Simmer Sándor


Simmer Sándor
Tragédia vezetett a fafaragás művészete felé! Egy magyar mondás szerint minden rosszban van valami jó! Simmer Sándor (született Csongrádon 1955. december 6-án). Az általános iskolát és a szakmunkásképzőt Csongrádon végezte. Ezt követően lakatosként dolgozott. 1992-ben autóbalesetben 26 törést szenvedett! Ezért szakmáját folytatni nem tudta. Az orvosok azt állapították meg hogy élete végéig tolószékehez lesz "kötve". Ennek ellenére rendkívüli akaraterejének és világszemléletének köszönhetően megszabadult a tolókocsi "rabságától". Felépülése csak részleges volt, ezért leszázalékolták. 1993. tavaszán 67%-os rokkantnyugdijasként faragta meg első "köztéri" szobrát Pécsre, egy magánpanzió elé. A szobor egy szőlősgazdát ábrázol. Eleinte csak magának faragott, illetve alaklomszerűen értékesítette ezeket. Késöbb egyre több köztéri szobrot rendeltek nála az ország szinte minden részébe. - 1996-ban egy 4,6m-es millecentenáriumi szobrot készített Dunaszentbenedekre, - 1997-ben faragta a felgyői templom elé Szent István egész alakos szobrát, - 1998-ban ugyancsak Szent István szobrot készített Visegrádra. Természetesen magánemerek is rendeltek, illetve vásároltak nála szobrokat, egy visegrádi magánszemély 22db Simmer szoborral rendelkezik. A bokrosi templom főoltárának szobrát az oltár szentelésére készítette el. Csongrádra az 56-os kopjafát faragta, a magyarbánhegyesi templomnak 3db szobrot készített. Rendszeres résztvevője a különböző fesztiváloknak, többek között a "művészetek völgyében", a csongrádi borfesztiválon. Folyamatosan szerepel a Szeptember Feszt budapesti rendezvényén, a visegrádi Palotajátékokon, az egri Végvári Napok rendezvénysorozatán, a gyulai Végvári Estéken, ahol helyszini faragással csábítja oda a nézősereget, miközben rendkívül színesen el is magyarázza a tudománya lényegét. Kiállítálokon is sikerresen szerepelt, Szegváron és Hatvanban és Csongrádon, volt iskoláljában, a Gróf Széchenyi Általános Iskolában, és a Galériában, Esztergomban a Dobó Galériában. 2005-ben készült el a Magyarok Asztala óriás Gasztrokódex borítója, melynek méretei 160x103cm nyitott állapotban. Ez lett a világ leg nagyobb szakácskönyve! A borítóján szerepel a magyarok bejövetelétől napjainkig a magyar gasztronómiai szokások ábrázolása. A szentesi laktanyába a magyarországi megszünt alakulatok emlékparkját faragta és a Béri Balog Ádám emléktáblát és domborművet. Tanyáján rendszeresen fogad gyermekcsoportokat, cserkészeket, ahol lehetőséget biztosít az íjjászat és egyébb más korabeli harcieszköz megismerésére, számháború és egyébbrégi gyermekjátékok felelevenítésére. Igazi NAGY MESÉLŐ! Az emberek lenyűgözve torpannak meg a fesztiválokon, minközben faragva mesél, s pillanatok alatt nagyobb csoprtokban hallgatják meséit!

Szerkesztés dátuma: hétfő, 2014. július 28. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 1,955 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Simányi Dorka Következő cikk: Simon Ferenc


   








Megjegyzések

Katona Annamária
csütörtök, 2014. július 31. 18:17
Sanyi bácsi :-)
Kovács Lóránt
szombat, 2014. augusztus 2. 17:20



Képek


Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: