Székelyföldön, Szovátán születtem, 1943-ban. Ez egész gyermekkoromon éreztette hatását, ami a természet végtelen szeretetében és későbbi pályaválasztásomban nyilvánult meg. Sopronban végeztem középiskoláimat, és erdészként helyezekedtem el Putnokon, 1963-ban. Bár mindig vonzódtam a képzőművészetekhez, az önbizalom hiánya megakadályozott abban, hogy magam is próbálkozzam alkotással.
1999-ben nyugdíjas lettem, s ekkor rengeteg kitöltetlen szabadidőm támadt. Ennek kitöltésére megpróbálkoztam fafaragással. Első munkám anyám kopjafája volt, mely a debreceni Nagyerdei Temetőben került felállításra. Mivel jól sikerült, ez ösztönzést adott a további munkákhoz. Ettől kezdve nagy rendszerességgel készítettem emlékműveket, fejfákat, síremlékeket, a megrendelések szünetében használati -és dísztárgyak, kisebb faszobrok, domborművek, plasztikák faragását végeztem.
Nagy sikerként éltem meg, amikor 2002 szeptemberében Németországban állították fel egy emlékművemet. Ennek kapcsán a tekintélyes Neus Grevenbroicher Zeitung fényképpel illusztrált cikket közölt rólam.
A Putnok környéki községekben az óvodákat, iskolákat láttam el szabadtéri játékokkal és felszerelésekkel, kezem munkáját dicsérik a sajóvelezdi és a sajómercsei temetők kapui. A keleméri Polgármesteri Hivatal egyedi névtáblája is saját ötletem nyomán készült
Időközben önszorgalomból kitanultam az ácsmesterséget és saját családi házunk után barátoknak, ismerősöknek is végeztem tetőfelújítást, új tető készítést.
Elsősorban a székelykapuk és fejfák, kopjafák, síremlékek készítését vállalom, valamint használati -és dísztárgyak faragását folytatom. Stílusom előkép nélküli, rusztikus, egyedi kialakítású. Faragásaim központi témái pontos természeti képek, virágok, állatok. Lehetőség szerint kevéssé stilizálok, törekszem a természeti hűségre. Festészettel csak másodlagosan foglalkozom.
