Lovász László


Lovász László

(Budapest, 1948. március 9.) Széchenyi-nagydíjas és Wolf-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A számítógép-tudomány világhírű kutatója. 2006 és 2008 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Matematikai Intézete igazgatója.

1962–tól 1966-ig a budapesti Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium speciális matematika tagozatára járt. Osztályfőnöke Komlós Gyula, matematikatanára Rábai Imre volt. 1966-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) matematikus szakán. 1971-ben szerezte diplomáját.

Diplomájának megszerzése után 1975-ig tudományos főmunkatársként dolgozott az ELTE geometria tanszékén. 1975 és 1982 között a József Attila Tudományegyetem geometria tanszékét vezette docensként. 1978-ban megkapta egyetemi tanári kinevezését. 1982-ben visszatért az ELTE-re, majd egy évvel később a számítógép-tudományi tanszék vezetője lett, szintén egyetemi tanári beosztásban. 2006-tól 2008-ig az ELTE TTK Matematikai Intézetének igazgatója volt. 1987-től a Princeton Egyetem, illetve 1993 és 1999 között a Yale Egyetem félállású egyetemi tanára. 1972–1973-ban a Vanderbilt Egyetem, 1984–1985-ben pedig a Bonni Egyetem vendégprofesszora volt.

1970-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1977-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai, illetve az Operációkutatási Bizottságának tagja lett. 1979-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1985-ben rendes tagjává. 2008-ban az MTA elnökségi tagjává is megválasztották. 1987 és 1994 között a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának választott tagja volt. 1981-ben a párizsi Európai Tudományos és Művészeti Akadémia, 1991-ben a londoni Európai Akadémia, 2007-ben a Svéd Királyi Akadémia is felvette tagjai sorába.

1981-ben Erdős Pállal és Babai Lászlóval létrehozta a Combinatorica című folyóiratot. 1985-ben Babai Lászlóval létrehozta a Budapest Semesters in Mathematicsot, és a bonni egyetem John von Neumann-professzorává nevezte ki. 1999 és 2006 között a Microsoft tudományos kutatója volt. 2004–től 2006-ig az Abel-díj öttagú bírálóbizottságának tagjaként is működött. 2007-től a Nemzetközi Matematikai Unió (IMU) Végrehajtó Bizottságának elnöke. Ez a megbízatása 2010-ig szól.

Két alkalommal a Mindentudás Egyeteme előadója volt.

Elsősorban kombinatorikával és számítógép-tudománnyal foglalkozik. Számos eredménye közül kiemelkedik a gyenge perfekt gráf sejtés igazolása, a Kneser-gráfokra vonatkozó sejtés bizonyítása.

A geometriai hipergráf fogalmának meghatározása lehetővé tette az alfa-kritikus gráfok elméletének kimunkálását és kiépítését, valamint a Shannon-féle ötszögprobléma megoldásét. Nevéhez fűződik a Lovász-féle lokális lemma, a Lovász-féle bázisredukciós algoritmus: a Lenstra–Lenstra–Lovász (LLL) algoritmus, valamint a konvex testek és rácsok algoritmikus elméletét.

A 2000-es évek elejétől a kombinatorikus optimalizáció területén ért el kiemelkedő eredményeket. Több mint kétszázötven tudományos publikáció és kilenc könyv szerzője vagy társszerzője.

Díjai, elismerései

Grünwald Géza-díj (1969)

Pólya-díj (1979)

Best Information Theory Paper Award (IEEE, 1981)

Fulkerson-díj (1982)

Állami Díj (1985)

Szele Tibor-emlékérem (1991)

a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1998)

Wolf-díj (1999)

a József Attila Tudományegyetem díszdoktora (1999)

a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem díszdoktora (2002)

Corvin-lánc (2001)

Gödel-díj (2001)

a Calgary Egyetem díszdoktora (2006)

Neumann János Elméleti díj (2006)

Bolyai-díj (2007)

Széchenyi-nagydíj (2008)


Szerkesztés dátuma: vasárnap, 2010. február 14. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,589 Kategória: Tudósok, feltalálók
Előző cikk: Lipszky János Következő cikk: Luppis János


   








Megjegyzések

Hrotkóné-Bálint Ágnes
szombat, 2016. július 2. 15:10
Szuper!Nagyszerű ember!Büszkék lehetünk rá.



Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: