Berczelly Tibor


Berczelly Tibor

(Budapest, 1912. január 3. – Budapest, 1990. október 15.) háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, tőrvívó, sportlövő, edző.

1929 és 1932 között a Ludovika Akadémia hallgatója. 1930-tól a Honvéd Tiszti Vívó Klub vívója. Vívóként valamennyi fegyvernemben versenyzett. 1930-tól a honvédség tisztje, 1944-ben őrnagyi rangban leszerelt. 1934-től a magyar kardvívó válogatott tagja. 1940-ben vívómesteri oklevelet szerzett. 1945-től a Toldi Miklós SC vívója és sportlövője, 1946-tól a Csepeli MTK, 1954-töl a Budapesti Vörös Meteor vívója. 1947-től 1950-ig a magyar tőrvívó válogatott tagja. 1947-ben bekerült a magyar sportlövő válogatottba is.

1935 és 1957 között összesen huszonnyolc magyar bajnoki címet szerzett. Ő a legtöbb egyéni magyar bajnoki címet szerzett vívó. Kardvívóként negyvenhétszeres, tőrvívóként háromszoros magyar válogatottságot ért el.

„Emlékszem, egyszer elmenünk a Nemzeti Lovardába. Lent vívtak, mi pedig, két piccolo, ott ültünk a karzaton, az első sorban, a maestro [ Italo Santelli ] két oldalán. Egyszer csak szólítják a következő párt: Garay-Terstyánszki. Nézem Terstyánszkit, olyan kicsi, alacsony ember volt, valahogy nem stimmelt sehogyse nekem. Rájöttem hirtelen, hogy hiszen ez fordítva áll, ez… ez… balkezes. És mondom a maestronak: maestro, kis ember lenni balkéz, mert lassan mi is úgy beszéltünk, mint ő. »Kérem piccoló, ez lenni vívás előny.« Mondom, kerem maestro, én lenni született balkéz. »Hiii!… Lenni nagy marha, miért nem mondani előbb?!« A bal kézről ragadt rám a Suta becenév.”

1955-től a Magyar Vívó Szövetség edzője, jelentős szerepe volt a magyar korosztályos versenyek elindításában. 1964-től vívó mesteredzői oklevelet szerzett. 1972-től a Budapesti Vörös Meteor vívószakosztályának edzője.

Sporteredményei

vivásban

  • háromszoros kardcsapat olimpiai bajnok (1936, 1948, 1952)
  • kard egyéni olimpiai 3. helyezett (1952)
  • tőr csapat olimpiai 3. helyezett (1952)
  • négyszeres kardcsapat világbajnok (1937, 1951, 1953, 1954)
  • kard egyéni világbajnoki 2. helyezett (1937)
  • kard egyéni világbajnoki 3. helyezett (1954)
  • kardcsapat Európa-bajnok (1935)
  • tőrcsapat főiskolai világbajnok (1935)
  • nyolcszoros kard egyéni magyar bajnok (1939, 1941, 1943, 1944, 1949, 1950, 1951, 1952)
  • tizenegyszeres kardcsapat magyar bajnok (1935, 1938, 1941, 1943, 1944, 1946, 1948, 1949, 1952, 1954, 1957)
  • nyolcszoros tőrcsapat magyar bajnok (1940, 1941, 1942, 1944, 1947, 1949, 1950, 1954)
  • egyszeres párbajtőrcsapat magyar bajnok (1946)

sportlövészetben

csapatbajnok a nagyöbű sportpisztoly 60 lövéses versenyében (1942)

"Tatán 1948 májusában jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét a sportolók részére, azért Tatára esett a választásuk, mert ennek a városnak a klímája hasonlított legjobban Londonéra.

Egyéni számban Elek Ilona volt az egyedüli, aki meg tudta védeni tizenkét évvel korábbi bajnoki címét. Az 1936. évi olimpia aranyérmesei közül Gerevich Aladár és Berczelly Tibor férfi kardvívásban, továbbá a csehszlovák Jan Brzak kenu kettesben ismét olimpiai bajnok lett.

Az összesen hétszeres olimpiai bajnok magyar vívó, Gerevich Aladár ezen az olimpián nyerte egyetlen egyéni bajnoki címét.

Papp László ökölvívó kiemelkedő - háromszoros olimpiai bajnok - sportkarriere itt kezdődött." (Wikipedia)

 


Szerkesztés dátuma: szombat, 2010. február 13. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 3,962 Kategória: Sportolók
Előző cikk: Benedek Tibor Következő cikk: Biros Péter


   







Tetszik  




Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: