Jókai Mór
(1825-1904)
1825. február 18-án született Révkomáromban, nemesi, értelmiségi családban.
Apja Ásvay Jókay József hites ügyvéd és árvagyám, édesanyja Pulay Mária. Két idősebb testvére: Károly és Eszter.
1831-ben kezdi elemi iskoláit. 1835 őszén Pozsonyba megy német szóra, cseregyermekként két tanévre.
József Attila
(1905-1937)
1905. április 11-én Budapesten született.
Apja Iosifu Aron szappanfőző munkás; anyja, Pőcze Borbála parasztcsaládból származó mosónő.
Hatodik gyermekként született, ekkor azonban csak két nénje, Jolán és Eta élt.
Apja 1908-ban elhagyta családját: Romániában újra nősült.
Juhász Gyula
(1883-1937)
Szegeden született 1883. április 4-én.
Juhász Gyula és Édesanyja
Apai nagyapja asztalos; az anyai az utolsó szegedi gombkötőmester. Apja, Juhász Illés posta- és távirdafőtiszt, anyja Kálló Matild; szüleinek első, bátortalan, zárkózott természetű gyermeke.
1893-1902 között a szegedi piarista gimnázium tanulója volt. 1899.
(Pest, 1808. április 18. – Békés, 1892. október 7.) pedagógus, író, a nőnevelés egyik úttörője.
Apja, Karacs Ferenc rézmetsző és térképész volt, anyja, Takács Éva író. Házukban gyakran megfordultak a kor szellemi vezetői, például Fáy András, Kazinczy Ferenc, Garay János, Vörösmarty Mihály és Kölcsey Ferenc. Katona József lakott is náluk egy ideig, itt írta meg a Bánk bánt.
Karinthy Frigyes
(1887-1938)
Budapesten született 1887. június 25-én.
Apja Karinthy József tisztviselő, anyja Engel Karolina; Frigyes a család ötödik gyermeke.
1893-ban meghal édesanyja. Anyjának korai elvesztése, az eleven szellemi környezet és Budapest világvárossá fejlődése meghatározó gyermekkori élménye.
Kármán József
(1768-1795)
A felvidéki Losoncon született 1768. március 14-én.
Művelt és jó összeköttetésekkel rendelkező protestáns lelkészfamília gyermeke, apja Kármán József evangélikus lelkész, később püspök, anyja Szalay Klára.
A család nemzedékekre visszamenően a Rádayak párfogását élvezte, s az ifjú Kármán József is profitált e kapcsolatból.
Kassák Lajos
(1887-1967)
1887. március 20-án született Érsekújváron (Szlovákia).
Apja önpusztító alkat; anyja a Mutter, a munkásasszony jelképe, aki sem önmagával, sem a környezetével nem köt alkut (Levelek anyámhoz). A körülmények, a család, a környezet elleni lázadás tizenkét éves kora körül következik be; félbeszakítja iskolai tanulmányait.
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte.
Kazinczy Ferenc
(1759-1831)
Érsemlyénben született 1759. október 17-én.
Apja Kazinczy József, anyja Bossányi Zsuzsanna.; ősei a Rákóczi-család szolgálatában emelkedtek fel gazdag középbirtokosokká.
Apja nagy gondot fordított gyermekeinek neveltetésére. Ferenc otthon kezdett tanulni, ötéves korában írja első levelét szüleinek. 1768-ban öccsével Késmárkra kerül; 1769.
Kemény Zsigmond
(1814-1875)
Alvincon született, 1814. június 12-én.
Ősi erdélyi arisztokrata család sarja, apjának, Kemény Sámuelnek Csóka Rozáliával kötött második házasságából született.
1820-23-ban Zalatnán tanult, apja halála után, 1823-ban kezdődött a féltestvérei által indított áldatlan birtokpör, amelynek során anyja elvesztette birtokai jelentős részét.
