(1882, Budapest - 1961, Budapest)
Festő. Tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában s a Rajztanárképzőben Zemplényi Tivadar növendékeként kezdte, majd Nagybányán Hollósy Simonnál folytatta s Budapesten Szablya-Frischauf Ferencnél fejezte be. 1904-ben olaszországi tanulmányutat tett. 1905-ben szerepelt a Műcsarnokban először nyilvánosan. 1907-ben a KÉVE (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete) egyik alapító tagja, majd elnöke lett. Előbb a Fővárosi Iparrajziskola, 1922-tõl a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1935-37 között rektora. Megszervezte és 1939-ig vezette a miskolci állami művésztelepet. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt, zömmel tájképekkel. 1929-ben Barcelonában, 1943-ban Budapesten aranyéremmel tüntették ki. Stílusa mindvégig hű maradt a nagybányai plein air naturalizmushoz. Művei az MNG-ben, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és a miskolci múzeumban vannak.
