Péger József


Péger József

Középiskolás korában egy rajzával díjat nyert. Zilahy György festőművész Budapestre hívta és az általa vezetett szakkörbe járt.

Földmérőnek tanult, majd a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat alkalmazásában számos település térképének elkészítésében tevékenykedett.

1983-tól magánvállalkozó.

1997-ben megnyitja saját galériáját, melyben kiállításokat és irodalmi esteket rendez.

A PÉGER GALÉRIA alkotásainak állandó bemutató helye.

Rendszeres résztvevője az alkotótáboroknak.

Tagja a Tolna megyei Bárka Müvészeti Szalonnak és más civil szervezeteknek.

Alkotásai megtalálhatók a Paksi Képtárban, közintézmények és magánszemélyek tulajdonában.

Képei számos országba eljutottak.

 

 

A művész hűsége

 

Aki ismeri Péger Józsefet, a paksi "életművészt", az tudja róla, hogy rendkívül bohém, s igen öntörvényű ember. Ám a szíve nagy. Galériája Paks egyik éke. Szeretni való közösségi hely, ahol a testvérmúzsák adnak egymásnak randevút, hogy gazdagodjon, nemesedjen és felviduljon a lélek, hogy könnyebbek legyenek a lépéspróbák a másik felé.

Úgy is fogalmazhatnék, ez a galéria missziós hely. Ahol jó megpihenni, vagy éppen részesévé válni annak a kínnal-gyönyörrel teli alkotófolyamatnak, ami a művészt jellemzi.

S jó azt is érezni, hogy talpig nehéz hűség jellemzi az alkotót.

Hűség a szülőföldhöz, a szépséges tolnai tájhoz, hűség a magyarsághoz, családi gyökereihez, hűség és alázat a művészethez - az örökös jobbítás szándékával.

 

Magával ragadó, felkavaró, merész installációi, hömpölygő "deszkaversei" felkiáltójelek, s nem csak Duna-parti kisváros életében, hanem a kortárs képzőművészetben is.

Péger József a saját igazát kiáltja világgá.

Nem csak lírai akvarellekkel, merész olajképekkel, hanem szavakkal is, hogy még teljesebb legyen az üzenet, még inkább célba érjen a gondolat.

 

Bibliai magvető, aki termést remél - a szívekben, a fejekben, az attitűdökben -, hogy jobb legyen e bűntől terhes világ. Az ezredforduló éveiben veti be az ősi technikát, s ha tehetné még zenét is társítana a látványhoz, a deszkákra rótt sorokhoz, csak hogy hatásosabb legyen az élmény. S teszi ezt kíméletlen következetességgel, mindenféle kényszerítés és megalkuvás nélkül, politikusokkal nem paktálva.

Mert tudja: "A sötétség urának a váladéka a politika".

Ezért aztán hagyja a politikát és inkább építkezik. Belülről és a vásznon, az akvarellpapíron és a deszkákon.

Művei kiállják a próbát, és nem hajlítják meg a gerincét.

A maga választotta úton halad, de Isten kegyelméből.

Hiszi, hogy odafönn is követik az útját, figyelik lépteit. Ezért bízik oly kitartóan az égi-földi párbeszéd erejében.

 

Péger Józsefnek a szín, a látvány, az illat és az indulat a tanítómesterei.

És a barátok, akik szívesen merítkeznek meg művészetében.

Kívánom, hogy sokáig szerezzen még nekünk örömöt képeivel, deszkaverseivel, bohóc-létével, finom iróniájával és bölcs humorával, hiszen művésznek lenni - Goethe vallja -, nem szakma, hanem sors.

 

Lőrincz Sándor

újságíró


Szerkesztés dátuma: péntek, 2016. január 8. Szerkesztette: Kabai Zoltán
Nézettség: 2,544 Kategória: Képzőművészek » Festőművészek
Előző cikk: Paul Troger Következő cikk: Pekárovics Zoltán

Forrás:
www.tolnaart.hu


   







Tetszik  




Képek


Cikkhez csatolt fotók módosítása

 
 

URL: