FÖLDI ZOLTÁN

(1895-1987)

Budapesten született, 1895. május 3-án. A budapesti József Műegyetemen 1917-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett, majd annak szerves kémia tanszékén Zemplén Géza mellett tanársegédjeként kezdte pályafutását. 1919-ben műszaki doktorátust szerzett. 1931-ben a szegedi tudományegyetemen Az organikus gyógyszerkészítmények chemiai technológiájatárgykörből magántanárrá habilitálták.

A Chinoinba kerül ahol 69 éven át dolgozott a gyárban mint a magyar gyógyszeripar egyik legjelentősebb feltalálója. 1941 és 1945 között a Chinoin vezérigazgatója, 1946 és 1978 között a kutatólaboratórium vezetője, majd műszaki-gazdasági tanácsadó volt. Emellett az 1930-as években a szegedi tudományegyetem szerves és gyógyszerészeti vegytani tanszékén fakultatív előadásokat is tartott , 1948-tól pedig a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán a szerves kémiai alapműveleteket adta elő. (1954-ben jelent meg Szerves kémiai alapfolyamtok, Előadások vegyészmérnökhallgatók részére 1-2. című munkája.)

Nevéhez számos gyógyszerkészítmény előállítása fűződik, például a papaverin első ipari szintézise, a perparin és a novurit kidolgozása, az első hazai inzulin gyártásának elindítása , az ultraszeptil és a deszeptil, valamint az első hazai B1-vitamin szintézise. A II. világháború után fontos szerepe volt a hazai penicillingyártás megszervezésében, ezért Kossuth-díjjal tüntették ki (1952). Munkatársaival – a Földi-iskola tagjaival -- mintegy 80 szabadalmat jelentett be.

Kitüntetése:

Kossuth-díj 1952-ben