(Újarad, 1912. május 8. – Budapest, 1988. augusztus 7.) festő, grafikus
Munkácsy-díjas (1953), főiskolai tanár. Képei vannak az MNG, a Kiscelli Múzeum, az Irodalmi Múzeum és a Hadtörténeti Múzeum, a Pécsi Képtár, a Székesfehérvári Képtár tulajdonában, valamint külföldi magángyűjteményekben. Az Iparművészeti Főiskola grafikaszakos hallgatója volt egy éven át, majd szabadiskolákban képezte magát Aba-Novák Vilmos, Iványi-Grünwald Béla és Szőnyi István irányításával. 1930-ban a Képzőművészeti Főiskolára került, ahol Réti István volt a mestere. 1937-ben szerzett diplomát. Ösztöndíjasként 1935 - 1936-ban Rómában, majd 1940 és 1944 között Nagybányán dolgozott. Tárlatokon 1930-tól szerepelt. A második világháború után több nagyszabású állami megrendelést kapott muráliákra. (pl. csepeli rendelőintézet, secco, 1949; békéscsabai rendelőintézet, sgraffito, 1959; budapesti Kerepesi úti lakótelep, mozaikok, 1960; Országház: az Elnöki Tanács fogadóterme, secco, 1964, - ez utóbbi megsemmisült). Az 1960-as években tagja volt a Kilencek nevű képzőművész csoportnak. 1969 és 1980 között a Képzőművűvészeti Főiskola tanára volt. Az 1950-es években részt vett a metró díszítésére kiírt mozaikpályázaton is.
Díjai, kitüntetései
Székely Bertalan-díj, 1937;
Balló Ede-díj, 1938;
Szinyei Társaság nagydíja, 1945;
Munkácsy-díj, 1953.
Fontosabb egyéni kiállításai
Bp.-i Műbarát (1942), Fővárosi Népművelési Központ (1949),
Csók István Galéria (1960, 1975, 1980),
MNG (1966),
Tokaji Helytörténeti Múz., Mednyánszky Terem (1969),
Eger, Rudnay Terem (1973),
Debrecen, Medgyessy Terem (1978, 1986).
Részvétele csoportos kiállításokon
Párizs (1957),
Antwerpen (1958),
Moszkvai Nemzetközi Képzőműv. Kiállítás (1965),
a 20. sz.-i Magy. Festészeti és Grafikai Kiállítás (Helsinki, 1965) stb.
