(Budapest, 1943. április 14.) háromszoros olimpiai bajnok vívó, orvos, rákkutató, sportvezető.
1958-tól a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) vívója volt. Tőr- és párbajtőrvívásban egyaránt versenyzett, 1967-től 1979-ig mindkét fegyvernemben magyar válogatott volt, de kiemelkedő eredményeket párbajtőrvívásban ért el.
(Budapest, 1882. október 29. – Budapest, 1955. március 14.) négyszeres olimpiai bajnok kardvívó.
Apja nyomdász volt, a Pallas nyomda főgépmestere, aki mind a két fiának meg tudta teremteni az egyetemi tanulás lehetőségét.
(Újpest, 1949. április 23. – ) olimpiai bajnok ökölvívó, edző.
1957-től a Békéscsabai Építők Előre, 1965-től a Magyar Pamut, 1967-től a Budapesti Vasas versenyzője volt. Mindvégig papírsúlyban, illetve a 48 kg-os súlycsoportban versenyzett. 1968-tól 1980-ig szerepelt a magyar válogatottban.
Gerevich Aladár (Jászberény, 1910. március 16. – Budapest, 1991. május 14.), harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, hétszeres olimpiai bajnok.
Gerevich Aladár apja mellett – aki szintén vívott – kezdett el sportolni Miskolcon. Tehetségét korán felismerték, így hamarosan már a világhírű Italo Santelli olasz mester budapesti iskolájában vívhatott.
(Netecs, 1915. április 15. – San Francisco, 1997. január 16.) úszó, edző. 1930-tól a Pécsi Atlétikai Club ifjúsági sportolójaként Várnagy Elemér tanítványa volt. Első ifjúsági magyar bajnoki címét 1931-ben szerezte. 1933-ban meghívták a berlini olimpiára készülő válogatott keretbe. 1934-től az UTE (Újpesti Torna Egylet) úszójaként versenyzett. Az 1934.
(Dorog, 1926. február 4. –) magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott. A sportsajtóban elterjedt beceneve „a fekete párduc” volt (ő volt az első kapus, aki fekete mezt vett fel a pályán).
(Miskolc, 1927. október 23. – ) vízilabdázó, szakedző, országgyűlési képviselő, a Nemzet Sportolója.Az 1948-as londoni olimpián ezüstérmes vízilabdacsapat tagja. 1952-ben Helsinkiben, 1956-ban Melbourne-ben és 1964-ben Tokióban olimpiai bajnok. 1960-ban a római olimpián a harmadik helyezett csapat tagja. 1954-ben Torinóban és 1962-ben Lipcsében Európa-bajnok.
(eredetileg Guttmann Arnold) (Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, építészmérnök, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a magyar delfin.
Hódos Imre (Hajdúnánás, 1928. január 10. – Debrecen, 1989. április 23.) olimpiai bajnok birkózó.
1945-től a DMTE (Debreceni Munkás Testedző Egyesület),
1946-től a DVSC (Debreceni Vasutas Sport Club),
1949-től a Budapesti Fáklya, illetve a Budapesti Vörös Lobogó, majd
1953-tól ismét a DVSC birkózója volt.
1952-től 1960-ig szerepelt a magyar válogatottban.
(Budapest, 1930. március 10. – Budapest, 1996. január 24.) világcsúcstartó atléta.Pályafutása során 12 világcsúcsot állított fel közép- és hosszútávon, ebből hetet 14 hónap leforgása alatt 1955-ben és 1956-ban, amikor 1500 métertől 10000 méterig minden távon a világ legjobb eredményével rendelkezett. Összesen 31 magyar bajnoki címet nyert.
