rudas” fürdő egyes forrásai, valamint Aranyos fürdő, Balf több forrásának, Parád Csevice forrás, Erdőbénye, kénes termálvize van Harkány, Mezőkövesd több fúrt kútjainak.

Jódos–brómos vizek

Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli. A legismertebb sóshartyáni „Jodaqua” (e:jodakva) palackozva kerül forgalomba.

Ilyen források: Debrecen, Kiskőrös és Hajdúszoboszló (meleg), Pesterzsébet (hideg).

Radioaktív vizek

Rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés, és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.)

Ilyen források: A Rudas, az Imre, a Gellért fürdő forrásai, Eger, Miskolctapolcai, és a Hévízi-tó. A Hévízi-tó, a világ legnagyobb termál tava, amely egyszerre különleges természeti képződmény (Hévízi-gyógyító Természetvédelmi Terület) és gyógyhely is (Hévízgyógyfürdő).

Egyszerű hévizek (Akratotermák)

Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumás betegségek esetén.

Ilyen források: Budapest: Római-fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy, Kács fürdő

Egyes hungarikumnak is tartható magyar gyógyhatású ivóvizekről bővebben:

Ferenc József keserűvíz

Ásványianyag-tartalom: 20882 mg/l

A Ferenc József gyógyvíz összetételében a legfontosabb két alkotóelem a glaubersó és a keserűsó, az utóbbi nagyobb mennyiségben van jelen, az emberi szervezetre gyakorolt hatását e két só határozza meg.

Alkalmazási területe:

A keserűsó kedvező hatására vonatkozóan már több mint száz évvel ezelőtt jelentek meg cikkek különböző orvosi közlönyökben, amelyek ismeretében a múlt században és e század első felében sok orvos alkalmazta előszeretettel a Ferenc József gyógyvizet bizonyos betegségek kezelésében, gyógyításában.

A Ferenc József keserűvíz elsősorban székrekedésre, valamint enyhe bélgyulladás kezelésére alkalmas.

A keserűsós gyógyvizek azonban nemcsak a székrekedés befolyásolására használhatók, hanem a székrekedés következtében kifejlődött aranyérbetegség kezelésére is, valamint a székelés szabályozására, a végbél és alhasi szervek fájdalmas székeléssel járó megbetegedéseiben, sérv esetén.

A keserűvíz rendszeres fogyasztása eredményeként felgyorsult bélmozgás következtében gyorsabban halad át a bélcsatornán a táplálékok fehérje- és zsírtartalma, és kevesebb szívódik fel ezekből, esetleg más tápanyagokból is a szervezetbe, ezért célszerű a keserűvizet nem közvetlenül étkezés előtt vagy után, hanem éhgyomorra elfogyasztani.

Fogyókúra kiegészítőként, vagy elhízás ellen alkalmazva viszont, éppen a fenti hatás miatt a főétkezések után érdemes a gyógyvizet fogyasztani.

Adagolás:

Az egyszeri hashajtásra ajánlott mennyiség 2-3 dl. A tömény keserűvíz bélmozgató, hashajtó hatása lassabban – 12-24 óra alatt – alakul ki, a vízzel hígított, langyosan elfogyasztott keserűvíz már 1-2 óra múlva székletürítést eredményez.

Bélrenyheség tartós kezelésére naponta 1-2 dl gyógyvíz elfogyasztása ajánlott.

Fogyókúra esetén, elhízás ellen naponta 3x1-2 dl ajánlott a főétkezések után.

Nem használható:

Heveny gyomor- és bélhurut, savhiány, vérző gyomor- és bélfekély, szívgyengeség, valamint hasmenés, hányás és más módon bekövetkezett jelentős folyadékvesztés esetén.

Jodaqua

Ásványianyag-tartalom: 15883 mg/l

A Jódaqua® természetes jódos gyógyvíz 100%-ban természetes eredetû, igazolt élettani hatással bíró őstengeri koncentrátum.

A termék különlegessége, hogy 1,5-2 millilitere teljes mértékben fedezi a WHO (Egészségügyi Világszervezet) által javasolt napi humán jódszükségletet. A gyógyvíz jódon kívül további számos makro- és mikroelemet is tartalmaz, melyek együttes szinergista (egymás felszívódását erõsítõ) hatása hozzájárul a magasabb fokú hasznosuláshoz.

A gyógyvíz 200 ml-es kiszerelésben - mely az adagolás függvényében 3-6 hónapra elegendõ jódpótlást biztosít - megvásárolható a patikákban és a bio-boltokban.

Salvus

Bükkszéken kerül kitermelésre 540 m mélyről a hazánk egyik legnépszerűbb, 40 oC hőmérsékletű gyógyvize a SALVUS, mely a nagy oldott ásványi sótartalmú, alkáli, hidrogén karbonátos-kloridos, brómos- jodidos gyógyvizek csoportjába tartozik.

Összetételét tekintve a világon egyedülálló, igen magas összes oldott anyag tartalmú (22.989 mg/l) gyógyvíz. Az anionok közül kiemelkedő mennyiségű a hidrogén karbonát, amely a többi összetevővel komplex hatást kifejtve a vizet az egyik legkülönösebb tulajdonságú gyógyvízzé teszi. A SALVUS gyógyvízben oldott halogénelemek az egészséges ember számára is jó hatásúak.

Anyagcsere, emésztőrendszeri és légzőrendszeri panaszokra is javallt a SALVUS víz használata.

Cukorbetegség, dohányzási panaszok, légúti betegségek, gyomorfekély, gyomorsavtúlképződés, kolitisz, asztma, köhögés, garat és gégegyulladás és még sok már hasonló panaszok kezelésére orvosilag is javalt készítmény a SALVUS víz. Bővebben olvashat itt az orvosi tapasztalatokról amiket a gyógyítás során alkalmaznak.

Mira

A Mira gyógyvizet az 1920-as évek elején Jászkarajenő határában, kutatás közben találták meg ahol azután rövid időn belül megindult a gyógyvíztermelés. Az aránylag kis területen belül előforduló gyógyvizek a felszín alatt 2-4 m közötti mélységben szivárognak, s közben az agyag piritjét kénsavvá bontják, amely oldatba hozza a földpátot és a dolomitot. A palackozás kezdetén a 3 m-es kutakból kitermelt és gyengébb minőségű gyógyvizet keserűvíznek (Mira keserűvíz, Mira Baby), a 4 m-es kutakból kitermeltet pedig glaubersós gyógyvíznek (Mira glaubersós víz) minősítették és így forgalmazták. Később azonban kiderült, hogy mindhárom gyógyvíz jellege nátrium-szulfátos (glaubersós) és kizárólag az összes oldott anyagtartalomban mutatható ki különbség.

Jellege:

A gyógyvíz összetételét a nátriumszulfát (glaubersó) határozza meg, de a gyógyvíz tartalmaz konyhasót és magnéziumszulfátot (keserűsó) is.

Alkalmazási területe:

A Mira glaubersós gyógyvíz mérsékelt keserűsótartalma enyhe hashajtó, béltisztító hatású. A gyógyvíz átmossa a bélcsatornát, leoldja a nyálkahártyáról a gyulladásos váladékot, eltávolítja a hurutot okozó baktériumokat és ezek bomlástermékeit és a széklettel együtt kiüríti. Mira vízImage A gyógyvíz epehajtó tulajdonsággal is rendelkezik. A glaubersó epehólyag-összehúzó hatásának köszönhetően az epehólyag kiürül, megszűnik a kőképződésnek kedvező epepangás, és fokozódik a májban az epeelválasztás, melynek eredményeként az epehólyag gyorsan megtelik friss epével, amelyben nincsenek jelen a kőképződés feltételei és kisebb gyulladás kialakulásának a veszélye is.

Az epekövesség kialakulásában az epehólyagban lévő epefolyadék besűrűsödése játszik fontos szerepet. Ez akkor következik be, ha órákig nem húzódik össze az epehólyag és nem ürül ki a besűrűsödött epe, és a benne lévő koleszterin eléri azt a töménységet, amikor kicsapódik és alapul szolgál az epekövesség kialakulásának. Az epe kiürülése után a májból friss epe folyadék érkezik, amelyben a koleszterin koncentrációja még messze van a kicsapódáshoz szükséges töménységtől, de jó néhány óra alatt ismét besűrűsödik és újra kialakulhat a kőképződés veszélye. Mindez megelőzhető a Mira gyógyvíz rendszeres fogyasztásával.) A gyógyvíz kúraszerű használata tehát gátolja az epekőképződést és az epehólyag-gyulladás kifejlődését.

A Mira glaubersós gyógyvíz anyagcserére gyakorolt hatása régóta ismeretes, újabban Halmy László professzor és munkatársa Kovács Ferenc főorvos legújabb vizsgálatai is ezt támasztják alá:

Elhízott betegeket 1000-1500 kcal energiatartalmú diétával kezeltek, amit kiegészítettek napi 3x2 dl Mira gyógyvíz adásával, a kontrol csoport csak diétát kapott. Négy hét után azt tapasztalták, hogy a Mira glaubersós gyógyvizet is fogyasztó elhízottak lényegesen jobban fogytak, mint a kontroll csoportban lévők és emellett jelentős javulás következett be a szérum koleszterin szintjükben is (csökkent a vérben az érelmeszesedés szempontjából fokozott kockázatot jelentő LDL-koleszterin, és triglicerid koncentrációja), és javult a szervezet szénhidrát felhasználó képessége (csökkent a vércukorszint).

A fentiek alapján elmondható, hogy a Mira víz eredményesen alkalmazható fogyókúra kiegészítésként, melynek hatására nemcsak fogyás következik be, hanem az elhízás mellékhatásaként jelentkező cukorbetegség és magas vérzsír szint csökkenése is elérhető.

Adagolás:

A Mira glaubersós gyógyvízből az epeutak és epehólyag betegségeinek kezelésére naponta 1-2 szer 2-3 dl ajánlott, idült megbetegedés esetén 4-6 héten át. Bélhurut esetén naponta kétszer 1-2 dl elfogyasztása javasolt. A gyógyvizet a éhgyomorra kell meginni. Fogyókúra kiegészítőként napi 3x2 dl ajánlott a főétkezések után. Cukorbetegségben, magas koleszterinszint estén, valamint májgyulladásnál (vírusos és toxikus esetben is) kúraszerűen kúraszerűen napi 2-3 dl ajánlott.

Nem használható:

Heveny gyomor- és bélhurut, savhiány, vérző gyomor- és bélfekély, szívgyengeség, hasmenés és jelentős folyadékveszteség esetén.

Borsodi víz

Ásványianyag-tartalom: 3380 mg/l

Javasolható: Sóvesztés esetén a sóháztartás helyreállítására.

Parádi kénes gyógyvíz és Parádi ásványvíz

Ásványianyag-tartalom: 4445 mg/l

Javasolható: Gyomor- és bélbetegségek, bélrenyheség, epehólyag kezelésére alkalmas, valamint az epeutak betegségeinek enyhítésére. Kiválóan közönbösíti a rosszabb minőségű borok fogyasztásának mellékhatásait.

A Parádi víz a Parádi völgy nyugati végén a Széchenyi-hegyből fakad a két Csevice forrás, mely Parádi víz néven kerül forgalomba. Parádsasvár ezen forrásoknak, valamint az Orczy család által építtetett és még ma is üzemelő üveghutának köszönheti hírnevét.

A Csevice I. forrás, amely a kék címkés Parádi kénes gyógyvizet adja az ÉLPAK Zrt. tulajdonában lévő palackozó üzem területén található. A forrás fölé 1827-ben ivócsarnokot építettek, mellette pedig fürdőház épült. 1881-ben annyi változás történt a környéken, hogy lebontották a régi fürdőépületet, s helyébe egy hatalmas park közepén a károlyi-család reneszánsz stílusú kastélyt építtetett Ybl Miklós tervei alapján. 1892-ben pedig, szintén Ybl Miklós tervei alapján építették fel a pagodaszerű, színes majolikával fedett palackozóhelyiséget.

A zöld címkés Parádi ásványvíz a kastély udvarán található Csevice II. forrásból származik, a forrás napi vízhozama korlátozott, ezért olyan értékes ez a nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos ásványvíz.

A Parádi vizek minősége közel kétszáz éve azonos. Köszönhető mindez a források védőterületének fokozott ellenőrzésének, és megóvásának. A palackba kerülő víz változatlan minőségét saját laborunkban és hivatalos akkreditált laborokban egyaránt végzett folyamatos vizsgálatok biztosítják.

HUNYADI JÁNOS glaubersós gyógyvíz

A hashajtó gyógyvizek közül legrégebbi és legismertebb a Hunyadi János gyógyvíz, amely a XI. ker-ben, a Sas-hegy, a Sasadi-dűlő Déli völgyületében, a Kőérberki-, Dobogói- és az Őrmezei-dombok között, az Örsöd és Őrmező nevű lapályon 1862-ben kútásás során vált ismertté.

Ivóvíz helyett a telek tulajdonosa keserű vizet kapott kútjában. Saxlehner András posztókereskedő vizsgálatokat végeztetett, s felismerve a víz értékes ásványi tulajdonságait, megvásárolta a területet. Kiépítette a területet és Hunyadi János néven forgalomba hozta a keserűvizet. A keserűvíz gyógytényezője a nátrium- és magnéziumszulfát, amelyből 36 g/l-t tartalmaz a vízben oldott összesen 40 g/l ásványianyagból. A gyógyvizet olyan tekintélyek vegyelemezték, mint Liebig, Bunsen, Fresenius, Ludwig ...stb.

A Hunyadi János keserűvizet először belföldön, ill. a Monarchiában került forgalomba, majd 1869-től külföldre is szállították. Pár év alatt öt világrészen lett keresett árucikk. Az első tíz év alatt kétmillió palack került forgalomba, majd 1913-ban az előállított 15 millió palack víz nagy részét már exportálták. 1888-ban Saxlehner András iparvasutat építtetett, telephelyét a budapesti kelenföldi pályaudvarral összekötve. A szállítás ettől kezdve vasúton történt minden irányba.

A két világháború között csökkent a keserűvíz forgalma. Napjainkban azonban újra fellendülőben van a gyógyvíz fogyasztása. Hashajtó hatása az emésztőszervek hurutos, gyulladásos megbetegedéseinél is eredményesen alkalmazható.

Jellege:

Az 1863 óta ismert Hunyadi János gyógyvíz két fő alkotója a glaubersó és keserűsó.

Alkalmazási területe:

A glaubersós gyógyvizekre jellemző a hashajtó és az enyhe bélhurutokat gyógyító tulajdonság. A gyógyvíz végigöblíti a bélfalat és leoldja a baktériumokat, gyulladásos váladékot, s tovább viszi magával és eltávolítja a széklettel. A bél tisztításának eredményeként csökkennek, megszűnnek a kellemetlen hurutos panaszok, a puffadás és a fájdalmak.

Eredményesen alkalmazható erőlködés nélküli székletürítés igénye estén, amely igen fontos agyi érbetegség, agyvérzés utáni állapotok, aranyérbetegség, érelmeszesedés, sérv esetén.

A gyógyvíz hatásos kiegészítője egyes epehólyag-betegségek kezelésének és használata csökkenti az epekőképződés kockázatát is. A glaubersós és a keserűsós gyógyvíz hatására az epehólyag összehúzódik és fokozódik az epe folyadék áramlása a bélbe. A glaubersós gyógyvíz huzamos alkalmazása rendszeres epehólyag-kiürítő és epeelválasztást fokozó hatású, ennek eredményeként csökken az epehólyagban az epekőképződés és a gyulladás kialakulásának veszélye.

A gyógyvíz étkezések után fogyasztva gátolja a zsírok és fehérjék felszívódását ezért fogyókúra kiegészítőként, vagy elhízás ellen is alkalmazható.

Adagolás:

Az egyszeri hashajtáshoz 2 dl gyógyvíz elfogyasztására van szükség. Amennyiben a gyógyvizet töményen fogyasztjuk a hatás csak 12-24 óra múlva jelentkezik, ha éhgyomorra fele-fele arányban vízzel hígítva, Hunyadi János gyógyvíz langyosan fogyasztjuk, a hatás már 1-2 órán belül bekövetkezik. (Ezt támasztják alá Dr. Sándor Tamás professzor sebészeti betegeken végzett, műtét utáni bélműködés megindítására irányuló vizsgálatai is.)

A gyógyvizet éhgyomorra, étkezés előtt fél-egy órával érdemes fogyasztani, bélhurutok kezelésére naponta 1-2 dl mennyiségben, kúraszerűen. Epehólyag-működési zavarok, máj- és cukorbetegség esetén naponta több részletben elosztva 2-3 dl elfogyasztása ajánlott.

Fogyókúra esetén, elhízás ellen napi 3x1 dl-nyi gyógyvíz elfogyasztása javasolt a főétkezések után.

Nem használható:

Heveny gyomor- és bélhurut, savhiány, gyomor- és bélfekély, szívgyengeség, valamint hasmenés, hányás és más módon bekövetkezett jelentős folyadékvesztés esetén.