(Budapest, 1902. december 27. – Budapest, 1969. november 4.) magyar zeneszerző.
Festészeti tanulmányokat folytatott, majd 1921-től a Zeneakadémián tanult Weiner Leó, majd Siklós Albert növendékeként. 1923-26 között Kodály osztályába járt.
1926-ban diplomázott. 1922-től bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1926-ban alapító tagja volt a Modern Magyar Muzsikusok Szabad Egyesületének. 1928-tól munkáskórusokat vezetett.
1931-ben Londonban mutatták be a Farkasok dala c. művét nagy sikerrel. 1931-ben Sallai Imre futáraként Berlinbe ment, ahonnan 1932-ben Moszkvába költözött. 1938-tól a szovjet zeneszerzőegyesület nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó osztályát vezette.
Önként belépett a Vörös Hadseregbe. Főhadnagyi rangban vett részt Budapest felszabadításában.
1945-ben kinevezték a Zeneakadémiára zeneszerzés tanszékvezető tanárként. 1958-1967 között a Zeneakadémia igazgatója volt.
Zenéje egyszerű, világos formákból áll. Tematikus világa a magyar népdal szelleméből fakad, harmóniavilága tonális.
