A fertődi Eszterházy-kastélyt gyakran hasonlítják Versailles-hoz, nem alaptalanul. A kor megegyezik, a stílus ugyanaz, a fényüzés nemkülönben, csakhogy az épület egy "kicsit" kisebb, mint a Napkirály lakhelye, minthogy nem is Bourbon rezidencia, hanem "csak" egy magyar hercegi család székhelye. De milyen családé!
Az Eszterházyak a XVI. században, török elleni harcok során lettek főurak. Hadi erényeikhez mély katolicizmus, és a Habsburgok iránti töretlen loialltás társult, mindez elég volt ahhoz, hogy az ország egyik leggazdagabb mágnásai legyenek.
Többször voltak nádorok, miután 1687-ben I. Lipót hercegi ranggal jutalmazta Esterházy Pált. Ezután a család mindig hű maradt a dinasztiához, mellette állt az örökösödési és a napóleoni háborúkban, sõt 1848-ban is.
A kastély alapja egy vadászlak volt, amit Esterházy József emeltetett 1720-ban. Késõbb e fõépülethez két oldalszárnyat illesztettek, majd Esterházy Fényes Miklós 1762-ben elhatározta, hogy fenséges barakk-rokokó kastéllyá varázsolja. A meglévõ mulatóházakat hozzácsatolták a fõépülethez, és megtoldották két földszintes, patkó alakú tömbbel, végül a kor kívánalmainak megfelelõen a kastély körül több száz hektáros, pazar kertet alakítottak ki.
A hercegi lak 1768-90 között élte fénykorát: ura bõkezű mecénásként a művelõdés palotájává tette. A legismertebb művész, aki itt élt és alkotott csaknem 30 évig, Joseph Haydn volt. Hangversenyein az uralkodó család tagjai rendszeresen megjelentek, Mária Terézia is gyakran járt Fertõdön.
A virágkor után, a XIX, században a kastély pusztulni kezdett, majd a második világháború jelentõs károkat okozott benne. Mára azonban teljesen felújították, így csaknem eredeti pompájában gyönyörködhetünk. A főbejárat kovácsoltvas kapuja a vasművesség remeke, oldalaitól földszintes, illetve kétemeletes épületszárnyak indulnak el a háromszintes fõépületig egy ovális belsõ udvart kerítve körül. A homlokzaton a barokk díszítõelemeinek szinte mindegyike megtalálható. Lenyűgözõ a szimmetrikus, íves karú díszlépcsõ, amely az elsõ emeleti Zene- és Díszterembe vezet, ahol nyaranta ma is koncerteket rendeznek. Belül 126 szoba van, ebbõl 21 látogatható.
A káprázatos berendezés, a nemes burkolatok, a csillárok, freskók, gobelinek, porcelánok és aranyozások ámulatba ejtõk. Érdemes megnézni a kiállítások mellett a képtárai, a télikertet, továbbá Haydn és mûvésztársai egykori lathelyét a Muzsikaházat is.
