Kínai fűszerkeverék, készen is kapható, de nagyon könnyen elkészíthető házilag: egy-egy rész őrölt fahéj, szegfűszeg, csillagánizs, valamint édeskömény, édesgyökér, szecsuáni vagy fekete bors és gyömbér közül kettőnek a keveréke.
Az epret víz nélkül szétfõzzük egy lábasban, leszűrjük a levét, és annyi mézet adunk hozzá, hogy sűrű szirup legyen. Ebbõl a szirupból együnk torokgyulladás esetén.
Zsályás-bor:
Sokképpen csinálják. Némelyek belé akasztják az zsályát az átalagba, némelyek megfőzik. Jó ez a foghús-fájástúl, s fogfájástúl, nyelvet, ereket, s tagokat erősít és a görcsoldás ellen is jó s több következhető nyavalyák ellen.
Mai
Csodafa, csodafű, jónásfája, jónáskabak, kikojona, kiki, nagysárfű, krisztuskeze, tenyere, krisztuspálma, ötujjú fű, kerti berzseny.
A ricinus nagyméretű, gyorsan növő növény, amelynek hosszú nyelű tenyeres levelei vannak. A ricinus a 2,4 m
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,hogy várja őt az asszon...
"Férfiak!" így szólott Pannon vészistene hajdan,"Boldog földet adok, víjatok érte ha kell."S víttanak elszántan nagy bátor nemzetek érte,S véresen a diadalt végre kivitta magyar.Ah de viszály maradott a népek lelkein: a földBoldoggá nem tud lenni ez
I.Gyásztérein MohácsnakMegszűnt a nagy csata,Tört vértek s fegyverek köztFekszik sok dalia.S hol annyi bátor küzdött,Oly sok szű vérezett,Az esti szellő sóhajtA gyászmező felett.Ébren csak egy vitéz mégAz ezerek közül;Romján a dúlt hazánakCsak ő
Szánja az uristen hiveinek romlását,Az ő fiainak, leányinak romlását,Noha most eltűri, de el nem szenvediNagy szidalom-vallását.Ezeket szemünkkel látván elkeseredtünk,Ily éktelenségen magunkban elrémőltünk,Isten beszédében mi is
Európa csendes, ujra csendes,Elzúgtak forradalmai...Szégyen reá! lecsendesűlt ésSzabadságát nem vívta ki.Magára hagyták, egy magáraA gyáva népek a magyart;Lánc csörg minden kézen, csupán aMagyar kezében cseng a kard.De hát kétségbe kell-e esnünk,Hát
Szüret-e ez vagy talán tor?Hallgatunk, pedig fogy a bor,És sohajtunk, mint körültünkA süvöltő őszi szél;Jól illik, hogy ide űltünk,Hull reánk a falevél.Hajdanában nem így volt ez,Hűn megmondja, bárkit kérdezz:Pezsgett a szív, szólott a hegy,Milyen
Én nem ünneplem őt, én gyászolomFekete posztós dob nélkül, magamban,De milliók nevében, akik élnekÉs föltámadnak majd egy szép naponA sírból, mit ma országnak neveznek.Én nem ünneplem őt, én átkozomVezéreit, kik vérmezőre vittékFiatal testét, ifjú
Kiáltsa szám, üzenje versem,amit legjobban fáj üzenni,hogy mennyire senki és semmivagyunk:kakasviadal, bolhaverseny.Mert céltalan csak, törpe szolgák,mi akik ölünk harag nélküls halunk haszonnak hite nélkül,küzdünkvakon, mint a kakasok s bolhák.Hol
Mit tettél ártatlan szívemmel, gyalázatos kor, felelj megKarácsony van, de nekem nem kellenek olcsó fenyőgallyaidHazug viaszkönnyet ne sírjon a karácsonyi gyertyaMeg nem vesztegetsz cifra csecsebecséddelRántsátok le az asztal vacsorázó fehér
Esteledik. Már elég is a munka.Ideje, hogy e fordulón megálljak.Hátam a folyton görnyedést megúnta.Lelkem is - mint a fák -: lankadtra fáradt.Lelkem is, mint a föld, álomba lankad...Jó éjt mezők, s vén Hargitánk is ottan - -De csak egy éjre, -
Mint kincset, hírt a szeszélyes szerencse,a télen úgy osztott a szél havat:néhol hóhegy van most is, máshol árvíz,így lett sok-sok falunk vályog-Velence,vetéseink meg tengerek, tavak.Barangolok. Most jó a gumicsizma,fejem búbjáig fröccsen a
Haza, Hozzád, hét hídon át!Sietni síró síneken!Utánad, ezer út után!Fergetegek, fordulatokfogatagából csak Feléd!Tévelygésekből Rádtalálni:roskadásban Téged remélni:törtetésekből törekedni,törötten is törődni Véled!Kötöttségekből
Ne feledd a tért, ahol elestek ôk,a földet se feledd,bárhol hulltak el ôk, fajtánk hû férfiai, az a földszent ügy hôs-helye lett.Mert hol tiszta ügyért s így lám, temiattad –érted is hulltak el ôk:terül az bárhol, a föld,rejtelmesen egy terület!Úgy
Óh, én édes hazám, te jó Magyarország,Ki keresztyénségnek viseled paizsát,Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát,Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!Egriek, vitézek, végeknek tüköri,Kiknek vitézségét minden föld beszéli,Régi vitézséghez
Süldő poéták, bikficek,Ugyan ne csiripeljetekA szerelemről! kérlek szépenAz emberiség szent nevében,Melyet kínpadra vonni vétek,Kérlek, hogy azt ti ne tegyétek.Tudjátok: melyik fán terem,Milyen madár a szerelem?A kotyvaszték, mit fejetekRosz
Tudom én, kedves, hogy sosem leszelTörvényben sem és bűnben sem a társam.Tudom, hogy nincs, és már nem is lehetJogom, hogy magam életedbe ártsam.Tudom én, kedves, hogy virágaidÉnnekem már csak bánatot teremnek.És mégis boldog és hálás vagyokAzért
A magyarság ontológiai képe mellé most tegyük oda az axiológiait is. A magyarság nemcsak valóság, hanem érték is. Érték először kozmikus szempontból, a teremtettség jogán. Belehelyeztetett ebbe a világba, önálló és tiszta léthez jutott, épp annyi
Lelőhely:
Komárom-Esztergom megye. Bana községtől északnyugatra, az Ördögásta hegynél.
Meglelése:
1956 márciusában Savanyú György és Dömötör László kavicsbányászás közben gazdag honfoglalási sírra bukkantak.
Nógrád megye szelíd lankái között apró, eldugott falvak húzódnak meg, amelyeket dolgos parasztemberek, hétszilvafás kisnemesek laktak. Az egyszerű körülmények, a földrajzi elzártság konzerválta a magyarság legarchaikusabb vonásait. A nógrádi palócok
A török hódoltság másfél évszázada alatt a megfogyatkozott magyar lakosság igyekezett falvak, városok védelmébe húzódni. A török kiüzése után azonban e kisszámú lakosságnak újból birtokba kellett venni a termőföldeket. A településektől távol eső
Feltehető, hogy honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki az őshonos kecskénk. Parlaginak nevezik, hiszen nem céltudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött
Nem tudjuk, hogy az ütőgardon milyen úton került a csángók és a csíki székelyek kezébe. A gardon név feltehetően az olasz "bordone" szóból származik, amely az egy hangon kísérő húrokat jelölte.Testét egy darab jávorfából vagy fűzfából vájták ki.
Ütő-és ritmushangszerek közül elsőnek a dobokat kell megemlíteni, ahol a hangforrás a rezgő hártya. A dobok elődje a csónakszerűen kivájt fatörzs, amelyet üregével lefelé helyeznek a földre és "dobbantanak" rajta. Az üstdobok őshazája Kína, Tibet
A Magyar Állami Operaház (Budapest, Andrássy út 22.) Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz
Rövid rovásfelirat a Homokmégy-halmon talált csont- ból készült tegezszájon, a „honfoglalás” idejéből [Őseink nyomában – 82.]. Nincs elfogadott olvasata.
Lovas őseink legfontosabb fegyverzeti kelléke volt a – leginkább bőrből készült – tegez. Ez a
A takarításhoz, nem is beszélve a nagytakarításról, általában nem sok kedvünk van. Persze vannak kivételek, akik legkedvesebb foglalatossága az édes otthon tisztítása és fényezése. Akár így, akár úgy, jobb túl lenni rajta. A húsvét kedvező alkalom
A szüreti előkészületek fontos részét teszi ki azon receptek kiválasztása, amelyeket családunknak, barátainknak és vendégeinknek az ünnep alkalmából el szeretnénk készíteni. Minden ünnep jó alkalom a régiek mellett új receptek kipróbálásra is. Íme
A sumér, szkíta (szittya) és hun származástudatunkat a Csodaszarvas monda őrizte meg napjainkig. A mondák valóságos történetek mesés elbeszélői, melyekből rendszerint ki lehet bontani a történet magvát.
A Csodaszarvas mondának három változata van.
A
Forrai Sándor, a rovásírás egyik legkiválóbb kutatója és tanulmányozója szerint, még több ezer év távlatából is szembetűnő a magyar rovásjelek hasonlósága az etruszk valamint a föníciai rovásjelekkel.
Kiváló tanulmányában összehasonlítást tesz a
A Fejér megyei parasztok és uradalmi cselédek leggyakoribb régies stílusú tánca a párosan járt ugrós, amit nevezhetnek "verbunknak", "ugrálónak" és "bérestáncnak" is. A mezőföldi ugrós mozgáskincse és ritmikája tulajdonképpen a kanásztánc eszköz
A marsot ezen a vidéken "ugrálásnak", "kísérőnek", "trappnak", "marhatrappnak", "druzsba" (kisvőfély)-, vagy "pajtástánc" hívták, és leginkább a mulatságok elején, majd végén járták. Öt–hat legény összekapaszkodva, táncolva kísérte a zenészeket a
A táncpélda Karsai Zsigmond táncát mutatja be, aki a Maros-Küküllő vidéki táncdialektus nyugati részének egyik legkiválóbb táncos egyénisége. Kivételes megőrző egyénisége, és a gyűjtés szerencsés körülményei együttesen eredményezték ismeretanyagának
A botoló szóló formájának cigány változataiban a képzelt ellenféllel való viaskodás dominál, aminek alapján e változatokat a „valódi” botolók közé sorolhatjuk. Ezt erősíti e táncok zenekísérete és mozgáskészlete is. Emellett előfordul a bot virtuóz
1893-ban már említést tesz róla Dudás, de első leírását Holecz 1909-ben ismerteti e szép, de kissé elhanyagolt
galambfajtának. (PÉTERFI, 1961, 1970)
Egyszínű (vörös, sárga, fekete, fehér), tarka (fekete, vörös, sárga), szíves rajzú (kék, fekete
Zsombolya, románul Jimbolia, németül Hatzfeld – város a román-szerb határ mellett, Temesvártól 45 km-re Nyugatra. Lakosainak száma 2002-ben kevéssel haladta meg a 11 ezret, az egykori 8 ezres helyi német közösséget alig 500-an képviselik, magyarnak
Török hagyaték
A ránk maradt török fürdők közül a legjelentősebb a Rudas gyógyfürdő. Az 1937-es újjáépítéskor megtalálták egy korai medence nyomait is. A feltárások alapján valószínű, hogy a mai Rudas gyógyfürő már a török hódoltság előtt létezett
Középkori erősségek jó részének már a romjai sincsenek meg, legtöbbjük egykori állapotának elképzeléséhez is igen nagy fantázia szükségeltetik. Utóbbiak közé tartozik a cserháti hegyek között található Ecseg vára is. Míg a szomszédos községek, Buják
A tatárjárás után hazatérő IV. Béla király a lovas seregek ellen védelmet nyújtó, kőből készült erődítmények létrehozását szorgalmazta. Az uralkodói akaratnak megfelelően a környék birtokosa, az Atyuz nemzetség felépítette Hegyesd várát, amely a
A Balatoni útról a Kutyavári útra letérve találjuk Érd legrégebbi építészeti emlékének a Kutyavár nevű vadászkastélynak romjait. Első okleveles említése 1417-ből származik. Az érdi Kutyavár eredetét Torma István régész kutatta, aki az
A szabálytalan, nagyjából négyszög alaprajzú, belsőtornyos vár a Tisza partján, a folyóval párhuzamosan épült. A várfal sarkain egy-egy kerek torony emelkedett. A falakat minden oldalon egy-egy négyszögletes torony szakította meg. A vár déli
A honfoglalás után a Bakony, mint a honfoglaló nemzetségek által megszállatlanul hagyott terület, királyi birtok lett. Ennek igazgatására szervezte szent István király a lakatlan, vagy gyéren lakott erdővidékekhez hasonlóan, a bakonyi
1496-ban szerezte meg a területet az Erdődy főúri család, akik a középkor viharos háborúiban egy elpusztított erődített nemesi udvarház helyére a következő évszázadban emeltek újabb rezidenciát. Az új szállást az építőmesterek az akkoriban uralkodó
Bonchida a Kolozsvár-Dés útvonal közelében fekszik, nem messze a Kis-Szamostól, Kolozsvától ÉK-re. A középkorban Doboka vármegyéhez tartozott, ennek egyik legfontosabb települése volt. Első hiteles írásos említése 1263-ból való. Ekkor Bonchida
A Sebes-Körös és a Sebes patak találkozásánál fekszik, a Nagyvárad-Kolozsvár országút közelében. Többnyire Sebesvárként említik a források, de Hunyadvár, illetve Kalotaszeg vára néven is előfordul.
1319-ben a forrásokban egy Derguech nevű vár
(Beckó, 1852. április 23. – Bécs, 1919. április 17.) magyar festő és grafikus.Festőművész. Festői tehetsége korán jelentkezett. 1870-ben a zürichi Technische Hochschule, 1872-től a müncheni festészeti akadémia növendéke volt.
(Nagyajta, 1941. április 20. – Barót, 1970. május 13.) romániai magyar költő, a kommunista diktatúra mártírja.Élete1941. április 20-án született Nagyajtán.
Benedek Elek
(1859–1929)
Benedek Elek a mesék, a mondák és a balladák földjén született Székelyföld egy kis falujában Kisbaconban. A költő így ír Kicbakonról önéletrajzában az Édes
Juhász Gyula
(1883-1937)
Szegeden született 1883. április 4-én.
Juhász Gyula és Édesanyja
Apai nagyapja asztalos; az anyai az utolsó szegedi gombkötőmester. Apja, Juhász Illés posta- és távirdafőtiszt, anyja Kálló Matild; szüleinek első
Apátfalvi Czene János (Budapest, 1904. október 24. – Budapest, 1984. november 23.) magyar festőművész.
1904. október 24-én Budapesten (Újpest) született. Gimnáziumi tanulmánya befejezése után a Magyar Királyi Képzőművészeti
Hajnal Gabriella (Budapest, 1928. május 1.–) Munkácsy Mihály-díjas magyar képzőművész, iparművész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (1994).
Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő tanszakán (1951-1957)
(1907, Rónaszék - 1992, Budapest)
Festő és szobrász. Római ösztöndíjas volt. Aba-Novák Vilmos hatására festett, majd az Ő biztatására tért át a plasztikára. Egyik fő műve a szentesi Kubikus-emlék. Az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat
(1895, Nagyenyed - 1944, Budakeszi)
Festő, grafikus
Dési Huber István "magafaragta" művész, autodidakta volt. Mint maga írja, nem voltak mesterei. Keserves sors jutott osztályrészéül, rövid életében "a társadalom
(1895, Budapest - 1995, Budapest)
1913-tól a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei Zemplényi Tivadar, Balló Ede és Bottka Miklós voltak. Tanulmányait az első világháború szakította meg, 1915-től 1918-ig teljesített
keramikus iparművész
(Mezőtúr, 1970. szeptember 4.–)
1972 óta él Tiszaújvárosban. A Magyar Iparművészeti Egyetemen szilikátipari tervező iparművészként szerzett diplomát. Munkája elismeréseként a Kecskeméti Nemzetközi
1928. január 16-án született a Máramaros megyei Nagybányán /Erdély/. Fotóriporterként Nagybányán, a Bányavidéki Fáklya c. lapnál 1989 augusztusáig dolgozott (nyugdíjbavonulásáig).
Fotókiállitások, albumok:
1965 – a IV.
Erdős Imre Pál, szakirodalomban gyakran Erdős I. Pál (Nántű, 1916. november 2. – Szatmár, 1987. november 17.) magyar grafikus és festő. Édesanyja Erdősné Reismann Irma neves riporter volt.
Középiskolai tanulmányait Szatmáron végezte, korán
„Hogy lehet tökéletes képet festeni? Válj tökéletessé és engedd el magad!” „Hogy lehet tökéletes univerzumot (egy verziót) létre hozni? Válj tökéletessé és teremtsd meg!” A képeim ezen munkás út
AATOTH Franyo
festő, festőművész, grafikus
(Nyíregyháza, 1954. július 6.–)
1978-ban Victor Vasarely segítségével jutott ki Párizsba, ahol az École Supérieure des Beaux-Arts hallgatója lett. Első egyéni kiállítására 1981-ben, a Cité
Nagyváradon születtem és jelenleg is itt tevékenykedek.
Mint festőművész végeztem 2000-ben a nagyváradi Képzőművészeti Egyetemet és azóta mint designer dolgozom. Évekig az üvegszakmában dolgoztam, vitrofúzió, ólómüvegek
Az "Erdélyi Dali"
Több mint 80 esztendeje annak, hogy Párizs egy füstös kocsmájában hivatalosan is megszületett a szürrealizmus. Hosszú évtizedekkel később, az irányzat lassú agóniája után, mikor már annak legnagyobb mesterét, Salvador Dalit még
Rio de Janeiro, 2016. szeptember 13., kedd (MTI) - Az asztaliteniszező Csonka András ezüstérmet nyert az S8-as kategória versenyében a riói paralimpia keddi versenynapján.
A 27 éves sportoló, aki oxigénhiánnyal született, emiatt a jobb karját csak
A Jablonczay anyai név. Ezt is szoktam használni.
Grafikus vagyok. Elsősorban portrékat készítek pasztellel, szénnel és grafittal, de bármilyen más témában vállalok megrendeléseket. A harmadik galériában állatokról készült
Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát.E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd.
A közbeszéd nem tesz különbséget jó és kellemes között: Isten is jó, a viszketeg megvakarása is jó. Legtöbb ember a mennyről azt hiszi, hogy élvezet, s a pokolról, hogy gyötrelem.
A jelenkori tudomány ismeri a szuggesztiót: az ember-léleknek eszköz-nélküli, kényszerítő ráhatását a másik ember-lélekre; mégis, a ráolvasás, kegyelet, ima hatóerejét babonának tekinti.
A ráolvasás, igézés; lelki hatás, mellyel valakit segítenek
Olyik ember a vallásosságot csereüzletnek nézi: az ember kötelessége, hogy jól viselkedjék, Isten parancsainak és az előírt szertartásoknak eleget tegyen; Isten dolga, hogy az embert ugyanoly arányban lássa el földi javakkal, amennyire jól
Figyeld a tünemények szakadatlan áramlását: mind más és mindig más és mégis mindig azonos. Figyeld tested fájásait: a tompán húzódó sajgástól az élesen villámló fájdalomig mennyi változat! S ezek folyton cserélődnek, egymásra rétegeződnek, akár egy
A teljes-idő mása a jelenség-időben: az eszmeidő. Egy ember élete az eszme-időben nem a születéssel kezdődik és nem a halállal végződik. Homályos, felelőtlen tetteid az eszme-időben mindig ,,ifjúkoriak”, érett, felelős perceid pedig ,,öregkoriak”
Jobb a hegyen lakni, mint a völgyben. De milyen gazdag a völgy is, lelkem, milyen gazdag.
Egy alkalommal egy fiatal szekerest figyeltem, nem a szememmel, csak a fülemmel, mert deszkafal volt közöttünk. Régebbről ismertem őt: tizenhat éves legényke
A tudás mögött az egykedvûség van. Ha megtudsz valami valóságosat az életrõl, nyugodt leszel és egykedvû.
Ez az egykedvûség nem panaszkodik. Nem vádol, nem kér számon, nem követel bosszút, sem elégtételt, sem magyarázatot. Minden reménytelen, ami
De hiába mondjuk: „Nem érint a világ gáncsa, sem elismerése! Minden mulandó!" – ha lelkünk mélyén nem érezzük, hogy megtettük kötelességünket a világ felé is. Ezt az önvádat gyakran éreztem. Nem olyan nehéz lemondani arról, amit a világ hiú
A nõ és a férfi párharcát soha ne lássad másként, mint reménytelen harcot, melyet a legkegyetlenebb önzés és a féktelen hiúság fûtenek. A megvesztegetõ pillanatok, a szelídebb élethelyzetek, az alkalmi ellágyulások ne feledtessék soha, mikor nõvel
Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék, helyzetek –, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek
A dolgok alján van a szexus. Talán a kristályok életében is. De minden nemiség szomorú.
Úgy nézni a testek dolgát, mint egy ítéletet. Csak a gyöngédség emberi. A szenvedély embertelen és reménytelen.
De az ítélet, mely minden elevent szenvedélyre
Kétféle lustaság van: vízszintes és függõleges. Van ember, aki csak élete nagy távlataiban lusta; a tervekben; abban, hogy elodázza elhatározásait, döntéseit; lustán építi fel élete munkáját, mindent az idõbe épít, a nagy messzeségbe. Aztán van a
Amikor csak teheted – de soha nem úgy, hogy munkádtól lopod el az idõt és rossz lelkiismerettel, sietve cselekszel! –, menj el a hõvizû közfürdõk valamelyikébe, hetenként kétszer-háromszor. A fürdõzés nagyon régi emberi szokás, s nemcsak a testet
A tömeg, mint társadalmi erõ, oly mértékben hatalmasodott el az én idõmben, hogy nincs barlang, magatartás, szemlélet, ahová még elvonulhatunk elõle. Természetesen oktalan és esztelen az, aki megsértõdik a tömeg tényétõl, s valamilyen finnyás és
Nagy cselekedetre szántad el magad. Elhatároztad, hogy kimondod azt, amit megismertél. Világgá akarod kiáltani életed titkos, legbensõbb meggyõzõdését. Odaállsz az emberek elé és így határoztál – kimondod, végre az igazat. Vállalod a harcot, eldobod
Te nem hiszel a csodában, tagadod? Nézd csak, nem gyõzhetlek meg, mert a csoda legfõbb ismertetõjele, hogy csodálatos – nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni, sem elõre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és
Bárkivel állasz is szemközt, tudjad, hogy csak ember, akinek a nagyságra egyetlen jogcíme van: az igazságosság.
Mindegy, mit mond, mit tud, mi a rangja? Csak akkor van joga ahhoz, hogy embernek tartsad, ha legyõzi önmagában a hiúságot, a vágyakat, a
Figyelted, hogy kezdődik?
Egyszerre egészen csöndes lesz minden. Mintha a világ visszafojtaná a lélegzetét. Addig is csönd volt, de csak most veszed észre magát a csöndet. Pillája se rezdül a fáknak. Mozdulatlan a hegy és a völgy. A levegő megáll
Ne hidd, hogy csak az orchidea virág. Meg a rózsa, meg a szegfű. Még a mohának is van virága.
Pedig a moha sohasem lát napot. Sűrű erdők nyirkos homályában él, földhöz ragadtan, nyomorultul. Ő a legnyomorultabb a növények között.
Mégis eljön
A szóelemzésben nem ritkán oly szókra bukkan az értelmező, melyek elemeit az illető nyelvből megfejteni nem képes, mert nem talál oly családot, oly oldalágat, melyhez rokoníthassa. Az ily szókon a gyakorlottabb elemző hamar észreveszi, hogy
I. vastag rövid ï vastag hosszu i (= ï) iz-om ig-az ip-ar, bíz-om víg-ak kín-os, csik-asz ig-a vil-ág, csík-ok csíg-at nyíl-ás, vékony rövid i vékony hosszu í (= &
én = —em, —ek. Az én önálló első személynévmásból lett ragozott állapotban: —em és —ek, s a hangrendszerhez alkalmazkodva amaz: am, om és ez: ok, ök. T. i. az első mindneveknél mind igéknél elójön s önhangzója hangrendileg a birtokragozásban a
Megjött az este már elhalkult a falu,nem nyüzsög a világ. A néma csend tölti meg a hosszú éjszakát. Csak a beteg szívem dobbanása zavarja meg, az éjszakai csendet. Nagyon fáj neki,hogy nem lehet te véled.
Szia!Marcellnak hívnak, és 2014. Július 7. napján láttam meg a napvilágot.Olvasd el első gondolataim, és őszinte érzéseim. :)
Tiszta szívvel érkeztemErre a világra,Anyukám és ApukámKözös óhajára.
„EZ IS MAGASAN HORDJA A PISILŐJÉT!”
Avagy, Eddie Murphyt idézve: „Micsoda egy Lóbaszó spiné!”
Bennünket, férfiembereket sokszor vádolnak azzal, hogy a Hölgyeket a külsejük alapján ítélünk meg, különös tekintettel
ELMEGYEK
Ha majd zúgni kezd a malomkerék
S megőrli halkan az álmaimat,
Ha majd a nyárból itt maradt virág
Reszkető ágon tűnő nyárt sirat,
Dértől zokognak az őszi kertek,
Tépett szívvel én akkor elmegyek.
Te itt
ŐSZI NAP – ÉJ EGYENLŐSÉG ÜNNEPE
BÉKÉSCSABÁN A CSABA PARKBAN 2017. 09. 22 – ÉN
Tegnap este 19 órakor Békéscsabán a Csaba Parkban a „Csaba Életfa” körül BMZ (Baji Miklós Zoltán) vezetésével megkezdődött az Őszi Nap - Éj Egyenlőség
ELMÚLT A KARÁCSONY…
Hogyan Tovább Emberek?
Elmúlt a Karácsony, de a Szeretet
Ne szűnjön meg a Jövőben Sohasem!
Ne legyen ez csupán Csak Egy Ígéret,
Amit ha úgy gondolom, Majd Megszegem
Amikor csak az „úri” kedvem
DÉDNAGYPAPA LETTEM…
A Boldogság átölel.
Dédnagypapa lettem a mai napon
Hetven évem elmúltával. Köszönöm
Néked Istenem igen – igen nagyon,
Hisz számomra ez ünnepi nagy öröm.
Gyönyörűséges Albi pici legény
Azt kívánom
„JOBB ÍZŰ A FALAT, HA
MINDNYÁJAN ESZNEK…”
1817. Március 2. Nagyszalonta - 1882. Október 22. Budapest
„Jobb ízű a falat, ha mindnyájan esznek”,
Mit adott Arany János emlékezetnek?
„Hé, paraszt! melyik út megyen
TÁRSADALMI ÜNNEPSÉGEKET ÉS SZERTARTÁSOKAT SZERVEZŐ IRODA „KÜLSŐSE” VOLTAM. 1.
Történeteim közel 35 éven keresztüli búcsúztató szónoki tevékenységemről.
FELKÉRÉS ÉS ISMERKEDÉS A FELADATTAL.
Történetem kezdete
SZÉGYELLNEM KELLENE, HOGY
ÍRÁSAIMBAN ÉDESAPÁMAT
SOKSZOR „ÁLDOTT EMLÉKÜNEK” MONDOM?
Mielőtt rátérnék a címben jelzett írásomhoz, elöljáróban fel szeretném idézni az általam összegyűjtött adatok alapján megírt
941 éve történt (1083) I. (Szent) László magyar király jelenlétében felnyitják Fehérváron István király sírját. Ettől a naptól kezdve szentként tisztelik az első királyt, noha hivatalos szentté avatása majd csak Könyves Kálmán idejében lesz.
671 éve történt (1353) I. Lajos magyar király bevonja a hiteleshelyek pecséteit.
286 éve született (1738) Jelky András író, utazó († 1783)
235 éve született (1789) Adler György zeneszerző, egyházzenész és basszusénekes († 1862)
180 éve született (1844) Kőrösy József statisztikus, a legnagyobb hatású 19. századi magyar statisztikusok egyike, az MTA tagja († 1906)
Polgár Anna 